Forrás: Híradó

Úton – Európa Magazin – 2005. december 7.

A lengyelek az Unióba való belépésük előtt leginkább attól tartottak, hogy német szomszédjaik felvásárolják a határmenti ingatlanokat. Éppen ezért a csatlakozási tárgyalásokon átmeneti időszakot harcoltak ki maguknak, így külföldiek lengyelországi termőföldekhez csak néhány év elteltével juthatnak. De a lakóházak vásárlásánál is bizonyos korlátozásokat vezettek be. Aggodalmuk azonban alaptalan volt. A németek rohama ugyanis elmaradt, sőt éppen az ellenkezője történt. Manapság inkább a lengyelek veszik tucat számra az elhagyott házakat Németország keleti részén, mégpedig igencsak alacsony áron.

Narrátor:Magdalena Kalenin és Tomasz Pawlik éppen úton vannak új otthonuk felé, csak át kell menniük a határon, és máris megérkeznek az alig ötven lelket számláló német faluba. Ezért a házért 15 ezer eurót azaz közel 4 millió forintot fizettek. A tető ugyan lukas, nincs fűtés, se folyóvíz, és a villany is hiányzik. Ám a fiatalok mégis úgy gondolják, hogy jó vásárt csináltak.

Magdalena Kalenin:”Nagyon boldogok vagyunk, és reméljük, hogy megvalósulnak majd a terveink. Ez a hely éppen megfelelő lesz nekünk. Itt minden tökéletes.”

Narrátor:Jó néhány kilométerrel arrébb a németországi Krakowban vagyunk, ahova éppen egy másik lengyel csoport érkezett, szintén ingatlanvásárlási szándékkal. A társaságot az érdekli a leginkább, hogy a házhoz tartozó föld vajon benne van-e 20 ezer eurós árban. Az ingatlanügynök megnyugtatja őket, hogy az épület kerttel együtt kerül ennyibe. A lengyelek kissé csodálkoznak, hiszen még otthon sem nagyon kapnak házat ilyen szép és nyugodt környéken, ennyire kedvező áron. Ráadásul a lengyelországi ingatlanok nemcsak drágábbak, hanem mind lakottak is, míg a határ túloldalán majd mindegyik üres. Mivel ezen a vidéken a munkanélküliség elég magas, az emberek nyugatabbra költöztek, ahol több munka akad. Érthető tehát, hogy az ingatlanvásárlás itt nem sok németet érdekel. A helyi hatóságok mindenképpen túl szeretnének adni a házakon, ezért egy lengyel ingatlaniroda segítségét kérték. A házak ugyanis eléggé lerobbantak, a hivataloknak pedig nincs pénzük a fenntartási költségekre.

Magdalena Pysz ingatlanügynök:”A kezdetekkor hatalmas volt az érdeklődés az ingatlanok iránt. Ez mára ugyan egy kissé alábbhagyott, de azért még mindig nagyon jelentős. Legalább négy hívást kapunk naponta. A vásárlók egyre jobban tudják, hogy mit akarnak. Nem csoda hát ha egyre több lengyel dönt úgy, hogy Németországba költözik.”

Narrátor:Szczecinben, ebben a határmenti lengyel városban az átlagos jövedelem csak a fele annak, mint amit Németország keleti részén keresnek az emberek. Ráadásul eladó ház is alig akad, ezért többet is kérnek értük, a magasabb árakat pedig nagyon sok lengyel már nem tudja megfizetni. Tomasz Pawlik a 15 ezer eurós új otthonára a pénzt odahaza, saját éttermében kereste meg. Ám sem ő, sem a barátnője nem beszél németül. Ágy most mindketten nyelvórákra járnak, és szorgalmasan gyakorolnak. Nyelvtudás nélkül ugyanis nehezen tudnának boldogulni a német hivatalokban.

Magdalena Kalenin:”Nyilvánvaló, hogy továbbra is átjárok majd Szczecinbe, például vásárolni. De most németül tanulok, mert egyszer majd ott fogok élni, és beszélni kell a nyelvet.”

Narrátor:Ez a lengyel orvos is most vett házat a német határnál, Penkun-ban. Azok, akik, akik pénzt hoznak – mint például ez az orvos vagy az üzletemberek – különösen népszerűek a vidéken.

– Ön ide akar költözni?- Igen, én vagyok az orvos.

Narrátor:Úgy tűnik, mindenki örül a váratlanul érkezett lengyeleknek.

– Ha tisztességes emberek jönnek, minden rendben van.

– Mi is átjárunk Lengyelországba vásárolni. És egyáltalán nincsen semmi bajom a lengyelekkel.

– Az jó, hogy ők megveszik ezeket a házakat, mielőtt összedőlnének.

Narrátor:Tomasznak és Magdalenának komoly terveik vannak az új otthonukkal kapcsolatban. Még 25 ezer eurót szeretnének költeni a házuk felújítására. És nagyon hisznek benne, hogy a német határ nemsokára teljesen eltűnik.

Tomasz Pawlik:”Lengyelországban mi gyakran beszélgettünk arról a fogalomról, hogy mit is jelent együtt lenni az Európai Unióban. Számomra az nem kérdés, hogy lengyel vagyok vagy német. Én csak élni és dolgozni akarok, mégpedig ott, ahol a legboldogabban érzem magam.”

Magdelena és Tomasz álmai tehát valóra válnak. A németek pedig soha nem gondolták volna, hogy ekkora lesz az érdeklődés és szomszédaik szinte felvásárolják a határmenti házakat.

Narrátor:A lengyel és német ingatlanok után, nézzük mi a helyzet itthon. Mára bebizonyosodott, hogy az uniós csatlakozás nem hozott változott a magyarországi lakáspiacon. Megdőlt ugyanis az a sokak által hangoztatott vélemény, hogy a belépést követően emelkednek majd a hazai ingatlanárak. És a külföldiek vásárlási rohama sem következett be, hiszen aki akart, eddig is vehetett budapesti irodát, balatoni nyaralót, vagy az osztrák határ közelében vidéki házat.Valami azonban mindenképpen történt: a tavalyihoz képest idén kevesebb külföldi magánszemély vásárolt magyarországi ingatlant. És a vevők körében is jelentős átrendeződés tapasztalható manapság. A német és az osztrák érdeklődők száma ugyanis egyre jobban csökken. És amíg a fővárosban néhány éve az izraeliek, addig újabban már az írek és a britek veszik a legtöbb lakást. De az írek és az angolok mellett egyre több skót és román nemzetiségű vásárló is feltűnt a budapesti lakáspiacon. Ők szintén az új építésű, vagy a nagy belmagasságú, felújítandó belvárosi otthonok iránt érdeklődnek. Budapest legkeresettebb városrésze még mindig a VI. kerület.A külföldiek által kedvelt vidéki városokban, néhány kivételtől eltekintve, stagnál az ingatlanvásárlás. A Bács-Kiskun megyei házakat, tanyákat, illetve beépítetlen földterületet a németek, az osztrákok, a románok és a hollandok kedvelik, ez utóbbiak a németek mellett Somogy megyében is állandó ügyfeleknek számítanak. Az Ausztriából érkezők pedig Győr-Moson-Sopron megye meghatározó vevői, ahol főleg a lakásokat és szintén a beépítetlen területeket keresik.De vajon hol vásárolunk mi, a magyarok? Nos, nálunk továbbra is népszerűek a spanyolországi üdülők, és az utóbbi időben egyre kedveltebb célpont Horvátország is, ahol balatoni ingatlanárakon lehet tengerparti üdülőkhöz, apartmanokhoz jutni.

Úton – Európa Magazin

Comments are closed.