Forrás: NAPI

http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=268338

2005.11.15 – 7:15

Decemberben átadják az M5-ös autópályát

Szeged nagyon szép fekvésű település a Tisza két partján, talán az ország legegységesebb építészeti örökségével, eklektikus belvárossal, a dómmal és a szabadtéri játékokkal. Egyetemi centrum, kulturális fellegvár, sok napsütéssel, mediterrán hangulattal. A város jövőjéről Botka László polgármesterrel beszélgettünk.

– Mikorra várható az M5-ös autópálya Szegedig való megépülése? Valóban elkészül még az idén?

– Igen, sőt én már a pontos dátumát is tudom az átadási ünnepségnek, – 15 éve várjuk, de az utolsó napok telnek a legnehezebben. De van egy másik jó hír is a közlekedési infrastruktúráról: előkészületben van az M43-as, tehát a Szegedről Romániába irányuló forgalmat kivezető autópálya, és az M5-ös is továbbépül, egészen a röszkei határátlépőig.

– Milyen kedvező hatásokkal járhat az M5-ös Budapestet Szegeddel összekötő szakaszának elkészülése?

– Nagyon sokat várunk az új helyzettől, de engedje meg, hogy ne a „makroszintű” előnyökkel kezdjem. Szeged és a térség lakossága rendkívül igazságtalan hátrányt szenvedett majd” egy évtizedig a félig kész, ám Európa legdrágább autópályája miatt. Ez utóbbi gondot polgármesterségem negyedik hónapjában orvosoltuk, az M5-ös is bekerült a matricás rendszerbe. Óriási előrelépést jelentett. Most végre megszűnik az az áldatlan állapot, hogy ötven kilométernyi túlzsúfolt, elavult szakasz miatt életveszélyes tortúra legyen a fővárosba utazni minden egyes szegedi vagy környékbeli kiskereskedőnek, vállalkozónak, bárkinek. És persze fordítva is igaz ez, a fővárosból hozzánk érkezők is megszenvedték a hiányzó szakaszt.

– Jelezték már beruházók esetleges letelepedési szándékukat? Itt, a határ mentén mit jelenthet ez a fejlődés?

– Szeged egyik stratégiai fejlesztési irányának megteremtését jelenti. Mi a városunkra úgy tekintünk, mint Európa délkeleti kapujára, s ennek megfelelően olyan logisztikai centrumra, mely képes megállítani és kiszolgálni ezen az úton jószerével a teljes, az unióba és onnan áramló kereskedelmi forgalmat – vámolással, raktározással, csomagolással, informatikai háttérrel. Ehhez találtunk egy kitűnő helyet, mely gyakorlatilag összeköti a közúti, vízi, vasúti és légi forgalmat, találtunk hozzá néhány befektetőt, és további ígéretes tárgyalásokat is folytatunk.

– Milyen beruházások, fejlesztések valósultak meg az idén?

Legnagyobb a közel húszmilliárdos csatornaberuházás, ISPA támogatással, amely végre lehetővé teszi, hogy az e téren meglehetősen lemaradt város valamennyi lakásában megvalósulhasson a korszerű szennyvízkezelés, és – nem mellesleg – a csatornázott utcák mindegyike új burkolatot is kap. Ugyancsak régi lemaradást pótoltunk az idei „Iskola-Út Program”-nak keresztelt fejlesztésünkkel, amely 86 oktatási intézmény felújítását tette lehetővé. Megszépült a Kisszínházunk, átadtuk a felújított, műemlék jellegű, gyógyvizes Anna fürdőt, van egy ütemesen haladó térrekonstrukciós programunk a város köztereire. Fejlesztjük az infrastruktúrát, építkezünk, felújítunk – és nem csak a turisták által jól ismert belvárosi területeken, hanem a lakótelepi övezetekben, kertvárosokban is. Szeged szerintem most „pezseg”.

– Mekkora költségvetésből gazdálkodják ki mindezt?

– Teljes költségvetésünk az idén 68 milliárd forint. Nagyon büszkék vagyunk, hiszen évek óta nem volt arra példa, hogy ennek az összegnek majdnem a fele, 32 milliárd forint fejlesztéseket szolgáljon.

– Milyen arányú Szegeden a munkanélküliség?

– Ez egy állandóan mozgó szám, és megfelel körülbelül az országos átlagnak. Bajom inkább a szerkezetével van: Szegeden kiemelkedően magas a közszférában foglalkoztatottak aránya, ami persze egy 11 karú egyetemmel, tucatnyi középiskolával, óriási intézményhálózattal valahol természetes is. A most megindult fejlesztések viszont épp abba az irányba hatnak, hogy a gazdasági pezsgés meghozza a versenyszférában dolgozók számának növekedését.

– Sokan látogatják a várost nyáron a rendezvényeknek köszönhetően, a szabadtéri játékok idején gyakran már hetekkel előbb nehéz szálláshelyet találni.

– Szeged minden „ráerősítés” nélkül is hosszú ideje úgy él már az emberek képzetében, mint egy vonzó turisztikai célpont, ahova érdemes ellátogatni. Az utóbbi években azokban sokszor kitehettük volna a „megtelt” táblát a városra, annyi és annyiféle fesztivál, ünnep, program volt egyszerre nálunk. Az az elképzelésünk, mely szerint időben szeretnénk elhúzni a szezont, és térben kiszélesíteni az idegenforgalmi mozgást, szintén teljesülni látszik. Jelenleg két nagy őszi rendezvénysorozat is zajlik nálunk: a Zsidó Kulturális Fesztivál és az egyetem Őszi Kulturális Fesztiválja, de nem maradunk program nélkül télen és tavasszal sem. A napokban pedig arról értesültünk, hogy Szeged – Pécs partnervárosaként – 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz.

– Mit jelent ez pontosan?

– Regionális, tehát európai gondolkodásmódot. Kétségtelen, hogy Pécs a főpályázó, de mikor jeleztük, hogy nem konkurensek, hanem partnerek szeretnénk lenni, nagyon kedvező volt a fogadtatás, konstruktívan álltak az eddig egyedülálló ötlethez. A szegedi fesztiválnyár nagyszerűen kiegészíti majd Pécs zömében tavaszi, illetve őszi kínálatát; a két város közötti távolság nem legyőzhetetlen, a hasonló adottságok erősítik egymást, s így – terveink szerint – egy komplexebb, valóban dél-magyarországi kulturális keresztmetszetet kínálhatunk az ide látogatóknak.

DTóth István

NyomtatásVissza

(c) 2001 www.napi.hu Online Kft. Minden jog fenntartva.