Forrás: MA

A zsidó önkormányzat és a hitközség hosszabb távon egymást erősítené a zsidó identitás megőrzésében – hangsúlyozta Deák Gábor, aki negyedmagával fordult az Országos Választási Bizottsághoz, amely a minap hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát.

2005.10.26 10:01 MTI

A kezdeményező, aki a szervezet alapítása óta a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület vezetőségi tagja, kiemelte: a nemzetiséggé nyilvánítás nem jelentené azt, hogy a zsidóság elvesztené történelmi egyházi besorolását, e kettő nem zárja ki egymást. Mint hozzátette, pontosan tudják, hogy a zsidóság fennmaradását a vallás biztosította, hiszen a zsidó hagyományok jelentős része a valláshoz kötődik.

Deák Gábor rámutatott arra, hogy Magyarországon a szociológiai felmérések szerint legalább százezer zsidó él, ám döntő többségük nem vallásos. A nemzetiségi lehetőséggel azok is megélhetnék zsidóságukat, akik nem mennek el a hitközséghez – mondta. Mint felidézte, 1992-ben volt az első ilyen kezdeményezésük, ám akkor tiszteletben tartották, hogy felvetésüket a zsidó szervezetek mindegyike elutasította. Véleménye szerint azonban az akkori érvek már nem érvényesek vagy jelentősen tompultak.

Az akkori érvek ellenében kiemelte: a zsidó vallás és az esetleges zsidó önkormányzat támogatása két különböző terület az állami büdzsében, és a változás nem növelné az antiszemitizmust; a zsidó önkormányzatok jobban fel tudnának lépni a helyi antiszemita jelenségek ellen. Hangsúlyozta továbbá: semmiképpen nincs szó arról, hogy a magyarságból bárki is kizárná a zsidóságot, hiszen ők is a kettős identitás elvét vallják.

Mint mondta, semmiképpen sincsenek a vallás vagy a hitközség ellen, de az utóbbi csak egy részét képviseli a zsidóságnak. „Ez a mozgalom ugyanúgy az asszimiláció ellen küzd, mint ahogy teszi azt a hitközség is” – közölte. Hozzátette, hogy a nemzetiséggé nyilvánítás pozitív diszkriminációt jelentene, és nem lenne kötelező a törvény ereje azokra, akik továbbra is vallásként vagy kulturális hagyományként szeretnék megélni zsidóságukat.

Nem lenne kötelező erejű a „lajstromozás” sem, amitől a holokauszt túlélői a leginkább félnek – mondta, hozzáfűzve, hogy a XXI. században, az Európai Unió tagjaként ez a félelem, bár érthető, de nem reális.

Deák Gábor a nemzetiséggé nyilvánítás feltételeként említette a legalább százéves honosságot, a nyelvhasználatot és a kulturális hagyomány, háttér meglétét. A nyelvet illetően felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi zsidóságnak nincs speciális nyelve, a jiddis nem élő nyelv, az iskolákban ezért tanítják a hébert.

Deák Gábor azt mondta: nem hiszi, hogy a kezdeményezés a zsidóság kettéosztottságát eredményezné. Véleménye szerint a 18-30 év közti generáció, a holokauszt utáni második nemzedék az, amely támogatni fogja kezdeményezésüket, az ezer aláírás összegyűjtését, mert nincs meg bennük a holokausztot átéltek félelme.

Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az MTI érdeklődésére elmondta: a kisebbségek közé további népcsoport is bekerülhet az erre vonatkozó kritériumok teljesítése esetén.

A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény szerint jelenleg a Magyarországon honos népcsoportok: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. Újabb csoport is kérheti felvételét ebbe a felsorolásba, tehát a zsidóság is – közölte az ombudsman.

Ehhez az szükséges, hogy legalább ezer, magát a közösséghez tartozónak valló magyar állampolgár ezt kérje. A kérelmet az Országgyűléshez kell benyújtani. A kérelemről az Országgyűlés dönt. Az idén tavasszal a hunok ügyében volt egy ilyen eljárás, ezt a kérelmet az Országgyűlés elvetette – mondta Kaltenbach Jenő.

Hozzátette: az Országgyűlés azt vizsgálja, hogy megfelel-e az adott népcsoport a törvényben szereplő feltételeknek, azaz a kisebbség kritériumának. A törvény szerinti definíció, hogy kisebbségről akkor beszélünk, ha az nyelvében, kultúrájában, hagyományaiban különbözik a többségtől, s legalább száz éve az ország területén létezik. Az eljárás során a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke a múlt pénteken az MTI-nek nyilatkozva alapjaiban elhibázottnak nevezte a kezdeményezést, szerinte az nem tükrözi a magyarországi zsidóság többségének véleményét.