Forrás: HíradóÚton – Európa Magazin – 2005. december 7.
Cipruson a helyzet továbbra is változatlan. A szigetország tavaly május elseje óta az Európai Unió teljes jogú tagja. A tagság viszont nem hozott gyógyírt a megosztottságra. A sziget északi részét még mindig atörök hadsereg tartja megszállás alatt. Az elszigeteltség miatt a sziget északi részén a gazdaság is takaréklángon pislákol. A török ciprióta közösség jelenleg csak Törökországra számíthat. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy október 3-án Ankara is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.
Narrátor:Az Európai Unió többi tagállamához hasonlóan Cipruson is a szolgáltató szektor jelenti a gazdaság motorját. Az sem meglepő, hogy – akárcsak a többi földközi tengeri szigeten – az idegenforgalom a húzóágazat. Emellett a ciprusi kormány, mindent elkövet, hogy a sziget – stratégiai fekvésének köszönhetően – kapocsként szolgáljon a Közel-Kelet és Európa között. Ez a vágyuk megvalósulni látszik, hiszen a kedvező adózási lehetőségek miatt számos külföldi vállalkozás fektet be tőkét a szigeten. Mások pedig off-shore cégeken keresztül intézik ügyes-bajos üzleti ügyeiket. Ciprusi székhellyel, főleg Egyiptom, Izrael, Libanon és Szíria irányába.A tőkecsalogató intézkedések, úgy tűnik, meghozták gyümölcsüket. Ciprus az Európai Unió teljes jogú tagja. A többi uniós tagállammal együtt viszont Ciprusnak is szembe kell néznie azzal a problémával, hogy a lakosság egyre öregszik. Ráadásul maguk a ciprióták még kevesen is vannak. A sziget déli részén alig több mint félmillióan élnek.Éppen ezért a fiatal és olcsó ázsiai munkaerő meglehetősen piacképes portéka Cipruson. Ennek köszönhető, hogy néhány lépésre a zöldség és gyümölcspiactól egy másfajta vásári forgatag fogadja a látogatót a ciprusi fővárosban. Ez természetesen nem az uniós tagságnak tudható be, hanem annak, hogy Ciprus a Brit Nemzetközösségnek is tagja. Akárcsak például India, Pakisztán és Banglades. Ez a megoldás orvosolni látszik a munkaerőhiányt. Más kérdések viszont évtizedek óta megválaszolatlanok Cipruson.A sziget északi részén több mint kétszázezer török ciprióta él csaknem teljes elszigeteltségben. Az úgynevezett Észak-Ciprusi Török Köztársaság polgárai között többségben vannak azok, akik Törökországból költöztek a szigetre vagy az ő leszármazottaik. Számukra a szigetet elválasztó ütközőzóna még ma is átjárhatatlan. Az „igazoltan” török ciprusiak viszont szabadon átjárhatnak a sziget déli felére. Sőt, európai uniós polgárként ők is szabadon mozoghatnak az Unió csaknem teljes területén. Ez viszont kevés a gazdasági problémák megoldásához.
Ali Erel, az észak-ciprusi kereskedelmi kamara korábbi elnöke:”Politikai rendezés nélkül nem hiszem, hogy komolyabb javulás volna várható a gazdaságban, mert a mi oldalunk ugyan folyamatosan arról beszél, hogy meg kell szűntetni a sziget északi részének elszigeteltségét, ugyanakkor még mindig az Észak-Ciprusi Török Köztársaságban gondolkodunk. Ezt viszont a nemzetközi közösség soha nem fogadja el. Túl sok határozat szól ez ellen. Tehát bármilyen nyitás is lesz a jövőben, az semmiképpen sem képzelhető el az Észak-ciprusi Török Köztársaság elismerése révén. Ugyanakkor a mi politikusaink még mindig arról beszélnek, hogy meg kell szűntetni államunk elszigeteltségét. Ehelyett arról kellene beszélni, hogy meg kell szűntetni török ciprióta közösség elszigeteltségét. Hiszen politikailag tökéletesen egyenlők vagyunk a görög cipriótákkal.
Narrátor:Az 1983-ban kikiáltott Észak-Ciprusi Török Köztársaságot egyedül Ankara ismeri el. És bár a török ciprusiak szigorúan török cipriótának, és nem töröknek vallják magukat, Ciprus északi részein az észak ciprusi török lobogó és Törökország zászlaja mindig párban jár. A ciprusi törökök elképzelni sem tudják, hogy Törökország, az Európai Unióba igyekezvén, magukra hagyja őket. Pedig idővel Törökország kénytelen lesz rendezni viszonyát az uniós tag Ciprusi Köztársasággal, amelyet jelenleg el sem ismer.
Serdar Denkta
