Kormánypárti képviselők újra megnyitnák az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak illetve örököseik kárpótlásának lehetőségét. Nyolc törvényhozó (hét szocialista és egy szabaddemokrata) módosító javaslatot nyújtott be, amellyel 2006. július 30-áig meghosszabbítanák az élet elvesztéséért járó egyösszegű kárpótlás igénylésének 1997 októberében lejárt határidejét (HVG, 2004. november 13.). A képviselői javaslat szerint új kérelmet azok is benyújthatnának, akik ezt korábban valamiért nem tették meg, s azok is, akiknek igénylését elutasították. A kezdetben 30 ezer forintos, majd az Alkotmánybíróság döntése nyomán a Medgyessy-kabinet idején 400 ezer forintra emelt kárpótlásból sokan kimaradtak, például azok, akik jogosultságukat (vagyis hogy valamelyik közvetlen családtagjuk a holokauszt, a szovjet kényszermunka vagy az ötvenes évek önkényének áldozata lett) nem tudták okiratokkal bizonyítani. Ezt most talán sokan megtehetik – érvelnek a kormánypárti képviselők -, mivel az elmúlt nyolc évben Oroszországban újabb levéltárak nyíltak meg.
A javaslat mindkét kormánypárti frakció támogatását megkapta – mondta a HVG kérdésére Jauernik István (MSZP), aki bízik abban, hogy még az év végéig dönt a parlament a kárpótlás részleges újrakezdéséről, amely számításuk szerint néhány ezer jogosultat érinthet. A jogosultak körét 10 ezerre becsüli Szabó Lajos, a Központi Kárrendezési Iroda (KKI) áprilisban kinevezett főigazgatója, miközben az 1997-es tapasztalatokból kiindulva úgy véli, összesen 90 ezer új kérelem érkezne hivatalukhoz. A KKI egyébként eddig 94 ezer jogosult számára összesen 18,1 milliárd forintot fizetett ki. Az év végig elbírálják a még fennmaradó 11 ezer kérelmet is (amelyből 4 ezer még érintetlen akta), a kifizetések pedig jövő őszre fejeződhetnek be – közölte Szabó.

