Forrás: BPI

Sikerül ledönteni a hallgatás falait

A holokauszt kapcsán egyre inkább sikerül ledönteni a hallgatás falait – közölte Kiss Péter kancelláriaminiszter a magyar-orosz történészkonferencián, Budapesten. A magyar-orosz kulturális évad záróeseményeként megrendezett tanácskozás azt mutatja: a két ország közötti kapcsolatok arra a szintre jutottak, hogy a legnehezebben kibeszélhető témákat is napirendre lehet tűzni – mondta a miniszter a megnyitó előtt, újságíróknak. Kiss Péter kiemelte: a kutatásnak és az oktatásnak óriási a „leckéje” abban, hogy a tanulságot – „hallgattunk és így közreműködtünk” – kimondjuk, és generációról generációra hiteles információkat közvetítsünk a holokausztról. A konferencián a miniszter úgy értékelte, hogy Magyarországon az elmúlt évek áttörést jelentettek, ez megjelent a holokauszt évfordulóján tett nyilatkozatokban és a közvélekedésben is. Kiss Péter hangsúlyozta, hogy a holokauszt nem a vagonokkal kezdődött. Ezzel összefüggésben említést tett arról: a futballpálya ma színtere lehet antiszemita megjegyzéseknek, egy meccs kapcsán „tombol verbálisan a rasszizmus”. A Holokauszt a tudományos kutatásban és az oktatásban című kétnapos konferenciát az ELTE Ruszisztikai Központja rendezte. Krausz Tamás történész, tanszékvezető egyetemi tanár bevezetőjében arról beszélt, hogy a holokauszt oktatása Magyarországon sem problémamentes, hiszen a felfoghatatlant kell felfoghatóvá tenni. Úgy értékelte, hogy a politika részéről nagyon sok az elvárás a tudomány, a kutatás iránt a holokauszt témakörében. Gerő András tanszékvezető egyetemi tanár felidézte, hogy az antiszemita közbeszéd 1989-ben, a sajtószabadság nyomán kezdett „szárba szökkenni” Magyarországon. Hozzátette: 1990-1995 között antiszemita gondolati struktúrák alakultak ki, amelyben szétválasztották a társadalmat „mi” és „ők” kategóriára, és a kárpótlással összefüggésben megfogalmazták azt a vádat, hogy „a zsidók a holokausztból üzletet csinálnak”. Az antiszemita közbeszéd Magyarországon más, nem antiszemita narratívákkal is összeért; kódnyelv alakult ki – mondta. Gerő András kiemelte, hogy nem kell „túlemelni” az antiszemita közbeszéd politikai jelentőségét, de oda kell figyelni rá, mert Auschwitz után nincs ártatlan antiszemitizmus. Tudni kell, hogy kutatások szerint a magyar lakosság körülbelül öt százaléka „aktív antiszemita”, és mintegy 25-30 százaléka tekinthető még antiszemitának; ez nagyjából megegyezik a nyugat-európai mértékkel – mondta a történész. Ilja Altman, az Oroszországi Holokauszt Központ és Alapítvány előadásában kiemelte: tizenöt éve nincs akadálya annak, hogy a holokauszt témája ideológiai, politikai szinten is elfoglalja megfelelő helyét. Breuerpress-MCOnet