Draskovics akkor közbelépett, de a kísérlet miatt is nyomoznak – Az internet ura – maradt, aki volt – Hitelek fedezet nélkül – Hogyan csökkentsük a villanyszámlát? – Autót bérelni Németországból? Lehetséges – Dávid Ibolya tovább küzd a korrupció ellen – London pénzesőre számít – 332 millió dollárt osztanak szét – erről is lemaradtunk – 50 millió forintos bérleti díj – Tipp: mikor érdemes kivenni a pénzünket? –
Hírek | RSS | Fórum | Blog | Hírlevél | Név: Jelszó: | Legyen a VG a kezdőlapom!
Gazdaság
Vállalatok és piacok
Pénz- és Tőkepiac
Külföld-EU
Politika
Napilap rovatok
Mellékletek
Árfolyamok
Sportbiznisz
Pénzpiacok
Adózási naptár
Biztosítás
Wirtschaftsletter
Szavazás
Egyetért-e a képzettség szerint differenciált minimálbérrel?
Igen
Nem
Autó
Peugeot 407 Coupé
Minél jelentéktelenebbre csökkennek a mérhető, műszakilag megragadható különbségek az autók között, annál fontosabbá válnak a kocsi által adott finom jelzések a tulajdonos személyéről, ízléséről. A Peugeot 407 Coupé olyan, mint az őszülő halántékú világfi nagy műgonddal megkötött selyem nyakkendője.
Szép lakások
A kislakás bája
Alighanem csak kevesen szánják el magukat arra, hogy a saját elképzelésük szerint felépített, áhított családi házuktól már néhány éves használat után megváljanak, még ha a lelkük mélyén érzik is, hogy nehezen birkóznak meg a mindennapi munka mellett a házzal kapcsolatos, szinte folyamatos tennivalókkal. Vendéglátónk viszont mindezt megtapasztalva merész váltásra szánta el magát.
Teszt: Mercedes-Benz ML 500
Opel Meriva OPC
Extrém Volvók
Sikeres október a Fordnál
Mi lehet olcsóbb a Tescónál? Például a Jet vagy a Mol
Válasszon! – – – – – – – – – – – – – – – Last minute Akciós All Inclusive Luxsüdülés Hosszú hétvégék Egzotikus utak
Gazdaság Ki mondja meg, hogy mi mennyi?
Ha az OÉT-ben nem sikerült megállapodni, akkor a munka törvénykönyve határozza meg a legkisebb keresetet
Ki mondja meg, hogy mi mennyi?
Tavaly sem volt könnyű menet a minimálbérről szóló alkudozás az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT). Az idei 57 ezres legkisebb keresetet csak nyolcfordulós tárgyalássorozat eredményeként könyvelték el a munkaadók és a munkavállalók. Lehetett hát tudni, hogy az idei egyeztetések sem lesznek egyszerűek, ám arra senki nem számított, hogy a kormány elébe megy az alkunak, és a munka törvénykönyve (Mtk.) módosítása során a minimálbér összegének meghatározási módját, sőt a többlépcsős, képzettséghez kötött legkisebb kereset bevezetését is jogszabályban írná elő.
Az új szabályzó szerint a kötelező legkisebb munkabér havi öszszege sosem lehetne kevesebb, mint az egy aktív korú felnőttből álló háztartásra megállapított és legutoljára közzétett éves létminimum, valamint a kapcsolódó személyi jövedelemadó, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkavállalói járulék, továbbá a magánnyugdíj-pénztári tagdíj együttes havi összege. Ezenkívül a kormány azt is megfogalmazta a javaslatában, hogy a jövő évtől bevezetendő garantált bérminimumok, vagyis a képzettséghez kötött legkisebb keresetek összege mekkora lehet. E szerint a középfokú legkisebb kereset tíz, a felsőfokú húsz százalékkal lenne magasabb, mint a mindenkori minimálbér.
Vajon a kormány komolyan gondolta-e, hogy az érdekegyeztetést szabályozó háromoldalú polgárjogi szerződést felrúgva, önállóan veszi kézbe a legkisebb kereset sorsát, vagy mindez csak taktika volt? Ez talán sosem derül ki. Ám ha blöff volt, akkor bejött, mert a szociális partnerek olyan hévvel egyeztetnek most egymással a minimálbérről, hogy már talán holnap kiderül, 2006-ban mekkora lesz annak összege.
A szokatlan mértékű konszenzusra törekvés hátterében egész biztosan az áll, hogy ha az Mtk. határozza meg a legkisebb kereseteket, akkor az OÉT elveszíti az egyetlen döntési jogkörét. Ágy 2006-tól maximum csak néhány száz forintról szólhatna a szokásos béralku, és csorbulna az érdekképviselők fontossága. Nem csak a „taktika” miatt lázadnak; a munkaadók amiatt is ágálnak, hogy a kormány egyáltalán ne vezesse be a garantált bérminimumokat. A munkaügyi tárca számításai szerint az összes hazai foglalkoztatott alig tíz százalékát, körülbelül 380 ezer embert érintene a képzettséghez kötött minimálbér.
A munkaadói oldal érvelése tulajdonképpen jogos, hisz ha a minimálbér filozófiája szerint a legkisebb keresetet a létminimum határozza meg, akkor miért kellene több havi fix egy diplomásnak, mint egy szakmunkásnak? A diplomásoknak szánt garantált bér összegét – jövőre legalább 74 100 forintra tervezi a kormány – egyébként többen viccesnek is tartják, mivel a Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján a főiskolát végzettek átlagos alapbére már tavaly meghaladta a bruttó 163 ezer forintot. A kormány tervei szerint a szakmunkások garantált bérminimuma jövőre legalább 67 900 forint lenne – ez ellen tiltakoznak leginkább a vállalkozói érdekképviseletek. A heves vérmérséklet indokolt, hisz csak a bérminimum bevezetése 32 milliárd forintos többletterhet róna 2006-ban a cégekre.
A legkisebb munkabérnek egyébként itthon már hét évtizedes múltja van, ugyanis néhány szakmában már a II. világháború előtt kollektív szerződésben rögzítették az összegét. A kollektív szerződéses rendszert később felváltotta a kötött bérgazdálkodás, sőt az 1951-es munka törvénykönyve az államilag garantált minimálbér intézményét is felszámolta. A minimálbért csak 1971-ben vezették be újra, akkor 960 forint volt. Az 1971-1989-es időszakban a minimálbér alapvetően életszínvonal-politikai kérdés volt. Mértékét nem a bérstruktúrában betöltött helye, hanem a szociális funkciója, a megélhetéshez kapcsolt szerepe határozta meg. Bár 1970-1989 között a létminimum és a bruttó minimálbér növekedése jól követte egymást, a minimálbér a létminimum alatt maradt. Aztán 1992-től jogilag szabályozott formában az érdekegyeztetők feladata volt a minimálbér meghatározása, egészen 2000 őszéig. Ekkor a tárgyalási folyamatban alig volt szavuk a vállalkozásoknak, majd a 2002-re vonatkozó alkuban a kormány már különösebb konfliktus nélkül elérte az ötvenezerről szóló megállapodást. Az elmúlt két évben leginkább a szociális partnerek vitája döntötte el, mennyivel növekedjen a legkisebb kereset.
Több érdekképviselet is jelezte, a mostani bérpolitikai beavatkozás hasonló érzetet keltett bennük, mint a minimálbér 2000. évi érdekegyeztetés nélküli felsrófolása. Ám ha a rossz érzéstől eltekintünk, maga a képzettséghez kötött, illetve a többelemű minimálbér egyáltalán nem olyan meglepő, bár igaz, a hazai munkaadók „szocializációjából” ez eddig kimaradt. A cseheknél például több mint tízfajta tarifa alapján változnak a vállalkozások bérterhei. Máltán szakmák szerinti minimálbér-szabályozás van, méghozzá tizenhat. Itthon csak azoknak a foglalkoztatóknak nem idegen egyelőre a többelemű fizetés, amelyek kollektív szerződés, netán ágazati bértarifa-megállapodás kapcsán már vívtak erről az adott szakszervezettel.
A holnapi érdekegyeztetésen kiderül, sikerül-e (kedvező értelemben) újraszocializálni a munkaadókat, érdemes volt-e az OÉT döntési jogkörének megvédése érdekében összefogni a szociális partnereknek. És kiderül az is, vajon a kormány állja-e a szavát, és visszavon-e egy a parlament előtt lévő szabályzót, ha a felek valóban megegyeznek a legkisebb kereset(ek) mértékéről.
Koczó Ildikó
VG-Online
Ki mondja meg, hogy mi mennyi? – 11:06
Veres kitüntette Bokrost – 10:50
Draskovics akkor közbelépett, de a kísérlet miatt is nyomoznak – 10:22
Az internet ura – maradt, aki volt – 10:18
Hitelek fedezet nélkül – 10:15
Hogyan csökkentsük a villanyszámlát? – 10:13
Autót bérelni Németországból? Lehetséges – 10:09
Dávid Ibolya tovább küzd a korrupció ellen – 09:37
London pénzesőre számít – 09:31
332 millió dollárt osztanak szét – erről is lemaradtunk – 09:29
50 millió forintos bérleti díj – 09:24
Tipp: mikor érdemes kivenni a pénzünket? – 08:11
Karácsonyi bevásárlóvonatok indulnak Bécsbe – 08:10
Óvakodjunk a repüléstől, ha… Készül a feketelista – 08:08
„Szomorú, hogy Lendvai Ildikó azt mondta, törjön le a keze” – 08:04
Még többet fogunk keresni – 08:02
Mi a zsidóság Magyarországon? A Mazsihisz vétót emel – 07:55
Képviselők a harci kutya szerepében – 07:52
Rengeteget kereshet az ország a madárinfluenzán – 07:48
Csányi, Demján, Széles sehol sincs a leggazdagabb románhoz képest – 06:23
Gyurcsány: „Nem akarunk Magyarországon Párizst látni” – 06:22
VG-Online
BUX index
BUX index: 21046.37
(11:31)
Változás: 116.71
(0.56 %)
Blue chipek
BCHEM 2350
BCHEM 2350
MOL 19855
MOL 19855
MTELEKOM 979
MTELEKOM 979
OTP 7370
OTP 7370
RICHTER 36700
RICHTER 36700
Deviza
A TULAJDONOSI ÉRTÉK
ALFRED RAPPAPORT
Legolvasottabb cikkek
Horror – szó szerint megnyúzták a foglyokatA plazmatévé és az LCD-monitor lehet karácsonyi slágerCsányi, Demján, Széles sehol sincs a leggazdagabb románhoz képestGyurcsány: „Nem akarunk Magyarországon Párizst látni””Szomorú, hogy Lendvai Ildikó azt mondta, törjön le a keze”Tipp: mikor érdemes kivenni a pénzünket?Karácsonyi bevásárlóvonatok indulnak BécsbeHogyan csökkentsük a villanyszámlát?Horror – szó szerint megnyúzták a foglyokatA plazmatévé és az LCD-monitor lehet karácsonyi slágerGyurcsány: „Nem akarunk Magyarországon Párizst látni”Csányi, Demján, Széles sehol sincs a leggazdagabb románhoz képest”Szomorú, hogy Lendvai Ildikó azt mondta, törjön le a keze”Tipp: mikor érdemes kivenni a pénzünket?Karácsonyi bevásárlóvonatok indulnak BécsbeHogyan csökkentsük a villanyszámlát?Vetkőztesse pucérra Szilvit ön is!Horror – szó szerint megnyúzták a foglyokatJó hír a vodafone-osoknak, de…Ki kíváncsi a Megasztárokra? Lássuk!Béreljen autót Németországból! MegériKovács László életveszélyre figyelmeztetA plazmatévé és az LCD-monitor lehet karácsonyi slágerGyurcsány: „Nem akarunk Magyarországon Párizst látni”
Kiírták az Aréna-tendert
Kiírták a pályázatot a Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetésére – tudta meg a Világgazdaság. A nyílt pályázatra hazai és nemzetközi cégek is jelentkezhetnek. 332 millió dollárt osztanak szét – erről is lemaradtunkLondon pénzesőre számít
Európai Unió
EU-költségvetés karácsonyra?
Magyarország nem kívánja bizonyítani azt, hogy a kohéziós források 60 százalékát versenyképességi célokra fordítjuk, és nem támogatja azt sem, hogy technológiai alapot létesítsen az EU, mert az nem szolgálná minden tagállam érdekeit.Bővítés: csak feltételekkelParlamenti esély a REACH elfogadására
Kis- és Középvállalkozások
Autót bérelni Németországból? Lehetséges
Az alacsonyabb németországi regisztrációs díj és a visszaigényelhető áfa miatt olcsóbban kínál gépkocsikat a magyar hátterű Lignum 68 GmbH a hazai érdeklődőknek.Hogyan csökkentsük a villanyszámlát?Hitelek fedezet nélkül
Impresszum | VG-Szerkesztőség | Hirdetés | Levél a Világgazdaságnak | HU ISSN 1418-1525 | Copyright – Zöld Újság Rt. 2000-2005.

