A szerzők, Jávorszky Béla Szilárd és Sebők János a rock ötven éves történetének hét kötetes sorozatából most a hazai könnyűzenei élet történetét mutatják be a 70-es évek végéig. A magyar rock-történelmet az új hullámtól napjainkig bemutató második kötet 2006 áprilisában, a Könyvfesztivál idején jelenik meg.
JÁVORSZKY BÉLA SZILÁRD ‘ SEBŐK JÁNOS:
A MAGYAROCK TÖRTÉNETE I.
A BEATKEZDETEKTŐL A KEMÉNY ROCKIG
2004-ben világszerte egy új műfaj, a rockzene születésének ötvenedik évfordulóját ünnepelték, s ez jó alkalom volt arra is, hogy a stílus (újművészet, ellenkultúra, zeneipar) Magyarországon is a helyére kerüljön a zene- és kultúrtörténetben. Örvendetes fejlemény, hogy erre a „besorolásra” ‘ legalábbis a médiában ‘ már történtek kísérletek, és újabban a kulturális miniszter is komoly érdeklődést tanúsít iránta. A visszaemlékezések, rövid értékelések azonban nem pótolhatják azt a hazai könyvkiadásban máig hiányzó összefoglaló esemény és kultúrtörténeti munkát, amely a magyarock immár szintén csaknem fél évszázados történetével foglalkozna.
Ennek megfelelően a rock gyűjtőfogalma sokak számára ma is csak a szórakoztató vagy könnyűzenén (popzenén) belül jelentkező különböző zenei, megszólalási formákat, táncokat, sztárokat jelenti, még akkor is, ha az elmúlt évtizedekben azért nálunk is nyilvánvalóvá vált, hogy a rock jóval több ennél: ez az új műfaj születése pillanatától összekapcsolódott a fiatalok társadalmi lázadásával, az életforma-forradalommal, a születő új szubkultúrákkal vagy a kisebbségek jogaiért küzdő politikai mozgalmakkal, később pedig partnerre talált a magas kultúra művészeti ágaiban, s a hatvanas évektől ‘ elismerten ‘ az egyetemes kultúra része lett. S nincs ez másként napjainkban sem, hiszen az időközben létrejött tömegkultúrán belül is éppúgy vannak kapcsolódási pontjai a társművészetekhez, a politikához, a gazdasághoz vagy a divat jelenségeihez, mint az előző évtizedekben.
A könyv ennek a jelenlegi, felemás tudatállapotnak a felszámolására vállalkozik. A magyarock társadalmi-kulturális-zenei gyökereinek a bemutatásával, a különböző jelenségek elemzésével, a kialakult stílusok ismertetésével, a műfaj története szempontjából kiemelkedő jelentőségű előadók pályafutásának és műveinek értékelésével szeretné oszlatni ezt a homályt, s megpróbálja elősegíteni a műfaj szerepének, helyének, értékeinek megismertetését.
A kötet Szerb Antal összefoglaló munkáihoz vagy Gonda János Jazz című könyvéhez hasonlóan egyszerre tankönyvként, történelemkönyvként és „meséskönyvként” ‘ valamint „képeskönyvként” ‘ szeretné végigvezetni az olvasót az elmúlt ötven év magyar rockzenéjével kapcsolatos történésein. Remélhetően a könyv mint „rocksztori”, nemcsak a nagyapák-apák-fiúk generációját érdekli majd, hanem szakkönyvként (ajánlott irodalomként) is megállja majd a helyét, amit nagyon sok oktatási, közművelődési intézményben és egyéb területen (sajtó, rádió, tv stb.) használhatnak majd alapvető forrásként a kutatók, érdeklődők, zeneiskolások, médiamunkások, disc jockey-k, könyvtárosok, zenészek, népművelők, tanárok, diákok. (Újabban ‘ angol-amerikai mintára nálunk is szorgalmazzák a rockzene iskolai oktatását).
A könyv megjelentetését a karácsonyi könyvpiacra szánjuk, s a „Lepd meg a szüleidet a fiatalságukkal!” szlogennel az ajándékpiac előnyeit is ki lehetne használni.
Tartalomjegyzék:
1. „Messze Mississippi, messze ide London” (Az ötvenes évek)
Előhang – megszólal a rock and roll * Csak az EMKE cigánya zenél * A szocialista realista táncdalok * Szving Tónik és csinibabák * A kotkodácsoló Elvis felfújt slágerei * Jampecek, salimatyik, huligánok * Benkó Dixieland Band, a „zenésziskola” * Bergendy, a felfedező * Nebuló – „Hét kamasz ricsajoz!” * Megállt az idő – macskazenék * Táncdalénekesek: Vámosi János, Záray Márta, Ákos Stefi, Hollós Ilona, Kovács Erzsi, Sárosi Katalin
2. Beatgyökerek
A magyar skiffle születése * „A zenéért mindenre képesek voltunk” * Kultikus helyek * Ifipark – kezdődnek a botrányok * Dália – a jazzisták törzshelye * Egyetemi Színpad – a szabad szellem szárnyalása * Az első beatzenekarok * Beindultak a beatklubok * Klubélet anno * A mi „kis Buddy Hollynk” (Szörényi Levente) * Az első mamutkoncert * Klubos zenekarok: Mediterrán, Balassa, Sankó, Bajtala, Kék Csillag, Hobó, Szivárvány, Futurama, Wanderers, Syconor, Sankó 2., Sirocco, Phantoms, Fekete-fehér, Sámson, Ferm
3. „Hatvannégyben épphogy elindultunk”
A beat jött, látott, győzött * A változás „apokaliptikus” jelei * A gyeplők lazítása: Csak fiataloknak! * A korszak reprezentánsai: Illés, Metro, Omega * Három a beatlány: Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta * Táncdalfesztiválok * Táncdalénekesnők: Szántó Erzsi, Toldy Mária, Ambrus Kyri, Késmárky Marika, Bencze Márta, Mikes Éva, Mary Zsuzsa, Mátray Zsuzsa, Harangozó Teréz, Izsmán Nelli, Fenyvesi Gabi, Dékány Sarolta, Magay Clementina * Táncdalénekesek: Bakacsi Béla, Korda György, Payer András, Aradszky László, Koós János, Kovács József, Dobos Attila, Szécsi Pál, Kozák Péter, Poór Péter
4. Felépülnek Jerikó falai (A rocküzlet)
A Sáncdalbizottság * MHV, a „hiánycikkgyár” * Bors Jenő, az „ejtőernyős” * Erdős Péter, a „popcézár” * A slágercéh fellegvára: Magyar Rádió * A Komjáthy * A jó ízlés őrei: MTV * ORI, avagy „mennyit szólsz haver?” * To Beat or Not To Beat? * Örökzöldek és örökzöldségek * A slágerbeat mesterei: Pannónia, Echo, Atlantis, Syrius, Juventus, Express * „Igényes slágerzenét” játszók: Memphis, Premier, Q-gli, Thomastic, Ossián, Máté (Főnix), Cyklon, Blacks, Nautilus * Gitárok, politizáljatok! (A polbeat): Dinnyés József és a Gerillák * Festett ifjak a filmvásznon * 1966 – Az első sikerlista * Az első magyar nyelvű popfelvételek * Az első eladási ranglista (1967) * Mindenki mindenkivel
5. Underground törekvések
Fényes szellők a rockzenében * Extázis 7-től 10-ig * Baksa Soós, a szalmahajú harlekinó * RB kapitány és „az igazi brit szellem” (Sakk-Matt. Tűzkerék, Taurus) * Jazz-rock: a Rákfogó-vonal * Syrius: jazzszínvonalon, rockos attitűddel * Mini-sztori: Úton a Föld felé * Az underground második vonala: Olympia, Liversing, Dogs, Meteor, Kárpátia, Febris
6. Beatkáosz, pop új hullám, supergroup évad
Omega Red Star: a világhír kapujában * Az Ifipark (Számok és tények) * Az 1970-es nagy popválság * Ügynökök a „beatterepen” * Miniszteri rendelet: a rockzene „művészileg értéktelen” * A profit dalát éneklők (A középutasok) * Akiknek sajtból volt a hold (Bergendy) * Engedd, hogy szórakoztassunk (Corvina) * A kisérteties zene (Apostol) * Akik nem tudtak lemenni kutyába (Non-stop) * Az első magyar megasztár: „kölyök” Generál * A második popvonal: Hungária, Tolcsvay, Atlasz, Neoton, ZéGé * Körmagyar * Supergroupok évadja * Locomotiv GT: felkészültség, céltudatosság * A Yamaha, mint szponzor * Taurus: A bika jegyében * Skorpió: virtuozitás és banalitás * A zenészprofeszorok indulása
7. Az Extázistól a valóságig
Miskolc, 1973 – „kis magyar Woodstock”* A szó veszélyes fegyver * Valami véget ért, újra kell kezdenünk megint * Az amatőr zenekarok kicsinálása * A beatnemzedék eltűnése * Hogyan született a nemzedéki himnusz? * A Nagy Testvér figyel téged * A III/III-as ügyosztály * Ügynökök, téglák, besúgók * A beatmozgalom felszámolása * Hogyan verték szét az Illést? * A cenzorok diszkrét bája * A Jelbeszéd-ügy * A meghiúsult Utazás * A Nemzeti dal betiltása
8. Határsávban
Tiszta forrásból – a folkreneszánsz * A táncházmozgalom * Sebő-együttes: síppal-dobbal * Muzsikás: nyitás a szélesebb közönség felé * Az első népzenei korongok * Az autentikus délszláv vonal (Vujicsics) * Pogány táltosok (Vízöntő, Kolinda, Makám) * Énekelt versek (Kaláka) * Folk-rock (Kormorán, Gépfolklór) * Értelmiségi szívfájdalmak (Cseh Tamás) * Jazz-rock, második hullám (a konzis vonal) * Interbrass: együtt tanulva a közönséggel * Dimenzió: az eredeti hang hiánya * Supergroup: a jazz és a rock „randevúja” * Éjszaka a stúdióban: az elszalasztott lehetőség * Dimenzió 2: örömtelibb intermezzo * „Találkozás Béla bácsival” (szimfonikus rock) * Az első fecskék (Theatrum, V”73) * Bartók és banalitás (Panta Rhei) * „Impresszionista rock” (Color) * Rések a falon (East)
9. „Lubickolunk a langyos tóban”
Siker nélküli listák * „Nem látom a kezeket” * Csendes jubileum – 15 éves az Ifipark * A második vonal: M7, Sprint, Universal, Syconor, Wastaps, Admirál, Johnny and András, Napraforgó, Vadmacskák, Mikrolied, Kócbabák, Marionett Rt., Continental, Beton, Volán-Mikrolied, Volán Rt. * Omega – „Kelet-Európa elsőszámú rockzenekara” * Bródy, Léna és a „teleszart fenyőerdő” * Magyar popgyarmatok * Egyedül nem megy (Szólisták) * A tehetség már nem elég * Arctalanul * Fesztivál- és exporténekesnők * Barátaim kis segítségével (Katona Klári, Komár László, Zorán) * Férfiszólisták (hetvenes évek): Victor Máté, Ihász Gábor, Delhusa Gjon, Máté Péter, Heilig Gábor, Horváth Attila, Turi Lajos, Dolák-Saly Róbert * Női szólisták (Hetvenes évek): Eszményi Viktória, Vincze Viktória, Karda Beáta, Bódy Magdi, Postássy Juli, Bontovics Kati, Ács Enikő, Csuka Mónika, Szánti Judit, Szigeti Edit, Monyók Gabi, Serfőző Anikó, Sasvári Annamária * A magyar country * Country és rock: Fonográf * Country és western: a divat * Bluegrass: Bojtorján * Redgrass: 100 Folk Celsius * Aszfalt-country * A fehérvári „mai dalosok” * A hazai sztáripar születése * Popkultúra: a hanglemez luxuscikk * Isten őrizz, hogy sztárjaink legyenek! * Offenzív üzletpolitika * A nagy szemfényvesztés (Metronom „77) * A hanglemezipar Magyarországon * Szól a Rádió * Rockvízió – minimális műsoridőben * Adás után törölhető? (Dokumentumok és üres helyek a Magyar Rádió rockzenei archívumában) *
10. Lázban égő nemzedék (a „kemény” rock)
A „szükségletzenekar” (Piramis) * Táncolók helyett csápolók * A semmi-nem-kell nemzedék * A rockkonjunktúra lovagjai * Dinamit, az „állami rockzenekar” * Karthago: füst, köd, varázslat * V”Moto Rock: jókezű mesteremberek * Korál: A kőfalak leomlottak * P. Box: csak gyarapították a versenyzők számát * A „bakancsos” Edda: Minden sarkon álltak már * Kölyköd voltam (Almási-film) * Bencsik Samu torzója * A kemény rock másodvonala: Aréna, Ikarusz, Lord, Rádiusz, Rockwell, Forma-1, S.O.S., Reflex, Óceán * Az Ifipark második aranykora – A nézőcsúcsok 1978-ban (Legendák helyett) * A párttal, a néppel… – Az „őszinte kőkemény rock” születése *
11. Emlékezők és világsztárjelöltek
A felnőtté válás dalai * Kelet-európai gyökerek (Szörényi Levente) * Filléres emlékek (Bródy János) * Koncz Zsuzsa: Elmondom hát mindenkinek * Tévutak: Zalatnay Cini, Kovács Kati * A krém krémje (A kritikusok és a közönség listája) * Világsztárremények * MIDEM, MIDEM, te mindenem! * Fonográf – „country and eastern” * Neoton Família: „a Varsói Szerződés ABBÁ-ja”* Neoton-kassza * LGT – „Hé, mondd mi lesz velem?” * Miért nem lesz Vegas? * Midem-menetek * Balkan Brothers – „Csókolom, megszakadhatok?” * Diszkómánia, avagy a jólét háttérzenéje * A szombat esti láztól a mulatós zenékig * Az első disc jockey-k * A középszerűség diadala (Neoton) * Diszkócicák és -kandúrok * Kedves hebehurgyaságok (Kati és a Kerek Perec) * A diszkókirálynő (Szűcs Judit) * Úgy ért véget, hogy el sem kezdődött *
12. Rock-diszkó háború és fekete bárányok
Megmerevedett arcvonal * Virágozzék minden virág! – a gyakorlatban * A csúcsra járatott állambiztonság * A legsikeresebb lemezek 1978 * Hiteltelen sikerlisták * Rocksajtó * „Zenei gerillák”, avagy a „fekete bárányok” * Élő Magazin a rock jegyében * Hogyan születtek a fekete bárányok? – az érintettek szemével * A helyben járó örökmozgó (P. Mobil) * Honfoglalás * „Árnyékban is élni kell” (Beatrice) * Utálták az egész XX. századot * Hogyan taposták el a nemzet csótányát? * „Le kell menni kutyába” (Hobo Blues Band) * Rock-kóda
A szerzőkről
Jávorszky Béla Szilárd (1965) ‘ újságíró, szerkesztő. 1989-ben a Magyar Rádió zenei és ifjúsági osztályán kezdte, később dolgozott a Magyar Hírlapban, az Új Magyarországban, 1996 és 2005 között a Népszabadság kulturális munkatársa. Alkalmanként publikált a Magyar Narancsban, a Kritikában és több, zenei szaklapban (Muzsika, Wanted, Z Magazin, Rockinform). Fő szakterülete a rock, a folk-, a jazz és a kísérleti zene, doktori disszertációját zeneszociológiából írta. Művei: Sziget-könyv (2002), A blues története (ford, 2002)
Sebők János (1951) ‘ újságíró, szerkesztő. Fő szakterülete az ifjúsági kultúra, ezen belül a popzene. A nyolcvanas években a Világ Ifjúsága munkatársa, rovatvezetője, a kilencvenes évek elején a Popcorn, a 100xSzép, a Top Gun főszerkesztő helyettese, 2000-2003 között a Zene.net és a She.hu internetes portál főszerkesztője. Az utóbbi években szabadúszóként rendszeresen publikál a Népszabadságban, a HVG-ben, különböző folyóiratokban, lexikonokban, kiadványokban. Főbb művei: A Beatlestől az új hullámig (1981), Ki kicsoda a rockzenében (társszerző, 1982), Magya-rock I-II. (1983-84), Volt egyszer egy Ifipark (1984), A daltulajdonos (1988), Madonna (1989), Rock a vasfüggöny mögött (2002), A Horthy-mítosz és a holokauszt (2004)
A szerzők 7 kötetesre tervezett rocktörténeti sorozatának részei:
A rock története 1. (nemzetközi, 50-es, 60-as évek) ‘ megjelent: 2005. június
A magyarock története 1. (A beatkezdetektől a kemény rockig) ‘ megjelent: 2005. október
A magyarock története 2. (Az újhullámtól napjainkig) ‘ várható megjelenés: 2006. április
A rock története 2. (nemzetközi, 70-es, 80-as évek) – várható megjelenés: 2006. ősz
A rock története 3. (nemzetközi, 90-es évektől napjainkig) – várható megjelenés: 2007
Az Eurorock története 1. – várható megjelenés: 2007
Az Eurorock története 2. – várható megjelenés: 2008
