Forrás: MAA huszadik században a magyar állam különböző ideológiák nevében gyakran tette rá a kezét polgárainak vagyonára.
2005.12.03 13:01 Vincze Attila Tamás, ma.hu
Kádár Gábor – Vági Zoltán: Hullarablás
„Bűnösök közt cinkos – akinek haszna van belőle.”
A huszadik században a magyar állam különböző ideológiák nevében gyakran tette rá a kezét polgárainak vagyonára. A holokausztig Magyarországon élt Európa egyik legnagyobb és leggazdagabb zsidó közössége. Vagyonuk elrablását évtizedeken keresztül javasolták, követelték és tervezték a hazai politikusok, hivatalnokok közgazdászok és értelmiségiek. A régóta áhított árjásítás a zsidótörvényekig bújtatott, majd 1938-tól nyílt formában zajlott, végül az 1944-es megszállás után államilag szervezett, kaotikus fosztogatássá változott.
Két fiatal történész sokéves hazai és nemzetközi kutatásai nyomán született meg ez a hiánypótló munka, amely a dualizmustól a Kádár-korszakig, Auschwitztól a svájci bankokon át, egészen a kommunista költségvetésig követi a magyar zsidó vagyonok sorsát, és átfogóan elemzi a magyar történelem legnagyobb rablássorozatát.
A szerzők kiemelik azt a sokszor feledni kívánt tényt, hogy a magyar zsidóság huszadik századi tragédiájáért nemcsak a német nácizmus és a kollaboráns magyar vezetők szűk csoportja tehetők felelőssé. Ellenkezőleg, szembe kell néznünk azzal, hogy mindez azért is történhetett így, mert sok százezer magyar állampolgárnak még akkor is érdekében állt a zsidók kifosztása, ha halálukat egyébként nem kívánták, abból újabb előnyük már nem származott.
Jaffa Kiadó; 432 oldal, 2940 Ft.
