A második világháború alatt tanúsított bátor náciellenes magatartásáért avatták boldoggá a münsteri oroszlán néven is ismert német püspököt, aki honfitársa, XVI. Benedek pápa szerint sok mindenben például szolgálhat a mai nemzedékeknek.
Az eljárás során a pápa kiemelte Clemens August von Galen (1878-1946) hősies bátorságát.
A nácik 37 papot vittek koncentrációs táborokba, és 10-et ki is végeztek, akik Galen beszédeit és pásztorleveleit az üldöztetésben titokban másolták és terjesztették. A Reinhard Lettmann münsteri püspök által írt Galen-életrajz szerint a nácik attól féltek, hogy a püspök halála Münster lakóit és a német katolikusokat egyaránt szembefordítanák a náci rendszerrel, ezért a büntetést a papokon hajtották végre, Galent le sem tartóztatták.
Galen felemelte szavát a szellemi fogyatékosok ellen irányuló náci kampány idején is. A pápa ennek kapcsán az abortusz és az eutanázia elleni küzdelem fontosságára figyelmeztetett.
„Galen sok embernél erősebb hittel fordult Isten felé, és ez adott neki bátorságot, hogy megtegyen sok mindent, amit a legtöbb intelligens ember nem tett meg abban az időben Németországban” – mondta el XVI. Benedek pápa a szertartás végén a Münsterből érkezett egyháziaknak és zarándokoknak.
A pápa szerint Galen püspök „a náci rezsim aberráns, újpogány ideológiája által megsértett isteni, egyházi és emberi jogok védelmezőjének tartotta magát”. Benedek később kiemelte Galen példamutató magatartását, amiért megvédte „a rendszer által hulladéknak minősített, megsemmisítésre ítélt zsidókat és gyengéket”.
A püspök 68 éves korában, 1946-ban halt meg, néhány héttel azután, hogy XII. Pius pápa bíborosi rangra emelte őt. Sírjánál II. János Pál is imádkozott 1987-es németországi zarándoklatán.
mult-kor.hu

