Forrás: Híradó

Az izraeli napilap olvasókörének kitágítása érdekében teszi meg a lépést, miután kiderült, hogy az olvasóknak harmada keresztény

Olvasókörének kitágítása érdekében „keresztény mellékletet” indít a Jerusalem Post című izraeli napilap, miután kiderült, hogy az olvasóknak mintegy harmada keresztény, ezek túlnyomó többsége pedig az Izrael-barát evangéliumi keresztény közösséghez tartozik.

Mint a lap vezetése hétfőn bejelentette, a mellékletet közösen készíti a Post és a Jeruzsálemi Nemzetközi Keresztény Követség nevű közösség. Az első tízezer példány ezen a héten jelenik meg a zsidó szukót ünnepre és a Követség konferenciájára időzítve. A havi keresztény mellékletet januártól indítják be rendszeresen. Móse Bar-Zvi, a Jerusalem Post-csoport elnöke február végéig ötezer előfizetőre számít.

Az első mellékletben bírálják az amerikai presbiteriánus egyházat, amely kampányt indított az izraeli befektetések ellen, míg egy másikban az evangéliumi keresztényeket méltatják, mivel fényt derítettek arra, hogy az EU elismerte: hibát követett el azzal, hogy nem ellenőrizte kellőképpen a palesztinoknak szánt pénzek sorsát. Bemutatják keresztény szemszögből a szukót zsidó sátoros ünnepet, és finoman bírálják azokat, akik összefüggésbe hozták a Katrina hurrikánt a Gázai övezetből való izraeli kivonulás amerikai támogatásával.

Az angol nyelvű Jerusalem Postnak van hetente nemzetközi és francia kiadása, továbbá hozzá tartozik a havonta kétszer megjelenő Jerusalem Report. A lap tulajdonosainak ez az első kísérlete a hagyományos zsidó közösségen túli olvasók megnyerésére.

Az evangéliumi keresztények közül sokan azt vallják, hogy a zsidók visszatérése Cionba sietteti Jézus második eljövetelét, és erősen ellenzik a palesztinoknak tett területi engedményeket. Dávid Horovic, a Post főszerkesztője szerint az új melléklet elsősorban olyan, a keresztényeket különösen érdeklő témákkal foglalkozik, mint a turisztikai nevezetességek, a régészeti leletek, valamint a zsidók és keresztények közötti politikai kapcsolatok. A főszerkesztő a későbbiekben elképzelhetőnek tartja, hogy a szélesebb keresztény közösségeket is megcélozzák.

A kezdeményezést nem mindenki fogadta lelkesen. Dimitri Diliani palesztin keresztény vezető szerint „ez megint annak a mítosznak a bizonygatása, miszerint Jeruzsálem a zsidóké és csak a zsidóké”.

AP/MTI/hirado.hu