Forrás: Origo

Hat év után várhatóan döntést hoznak azoknak a másfél milliárdot érő festményeknek az ügyében, amelyeket a Szépművészeti Múzeumtól és a Nemzeti Galériától szeretnének visszakapni a gyűjtemény eredeti tulajdonosának utódai. Herzog Mór Lipót hagyatékának ügye nemzetközi érdeklődést váltott ki, a világháború alatt elkobzott műtárgyak kérdésével még az Európai Parlament is foglalkozott.

Szerdán valószínűleg ítélet születik az összesen mintegy másfél milliárd forint értékű műkincsek tulajdonjoga miatt indult Herzog-perben. Az Egyesült Államokban élő, amerikai-magyar állampolgárságú Martha Nierenberg hároméves huzavona után, 1999-ben pert indított nagyapja, Herzog Mór Lipót örököseként a magyar állam, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria ellen 12 festmény visszaszerzéséért.

A per nemzetközi érdeklődést is kiváltott, még az Európai Parlament is foglalkozott vele. Uniós jogszabályt sürgettek annak érdekében, hogy a világháború alatt és után elvett műtárgyak visszakerülhessenek jogos tulajdonosaikhoz. Magyarországon attól tartottak, hogy a hazai kárpótlási rendszert alááshatja, ha az EU megkérdőjelezi hazánk műkincsekkel kapcsolatos gyakorlatát.

Martha Nierenberg többi között Anthonis van Dyck, Lucas Cranach, Gustave Courbet, El Greco, Fiorentino, Munkácsy Mihály és Brocky Károly egy-egy alkotását szeretné visszakapni. A Herzog-hagyatékon, a végrendelet szerint, a budapesti bankár halála után három gyermeke osztozhat. Az örökösök később a tengerentúlra menekültek a zsidóüldözés elől, a gyűjteményt tudomásuk szerint széthordták. A zsidó család vagyonát ugyanis 1944-ben Adolf Eichmann náci vezér kobozta el. Ekkor Németországba került a gyűjtemény, majd ismét Magyarországra, de mivel az örökösök külföldön éltek, az 1954-es műkincsvédelmi törvény értelmében, a műkincsek letétként állami tulajdonba kerültek.

Az alperes magyar állam, a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria az eljárás során végig azzal érvelt, hogy a vitatott képek elbirtoklással kerültek állami tulajdonba. Végül 2000 októberében született egy nem jogerős ítélet, amelyben Martha Nierenberg javára döntöttek. A Legfelsőbb Bíróság azonban hatályon kívül helyezte az ítéletet, mert megalapozatlannak találta. Új eljárást kellett indítani, ami tavaly májusban kezdődött, és ekkor már Martha Nierenbergen kívül Herzog Mór másik két gyermekének leszármazottja is bekapcsolódott az ügybe.

[origo]