Forrás: HVGGyanús hirtelenséggel került csődközelbe az Országos Gyógyintézeti Központ, aminek a hátterében nagyszabású ingatlanspekuláció sejthető. Az egészségügyi tárca komótosan vizsgálódik és titkolódzik, a rendőrségre bűncselekményekről szóló feljelentések futottak be.
Bár a szekrény ajtaját az Egészségügyi Minisztérium egyelőre teljes erővel reteszeli, aligha tudja megakadályozni, hogy a csontváz kiboruljon belőle. Az Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK) – közismertebb nevén Szabolcs utcai kórház – a kiszivárgott hírek szerint ugyanis mintegy 2 milliárd forintnyi kifizetetlen számlát gyűjtött össze, s ennek akár a felét is megközelítheti az évi mintegy 9 milliárd forint egészségbiztosítási bevétellel gazdálkodó intézmény lejárt tartozása. Márpedig ha a hatvan napon túli tartozásállomány meghaladja az 50 millió forintot, egy kormányrendelet értelmében kincstári biztost kell kijelölni, és a felügyeleti szerv – azaz az egészségügyi tárca – köteles vizsgálatot elrendelni. Ennek ki kell terjednie a főigazgató és a gazdasági vezető felelősségére is a hiány létrejöttében. Csakhogy Rácz Jenő miniszter és Vályi-Nagy István főigazgató bő két hónappal ezelőtt és az elmúlt héten is azzal hárította el a HVG-nek a kórház pénzügyi helyzetét firtató kérdését, hogy folyamatban lévő vizsgálatról nem adnak felvilágosítást (HVG, 2005. augusztus 27.).
A minisztérium eddig saját erőből, külső szakértő bevonása nélkül próbált az ügy végére járni, aminek csupán annyi látható eredménye volt, hogy szeptember közepén felmentették a munkavégzés alól Kálmán Zoltánt, az OGYK gazdasági-műszaki főigazgató-helyettesét, egy lapzártánkkor kapott információ szerint pedig október 24-én fegyelmi vizsgálat indult ellene. Kálmán – mint a HVG-nek nyilatkozta – attól tart, hogy „az egész balhét egyedül neki kell elvinnie”. Ezt megelőzendő, hűtlen kezelés bűntette miatt feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, ám a szeptember 23-án kelt beadványát a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya meglehetős gyorsasággal, október 10-én határozatban utasította el.
Pedig talán érdemes lett volna tüzetesebben foglalkozni e sok vihart és átszervezést megért intézménnyel, amely a második világháború előtt Zsidókórház néven volt ismert, a rendszerváltást követően Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemmé alakult, a Fidesz vezette kormány alatt, Gógl Árpád minisztersége idején pedig a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara lett. A 8 hektáros telken lévő, évi 22 ezer beteget ellátó, hatszáz ágyas intézményt a veszteségekkel küszködő egyetemtől – adósságainak rendezése fejében – a Góglt váltó, 2001 januárjától 2002 májusáig regnáló Mikola István (HVG, 2002. február 23.) menekítette ki, és rögvest beolvasztotta a minisztérium fennhatósága alá tartozó, nyolcvanágyas Országos Haematológiai és Immunológiai Intézetbe (OHII). Mikola a hadművelet végrehajtásával Misz Irén Áriszt, a parádi fürdőkórház vezetőjét bízta meg, ő pedig, miniszteri biztosi címmel is megtámogatva, eltüntette az OHII veszteségét, és megpróbált rendet tenni a Szabolcs utcában is. Csakhogy a jelek szerint a létszámleépítések dolgában túlságosan agilisnak bizonyult, mert bár biztosra vette, hogy elnyeri az összevont intézmény főigazgatói posztjáért meghirdetett pályázatot, végül nem ő, hanem Mikola új favoritja, Vályi-Nagy lett a befutó.
Ekkor még nagyszabású tervek készültek az OGYK felvirágoztatására: Mikola 2002 februárjában kormány-előterjesztésben vázolta a Szabolcs utcai „modellkórház” koncepcióját, amelyhez összesen 1,4 milliárd forintot kért. Csakhogy 2002-ben kormányváltás történt, ami megszakította a grandiózus elképzelések megvalósítását. Ezekből a 2002-ben Mikola elképzelései szerint létrehozott „megalabor” összességében 150 millió forint közeli ráfordítást igényelt, ám azóta kapacitásának még a harmadát sem tudják kihasználni. 2004-re elkészült az OHII 17 ágyas transzplantációs részlegének a helye is a Szabolcs utcában, mintegy 800 millió forintos kiadással, amelyből 500 milliót a minisztérium fizetett – így fizikailag is megvalósult a 2002. januári intézmény-összevonás. A kórház informatikai rendszerének korszerűsítése szintén megkezdődött a 2003 márciusában megjelent Közbeszerzési Értesítő tanúsága szerint.
Bár az OGYK-ban működő korszerű informatikai rendszer a HVG ismeretei szerint képes minden szabályozóváltozás hatását modellezni, ennek ellenére az intézmény vezetése figyelmen kívül hagyta, hogy 2003 végén a kormány teljesítmény- és volumenkorlátokat épített be az egészségügyi intézmények finanszírozásába. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a 2004-ben az azt megelőző évinél közel 4 ezerrel több beteget fogadó kórház bevétele nem nőtt, ami Vályi-Nagy számítása szerint 2004-ben és 2005 elején 800 millió forintos hiányt eredményezett. A főigazgató ez év második feléig kísérletet sem tett az intézmény eladósodásának megállítására, amit – az elbocsátott gazdasági vezető feljelentésében foglaltak szerint – számos más tényező tetézett. Például 2004 végére minden szabad álláshelyet betöltöttek, így a felesleges létszámtól az idén 500 millió forintos állami támogatással – amit a végkielégítésekre fordítottak – kellett megszabadulni.
Miközben a főigazgató szemet hunyt, hogy egyes osztályok – mindenekelőtt a sebészet – vastagon termelik a veszteséget, a gyógyszer- és vérbeszerzést nem korlátozta, e célokra 2004-ben intézményi szinten 2 milliárd forintot költöttek. Csupán feltételezés, hogy ezért cserébe senki sem firtatta, hogy melyik cég kinek és hogyan számláz. Kálmán e téren gyanít különös összejátszásokat, és feljelentésében ezekre bőséges muníciót szolgáltatott. Több egészségügyi cégben résztulajdonos maga a főigazgató is, de közelébe sem érhet még mindig aktív általános helyettesének, a 70. évét taposó Rózsa Imrének, aki nem túl távoli áttétellel – egyebek mellett felesége cége révén – került szerződéses kapcsolatba saját intézményével.
Külön szálon fut a feljelentést követően az a rendőrségi vizsgálat, amely az OGYK takarítására szerződött Geg és Társai Kft. ellen folyik. A cég 2002-től ez év közepéig összesen 737 millió forintot számlázott takarításért – részben el nem végzett, részben a szerződésben nem szereplő munkák után nyújtva be számlákat, a számviteli törvény által megkövetelt teljesítésigazolások pedig rendre hiányoztak az elszámolások mellől. Az ápolási igazgató, Bagosi Gabriella hatáskörébe tartozó takarítás körüli anomáliák már a vezetésnek is szemet szúrtak, ezért 2005 májusában az ápolási igazgató helyettesét kérték fel az ellenőrzésre. Nem is eredménytelenül: a szabálytalanságokat feltáró Mekes Mária június 10-én már repült is állásából, míg a takarítócéggel igen elnéző Bagosi – aki a Geg és Társai tulajdonoskörével megegyező, Minőség a Magyar Minőségért Kht.-ban 2002 júniusa óta felügyelőbizottsági tag – a helyén maradt.
A kórháztörvényt 2001 szeptemberében a parlament elé terjesztő, majd 2004-ben a kórház-privatizációs népszavazáson a magánosítás ellen korteskedő Mikola a Fidesz-MPSZ internetes honlapján található beszámoló szerint már idén szeptember végén aggódni kezdett az OGYK sorsáért. „Nem szeretnénk, ha az intézet telekspekuláció áldozatául esne” – nyilatkozta, kétséget sem hagyva afelől, hogy a döntéshozók szemet vetettek az értékes ingatlanra. Még azt is hozzátette, tudomása szerint az OGYK-t össze akarják vonni a MÁV kórházzal, amelynek telkén van a Széchényi fürdő gyógyforrása. Több mint különös, hogy Mikola a MÁV kórházra mutogat, hiszen pontosan tudja, hogy éppenséggel a Szabolcs utcai telken van a forrás, olyannyira, hogy volt idő, amikor annak melegével fűtötték az épületeket. Az OGYK-ban egyébként is közbeszéd tárgya, hogy Mikola mindmáig napi kapcsolatot tart az általa kinevezett főigazgatóval. Tegyük hozzá, a kórházban a kormányváltás után – bár az ellenzék az ellenkezőjét hangoztatja – semmiféle tisztogatás nem történt. A főigazgató finanszírozási és informatikai helyettese Varga Zoltán, aki 2000 végéig helyettes államtitkár volt, az intézet főgyógyszerésze pedig az a Balázsné Molnár Borbála, akit 2001 elején Mikola nevezett ki országos tiszti főgyógyszerésznek. Ágy azt is tudnia kell (HVG, 2005. július 12.), hogy a Szabolcs utcai ingatlan területén a Vályi-Nagy által éppen a közelmúltban meghosszabbított építési engedéllyel rendelkező Symbion Kft. folytat befektetői tárgyalásokat.
A Symbion Kft. idén áprilisban váltott tulajdonosokat. Az addig Lépes Péter révén – aki 1994-től 1997-ig népjóléti helyettes államtitkár volt – markánsan a szocialistákhoz köthető érdekcsoport eladta érdekeltségét. A többségi tulajdont Kozma János szerezte meg, aki az Expressz Utazási Iroda Kft. 2003. januári megvásárlásával annak értékes ingatlanjaihoz jutott hozzá, 49 százalék pedig a T&T Vagyonkezelő Rt.-hez került. Ez utóbbi vállalkozást a Fidesz-közeli Töröcskei István exbankár és Boros Imre parlamenti képviselő, az Orbán kormány PHARE-minisztere jegyzi. Ágy tehát épp „házon belül” van egy olyan befektetői csoport, amely egy elképzelt forgatókönyv szerint ajánlatot tehet egy „úgyis veszteséges” kórház megvásárlására, amelyből azután wellnessközpontot lehet kialakítani. Azok a vizsgálatok egyelőre váratnak magukra, amelyek kiderítenék, kinek állt érdekében az OGYK eladósítása, és hogyan születhetett olyan, független szakértő, Szép Tamás által jegyzett, a tavalyi évet összegző könyvvizsgálói jelentés, amely egyetlen fillér veszteségről sem tett említést.
GÁTI JÚLIA
