Forrás: Híradó

Meggyőződésem szerint ebben az évszázadban új tudományos és politikai etikára van szükség – mondta pénteken az MTI-nek a Tudományos Világfórumon Persányi Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter

A miniszter szerint a XXI. században a tudomány felelőssége kiterjed a politika tudatos befolyásolására, ugyanis olyan komplex és annyira szokatlan problémákkal állunk szemben, amelyeket nem lehet hagyományos tudományos, vagy politikai logikával megoldani, nem beszélve arról, hogy a parlamentáris demokrácia szabályai szerint a politika rövid távú döntések meghozatalában érdekelt, a világ pedig nagyon hosszú távon érvényesülő ügyekkel kénytelen szembesülni.

Véleménye szerint éppen emiatt szükséges olyan új típusú kapcsolatrendszert kiépíteni a tudósok és a politikusok között, amelyben a politikusoknak kötelessége a tudományra hallgatni, a tudománynak pedig kötelessége hallatni a hangját. A tudósoknak tehát aktív szerepet kell játszaniuk, megengedve azt is, hogy a tudomány magával is vitatkozik sokféle kérdésben, de ezekben a vitákban soha nem a rövid távú érdekek vezérlik.

Persányi Miklós szerint vannak olyan környezeti változások, amelyeknek épp a társadalmi és politikai hatásait tarthatjuk a legfenyegetőbbnek, de a világ nagy ökológiai problémái mellet akad éppen elég más olyan égető gond, amelyek közvetetten hatnak a környezetre. Ha tehát a terrorizmusról, vagy a különböző vallású embercsoportok közötti konfliktusokról, vagy olyan történésekről beszélünk, mint a mostani párizsi eseménysorozat, amikor bevándorlók utódai ütköznek a francia társadalom értékeivel és az államhatalommal, gondolnunk kell arra, hogy szegről-végről ezek is környezeti okokra vezethetők vissza.

Ugyanis eleve környezeti ok a területek birtoklása, hiszen az arab-izraeli konfliktus a területről is szól, de legalább ilyen mértékben a vízről is, arról, hogy kik és hogyan használják fel a korlátozott forrásokat – mondta. Persányi Miklós azt is hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozásnál sem az a gond, hogy Magyarországon például néhány fokkal melegebb lesz a klíma, hanem az, hogy erre megfelelő válaszokat kell adni. Ennek révén ugyanis gyakoribbá válnak a rendkívüli időjárási események, változik a csapadék mennyisége, s komoly veszéllyé válik a kiszáradás, egyes térségekben a sivatagosodás. Másfelől a rendkívüli árvizek megjelenése, amelyeket az ország eddig nem tapasztalt, s ezért nem is tud kezelni. Tehát erre is új típusú választ kell adnunk – vélekedett a miniszter.

De nem ez a fő fenyegetés, hanem az, ha az éghajlatváltozás valóban bekövetkezik és a világ szegényebb részein az emberek százmillióinak a megélhetése kerül veszélybe, ami egy olyan népvándorlást indít el, ami mai eszünkkel beláthatatlan következményekkel jár – hangsúlyozta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter.

hirado.hu/MTI