Forrás: MAA Júdeai-hegyek között, 800 m magasan fekszik Izrael fővárosa, Jeruzsálem. Történelme (4000 év!) során különös helyzetbe került: mindhárom nagy világvallásnak (keresztény, zsidó, mohamedán) szent városa lett.
2005.11.10 06:34 mazsola.com
Jeruzsálem – képekben a világ városai, 26. rész
A mai Jeruzsálem két részre osztható: a fallal körülvett óváros és az újváros. Az óváros maga viszonylag kis terület: itt találhatók a Jézus keresztútjával és halálával kapcsolatos emlékek. A Via Dolorosa, a fájdalom útja. Ezen az úton vitték Jézust a Golgota hegyére. A Via Dolorosa stációi azok a helyek, ahol a keresztény hagyomány szerint valamilyen jelentős esemény történt. Pl. Jézus Pilátus elé idézése, megostorozása vagy éppen halálának helye.
A Via Dolorosa utolsó állomásait a Szent Sír-bazilikában találjuk. A bazilikát 1149-ben a keresztesek emelték. Ma hat vallási közösség osztozik a templomon: a római katolikus, a görögkeleti, az örmény, a kopt, a szír és az etióp. (A bazilika kulcsát a mohamedán!!! gondnok őrzi.) Ez meg is látszik a berendezésen: művirágok, füstölők tömkelege, ezüst és márvány. Minden van itt. Megdöbbentő látvány. Mintha mindent csak összehordtak volna ide, a jóizlésnek semmi jele. Különböző nemzetiségű és vallású turisták százai lökdösődnek a templomban a Szent Sír (lásd legalalul a fényképet) körül, nincs itt semmi meghittség, amit pedig az ember méltán várhatna el attól a helytől, ahol Jézus meghalt. A bazilika arra a helyre épült, ahol Krisztus keresztje állt valaha, illetve arra a barlangra, melybe testét tették.
A Golgotára, ahol Jézus keresztje állt, lépcső vezet fel a templomból. A Golgota jelentése héberül koponya, ugyanis a hagyomány szerint itt temették el az emberiség ősatyjának, Ádámnak a koponyáját. A bazilikán belül kápolna áll a Szent Sír helyén, oltárát abból a kőből faragták, mely egykor Jézus sírkamráját zárta el.
Jeruzsálem óvárosát fal veszi körül, melynek helyén már Dávid király falat építtetett, de a ma is álló fal a XVI. századból való. A falnak 8 kapuja van, ebből 7 átjárható, a 8. be van falazva. Ez az Irgalom kapuja, vagy más néven az Arany kapu. Még Szaladin szultán falaztatta be 1187-ben, Jeruzsálem elfoglalását követően, s azóta sem bontották ki. A zsidó hit szerint, amikor eljön a megjövendölt Megváltó, ezen a kapun át fog felmenni a Templom-hegyre.
Az Arany kapu az Olajfák hegyére, illetve a Gecsemáné kertre néz, ahol a Biblia szerint Júdás elárulta csókjával Jézust, s a rómaiak kezére adta. Az Olajfák hegyén ma is olajfák állnak. Állítólag ezek az igen öreg olajfák már Jézus idejében is itt álltak. Az olajfák ugyan sokáig, esetleg 1000 évig is élnek, de talán kétezer évig mégsem.
Szintén az óváros területén található az ún. Siratófal, mely már szinte Jeruzsálem szimbólumává vált. Hatalmas többtonnás kőtömbökből épült, melyeket kötőanyag nélkül helyeztek egymásra. Akad közöttük 100 tonnás is. A Siratófal a második szentélynek egy fala, mely a szentély lerombolásakor (i.sz.70) épen maradt.
A zsidó hit szerint Isten szelleme nem távozott el a templomból, mikor azt lerombolták, hanem ma is a fal felett lebeg, ezért a hithű zsidók itt érzik magukat legközelebb Istenhez. A Siratófalnál bármely zsidó a nap bármely órájában imádkozhat., de az asszonyok csak a férfiaktól elkülönített részen. A fal repedéseibe, hézagaiba kis cédulákra felírt kívánságokat rejtenek, s remélik, hogy Isten teljesíteni fogja.
