Jótékonysági láncreakció a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnél.
A díj-alapító svéd feltaláló és fegyvergyáros, Nobel Alfréd halálának évfordulóján, minden év december 10-én adják át a Nobel-békedíjat Oslóban, Norvégia fővárosában. Az idei díjazott megnevezésének napján felhördültek, sőt tiltakoztak is a zöld szervezetek. Pedig a díjat nem érdemtelenül kapta, aki kapta. Hogy miféle érdemekre, az a most következő összefoglalóból kiderül.
*
„BOLDOG ÉS BÜSZKE VOLTAM”
Az utolsó ítélet napjára emlékeztető végtelen morajlás – így jellemezték a robbanást, amely mindent felemésztve söpört végig Hirosimán és Nagaszakin. 1945-ben új korszak kezdődött az emberi pusztítás történetében. Az atombomba bevetése felforgatta a hadviselés hagyományait és megkérdőjelezte az emberiség túlélési esélyeit egy újabb világháború esetén. Nem véletlen, hogy kereken hatvan évvel a katasztrófa után a Nobel-békedíjat egy atomfegyverek ellen harcoló szervezet kapta – csakúgy, mint a tragédia harmincadik, negyvenedik és ötvenedik évfordulóján. Idén a testület a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek és a szervezet főigazgatójának, Mohammed el-Baradeinek ítélte a kitüntetést.Az ügynökségen október hetedike is egy átlagos reggelnek indult. A dolgozók azért bekapcsolták a tévét, hogy megtudják, ki nyerte az idei Nobel-békedíjat. Az ügynökségen október 7-e is egy átlagos reggelnek indult. A dolgozók azért bekapcsolták a tévét, hogy megtudják: ki nyerte az idei Nobel-békedíjat.
„A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség…”
Az örömhír váratlanul érte az ügynökség főigazgatóját, el-Baradeit is.
– Ezt a díjat nem csak én kaptam. Együtt kaptuk az Atomenergia-ügynökség valamennyi munkatársával. Ezért is nagyon boldog vagyok. Elmondhatom, hogy abszolút meglepett a díj odaítélése.
Mohamed El-Baradei 1942-ben született Kairóban, majd New Yorkban tanult jogot. Diplomáciai karrierjét az egyiptomi külügyminisztériumban kezdte. 42 évesen került az Atomenergia-ügynökséghez, amelynek tizenhárom év elteltével, 1997-ben az igazgatójává választották. El-Baradei szerint azonban felfelé ívelő pályafutása sem szoríthatta háttérbe családját: feleségét és két gyermekét.
– 11-kor a nejemmel néztem a tévét… Teljesen abban a tudatban, hogy úgysem mi kapjuk a díjat. Merthogy senki sem hívott… Aztán hallom norvégül az Atomenergia Ügynökség nevét, és a saját nevemet. Norvégül is pont ugyanúgy hangzott. Talpra ugrottunk, örömünkben átöleltük egymást a feleségemmel. Megérthetik, boldog és büszke voltam.
Pedig ritka kiváltság a felhőtlen pillanat az ügynökség munkájában, hiszen naponta kell diplomáciai csatákat vívnia a nukleáris ambíciókat dédelgető államok vezetésével.”Békés atomok” – ez lett a jelmondata az Atomenergia-ügynökségnek, amelyet 1957-ben, az ENSZ égisze alatt hoztak létre. A bécsi központú szervezetet azért alapították, hogy az atomenergia békés felhasználását felügyelje. Az ügynökség az államok nukleáris törekvéseit és együttműködését kíséri figyelemmel.Egyik legfontosabb feladata az 1969-ben elfogadott atomsorompó egyezmény betartásának az ellenőrzése. A megállapodás valamennyi aláírója – mára a legtöbb ENSZ tagállam – vállalja, hogy leállítja a fegyverkezési versenyt és felszámolja teljes nukleáris arzenálját. Egyetlen államnak sem segíthetnek atomtöltetű robbanóanyagok beszerzésében, ugyanakkor tapasztalatot kell cserélniük az atomenergia békés felhasználásáról. A tagországok emellett kötelesek korlátlan ellenőrzési jogot biztosítani az Atomenergia-ügynökség szakembereinek. A megállapodás gyenge pontja, hogy abból bárki kiléphet.Az egyezmény ráadásul mit sem ér, ha az nem teljes körű, vagyis ha egyes államok nem hajlandóak csatlakozni. Különösen kemény dió Észak-Korea. Itt hiába záratta le a szervezet az atomfegyver előállítására is alkalmas reaktorokat. A phenjani vezetés 2002-ben megnyitotta azokat, és kiutasította az ügynökség megfigyelőit az országból. Végül idén februárban bejelentették, hogy az ország már rendelkezik atomfegyverrel és felújítja a rakétakísérleteket.Irán jelenti a másik nagy kihívást az ügynökség számára. A teheráni vezetés tavaly ígéretet tett, hogy felfüggeszti urándúsítási tevékenységét. Néhány hónappal később mégis azt nyilatkozta, hogy nem áll szándékban lemondani a programról, mert az kizárólag békés célokat szolgál.
Benda László: – Időnként bírálják Önt – mondjuk az amerikaiak, hogy nem elég kemény – például Iránnal szemben. Pedig mintha Irán továbbra is trükközne nukleáris terveivel. Osztja ezt a nézetet?
El-Baradei : – Nem. Egyáltalán nem értek egyet ezzel. Ezek nagyon összetett kérdések. Szerintem az, hogy valaki keményen fellép, nem feltétlenül azt jelenti, hogy csapkodja az asztalt. Kemény az, aki kitartó és következetes a megfelelő országgal szemben. Aki számon kéri, ha nem tartják be a kötelezettségeket. Úgy gondolom, mi így léptünk föl Iránban, de korábban Irakban és Észak-Koreában is. És érdemes megnézni, hogy mi mindent elértünk Irán ügyében – hiszen teljes homály fedte mindazt, ami ott zajlott, mielőtt még elkezdtük a felügyeleti programunkat. Nekünk köszönhetően sokkal többet lehet tudni az iráni atom-program természetéről. Segítettünk abban, hogy javító intézkedéseket hozzanak. Tény, hogy van még néhány kényes kérdés, és hogy arra kértem Iránt, hogy legyen átláthatóbb. De jó úton járunk. És azok, akik szerint túl kemények vagy éppen túl puhák vagyunk, teljesen félreértik, hogyan működik ez a szervezet és mennyire összetett ez az egész akciósorozat.
Amíg a diplomáciai atomcsaták kereszttüzében elsősorban Észak-Korea és Irán áll, az atomtöltetű robbanófejek több mint 95 százaléka Amerika és Oroszország birtokában van. Rajtuk kívül Izraelnek, Nagy-Britanniának, Franciaországnak, Kínának, és a viszonylag új atomhatalmaknak számító Indiának és Pakisztánnak is számos nukleáris fegyvere van. Hogy mely további államok akarják vagy tudják fegyvergyártásra használni nukleáris kapacitásukat, nem tudni. Az atomenergia-ügynökségnek azonban foglalkoznia kell a békés, energiatermelésre használt erőművekkel is, főként biztonsági kérdések miatt. A csatákat ezen a fronton sem kerülhetik el. Magyarországon a paksi erőmű élettartamának a meghosszabbítása váltott ki indulatos vitát.
El-Baradei: – Úgy hiszem, hogy megfelelő feltételek mellett az élettartam meghosszabbítása éppannyira biztonságos, mint fenntartani egy működő erőművet a szükséges karbantartással. Talán elég megemlítenem, hogy jelenleg az Egyesült Államokban vagy 30-40 erőmű működik jóval a tervezett élettartamán túl. Én úgy látom, hogy ott szinte valamennyi erőmű – lehet akár több száz is – jócskán tovább működik. De az a lényeg, hogy erre föl kell készülni. Meg kell tenni a megfelelő karbantartási intézkedéseket. Föl kell újítani az elöregedett alkatrészeket. Sok műszaki feltételnek kell megfelelni. De ha mindez sikerül, akkor az atomerőművek élettartamát akár 20 évvel is meghosszabbíthatják. Ágy ezek lehetnek a leggazdaságosabb és leghatékonyabb energiatermelők.
– Akkor Ön végtére is mégsem egy nukleáris ügynök, ahogyan a Greenpeace mozgalom állítja Önről?
– … hogy mit mondanak?
– …Hogy nem egy nukleáris ügynök.
– Nem vagyok nukleáris ügynök. Én egy őszinte alkusz vagyok, aki nyilvánvalóan megérti, hogy sok országnak szüksége van a nukleáris energiára. A klímaváltozás miatt is szükség van a hagyományos energiahordozók korlátozására.
A zöld szervezetek ezt máshogyan látják. A Greenpeace mellett francia környezetvédők is tiltakoztak a Nobel békedíj-bizottság döntése ellen. Szerintük az ügynökség népszerűsíti az atomenergiát, és ennek köszönheti, hogy akár harminc ország hónapokon belül képes lenne atomfegyvert előállítani. Az orosz zöldek pedig azért támadták a szervezetet, mert az állítólag egy nukleáris hulladéktározó létrehozását tervezi Szibériában.Az ügynökség azonban bizonyítani akarja, hogy az atomenergia jó célokat is szolgál. Ágy a Nobel-békedíjjal járó több mint 1millió eurós, nagyjából 260 millió forintos pénzjutalom egy részét a nukleáris energia rákkutatást segítő felhasználására szánják. A fennmaradó összegből ösztöndíjakat biztosítanak a fejlődő országokból érkező szakemberek számára.Az egyiptomi El-Baradei – akit szeptemberben harmadszorra is főigazgatóvá választottak – szülőhazájában, Egyiptomban, az árvák megsegítésére fordítja a díj ráeső részét – amelyet idén az atomenergia-ügynökséggel megosztva 199 jelölt közül nyert el.
Panoráma