Új helyét, szerepét keresi a 60 éves Árószövetség, hiszen a társadalmi, politikai viszonyok változásával e szervezet is átalakult. A szövetség elnöke az érdekvédelem mellett a megújulást emelte ki és az utánpótlás fontosságát hangsúlyozta. Kalász Márton azt mondta, idézem: a fiatalok gondolkodásmódja nélkül mi kiöregszünk.
Az Árószövetségnek meg kell újulnia, manapság nem esztétikai kérdésekkel kell foglalkoznia, hanem érdekvédelemmel, az alkotók anyagi problémáival. A tavaly újra választott elnök, Kalász Márton ezt tartja az egyik legfontosabb feladatnak. Mint mondta, ehhez azonban az állam és a mecenatúra jóval nagyobb támogatására lenne szükség hozzá. Az Árószövetségnek, mint szinte minden kulturális civil szervezetnek, mindennapi anyagi gondjai vannak, a költségvetési támogatás nem elég a működési költségekre sem.
A hatvanéves évforduló megünneplésére eljött a korábbi elnökök közül például Göncz Árpád, Hubay Miklós, Jókai Anna. Pomogáts Béla külföldi útja miatt nem lehetett itt.
A szövetség meghívta a társszervezeteket is, köztük a Szépírók Társaságát, amely befogadta azokat az írókat, akik kiléptek az Árószövetségből tavaly tavasszal, amikor a vezetés nem határolódott el Döbrentei Kornél egyik, antiszemitának mondott nyilatkozatától. Csaplár Vilmos, a társaság elnöke elfogadta a meghívást, és azt mondta, ami közös ügyük az íróknak, abban lépjenek fel együtt, de fogadják el, ha van, amiben különböznek.
Az ünnepségen az Árószövetség örökös tagjává választották mások mellett Gönc Árpádot, Csoóri Sándort, Fejes Endrét, Határ Győzőt, Szepes Máriát, Juhász Ferencet, Jókai Annát, Pomogáts Bélát. Az Árószövetség a háború után a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére alakult meg, de 1956-ban, amikor Veres Péter volt az elnök, a forradalom szellemi bázisa lett.
Aztán a rendszerváltás idején az ellenzékiség fórumává alakult. Ahogy Göncz Árpád akkori elnök mondta nekem most: a diktatúra maradék falait akarták ledönteni. Napjainkban pedig, mint említettem, az Árószövetség keresi új szerepét.
Nánási Anikó

