Forrás: Híradó

Benedek István Gábor könyvét ma mutatták be

A bibliai Dávidról, a nagy királyról, a hatalomról és a szerelemről írt „vidám és tanulságos mesét” Benedek István Gábor, akit barátai, tisztelői csak BIG néven emlegetnek.

A regénynek a Hotel Intercontinentalban rendezett szerdai bemutatóján Dr. Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter, Drucker Tibor, a könyvet az Első Magyar Mediátor Iroda támogatásával megjelentető Ex-Libris kiadó ügyvezető igazgatója, Dr. Schőner Alfréd főrabbi, egyetemi rektor, Dr. Torda István irodalomtörténész méltatta a szerzőt és új könyvét, az íróval Fazekas Lajos filmrendező beszélgetett.

Dávid király a Biblia egyik legérdekesebb, legösszetettebb személye, alakját kendőzetlenül, idealizálás nélkül mutatja be az író, nem titkolva, hogy ha kell, hőse kíméletlenül tör a hatalom felé, gyilkosság, árulás kíséri útját. Háborúzik, területeket hódít, miközben épít is: az ókorban páratlan modern nemzetállamot. A hadvezér ugyanakkor messzire tekintő álmodozó és költő, aki zsoltáraival az Égig emeli a sorsának kiszolgáltatott gyönge, gyarló embert, ám hétköznapi vágyak, hiúság, szerelmi érzések is mozgatják, politikai ravaszsággal halad céljainak megvalósítása felé.

A könyv nem öleli fel Dávid teljes történetét, az ív Góliát megölésétől Bát-Séba elszeretéséig tart, megmarad a bibliai keretek között, de mint az író elmondta az MTI-nek, igyekezett fantáziájával átszőni, élettel és mesés figurákkal megtölteni a fordulatos történetet, újszerűségre törekedett a megközelítésben.

A szerző elmondta: a regényt Pál testvére emlékének ajánlotta, aki Budapestről 1956-ben Izraelbe távozott, s ott az Új Kelet című magyar nyelvű napilap munkatársa, szerkesztője lett – és akinek héber nevében benne van a Dávid név is. A „fantasztikus Dávid-történet” gyermekkorától foglalkoztatta, „aki egyszer találkozik ezzel a témával, annak megfogja a kezét és vele marad”. Benedek már írt belőle filmregényt is, amelynek alapján a rendszerváltás előtt Fazekas Lajos „Holnapra a világ…” címen filmet is készített, a „létező szocializmus” körülményei közé helyezett szereplőkkel.

Abban sem biztos BIG, hogy ha lesz hozzá egészsége, ereje, nem vág bele még egyszer újra, más formában, annyira időszerűnek, élőnek, emberinek tartja ma is a bibliai históriát.

A Dávid sokadik könyve a szerzőnek, akinek tolla alól A komlósi Tóra című történet, a Karády Katalin és Újszászy Istvánról viharos és tragikus szerelméről szóló nagy sikerű regény, Az elégett fénykép című kötet drámai novellái, a Bródy Sándornak szóló tisztelgés után idén Harmadik háború címen egy, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló fordulatos história is kikerült.

Az új regényt szerdán méltatók e sokoldalúság mellett kiemelték, mint Dr. Schőner Alfréd tette, a szerző érdekes, szellemes, fordulatos stílusát, elegáns és érthető, veretes magyar nyelvét. Dr. Torda István többek között megjegyezte, hogy sok drámai bibliai feldolgozás után végre „egy barátságos regény” kerül az olvasókhoz, még ha nem is tagadja, hogy a jóban a gonosz is lappanghat.

A Góliát-történet a könyv első részében olvasható, Benedek István Gábor új, nem is akármilyen magyarázatot ötlött ki arra, hogyan győzhette le a kis Dávid a hatalmas filiszteust. Ez is egyike azoknak a szórakoztató anakronizmusoknak, amelyek a szerző szerint még beleférnek a bibliai keretbe. Akárcsak a borítón Michelangelo Dávid-szobra mellett látható konflis, amelynek a modellje az író pesti kávéházában található – és amelyet a könyvbemutatóra ki is kölcsönzött onnan. S hogy miért került a címlapra” A szerző titkon barátja, Kardos G. György emléke előtt tiszteleg vele, akinek regényei szintén bibliai tájakon játszódnak: ő mondta egyszer, hogy egy ilyen konflisban szeretné bebarangolni a várost.

Sok minden belefér egy mai Dávid-regénybe.

hirado.hu