Forrás: MNOMindössze egy festményt köteles visszaadni az állam a Herzog-örökösöknek – döntött elsőfokon a Fővárosi Bíróság. Martha Nierenberg felperes ügyvédje a határozathozatal után kijelentette: fellebbeznek a döntés ellen, így a Herzog-per a Fővárosi Átélőtáblán folytatódik másodfokon.
Elsőfokon ítélet született a hat éve húzódó Herzog-perben: egy El Greco-festményt visszaad az állam az örökösöknek. Martha Nierenberg – Herzog Mór Lipót leszármazottja – tizenegy, a becslések szerint összesen 1,5 milliárd forint értékű festményt követel vissza a magyar államtól, illetve több múzeumtól. A nem jogerős ítélet most egy kép visszaadásáról döntött, a többi tíz kép vonatkozásában a felperes keresetét elutasította az elsőfokú bíróság.
Szóbeli indoklásában a bíró kifejtette: a festmények tulajdonjogáról az eljárás során számos, egymással ellentétes adat merült fel. A mérlegelés során ezek közül elsősorban a korabeli, azaz több évtizedes okiratokat fogadta el. A Fővárosi Bíróság szerint a vitatott képek közül egyedül az El Greco-festmény esetében állapítható meg, hogy az örökösök tulajdonában maradt. Ez a műkincs ugyanis megőrzésre került a Szépművészeti Múzeumba, és így is maradt ott, tehát az állam elbirtoklás útján történő tulajdonszerzése e kép esetében fel sem merülhetett. (Az alperesek jogi képviselői az eljárás során korábban azzal érveltek, hogy a vitatott képek elbirtoklással állami tulajdonba kerültek. Egy Munkácsy Mihály-képet azonban még az eljárás korábbi szakaszában átadtak a felperesnek.)
Martha Nierenberg ügyvédje a határozathozatal után újságírók kérdésére elmondta, hogy fellebbeznek a döntés ellen, így a Herzog-per a Fővárosi Átélőtáblán folytatódik másodfokon. Kérdésre válaszolva a felperes jogi képviselője elmondta azt is, hogy vélhetően abban az esetben, ha a per eredményeként megbízója tulajdonába kerülnek az értékes műkincsek, azokat a magyar állam védetté nyilvánítja és így mindenképpen az országban maradnak. Ez történt ugyanis az eljárás során korábban már átadott képpel is.
A Herzog-gyűjteményt a második világháború előtt Herzog Mór báró, budapesti bankár alapozta meg. Halála után három gyermeke osztozott a hagyatékon. Az örökösök később a tengerentúlra menekültek a zsidóüldözés elől, a gyűjteményt tudomásuk szerint széthordták, Magyarországon kívül a Szovjetunióba is kerültek alkotások. Az Egyesült Államokban élő, amerikai-magyar állampolgárságú Martha Nierenberg 1999-ben indított polgári pert nagyapja, Herzog Mór Lipót örököseként a magyar állam, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria ellen tizenkét festmény visszaszerzéséért. A vitatott műkincsek között vannak Anthonis van Dyck, Lucas Cranach, Gustave Courbet, El Greco és Munkácsy Mihály alkotásai.
A Fővárosi Bíróság 2000 októberében első fokon, nem jogerősen tíz képet nyilvánított Martha Nierenberg örökségének, ám a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság 2002 novemberében megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására kötelezte a Fővárosi Bíróságot. Ebben a megismételt eljárásban született meg szerdán az újabb elsőfokú határozat.
(Híradó, MNO)
