Forrás: Origo

A Partizan-drukkerek bojkottja miatt szokatlanul nyugodtan zajlott let a belgrádi örökrangagó, amely a hazai pályán szereplő Crvena Zvezda győzelmét hozta. A franciáknál a Marseille több mint három év után tudta legyőzni a PSG-t – immár Fabien Barthezzel a kapuban, míg Görögorzágban az Olympiakosz öt győztes találkozó után szenvedett vereséget.

Hét ponttal meglépett a Lyon

Az Olympique Lyon nagy köszönhetet mondhat a francia bajnokság másik „olimpikus” együttesének, az Olympique Marseille-nek, hiszen azzal, hogy az OM legyőzte a PSG-t, a lyoniak hétpontos előnyre tettek szert a tabellán. A marseille-iek viszont abban bíznak, hogy ez a diadal végre lendületbe hozza a csapatot, amely még így is csak a hetedik helyen áll.

A kilencvenes évek óta a Paris Saint-Germain-Olympique Marseille mérkőzés számít a francia bajnokság legnagyobb rangadójának. Míg a hazaiaknál ezen a meccsen tért vissza a pályára a hosszú eltiltását letöltő Fabien Barthez (a kopasz kapust fél évre meszelték el, amiért leköpött egy bírót), addig a PSG nem számíthatott első számú gólvágójára, a portugál Pauletára, így aztán a vendégek csupán egy csatárral kezdték a találkozót – ráadásul ez az elefántcsontparti Bonaventure Kalou volt, aki inkább amolyan árnyékékként érzi jól magát. Tovább fokozta a két klub közötti feszültséget Lorik Cana ügye: az albán középpályás augusztus végén a PSG-ből igazolt az OM-be, és a focista azza vádolta volt klubját, hogy meg akarta akadályozni távozását, míg a párizsiak szerint a játékos apja megfenyegette a fővárosiak vezetőségi tagjait. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a Marseille 2002 áprilisa óta nem tudott nyerni a PSG ellen, akkor elképzelhetjük, hogy a Vélodrome stadionban milyen hangulat uralkodott a meccs kezdetekor.

Az 58 ezer fanatikus azt láthatta, hogy az OM ugyan fölényben van, de túl sok helyzetet nem tud kialakítani, mintha a hazaiak túlságosan is tartottak volna a PSG kontráitól. A második félidő elején a vendégek kétszer is cseréltek, de a játék képe nem változott, sőt, a 72. percben az OM lehozta egyik csatárát, az argentin Christian Giménezt, akit egy középpályás váltott Samir Nasri személyében. Végül mégis ez bizonyult döntő húzásnak, mert a fiatal focista szöglete után Cana fejelt a hálóba, és ez a gól elég volt a hazaiaknak a győzelemhez.

Lyonban valószínűleg legalább annyira örültek ennek az eredménynek, mint Marseille-ben, elvégre az OL így hétpontnyira meglépett az üldözőktől a tabellán. A listavezető ugyanis ha nagy küzdelemben is, de megnyerte a maga meccsét az Ajaccio ellen, és így továbbra is veretlennek mondhatja magát. A korzikaiak korábban sohasem szereztek pontot a Lyon vendégeként, de most nem álltak messze ettől, mivel a hazaiak hátsó alakzata meglepően indiszponált volt, Grégory Coupet kapussal az élen – igaz, az egyik gólt tizenegyesből kapta, a másikat pedig saját játékosa, Tiago helyezte a hálóba, vagyis a találatokról nem nagyon tehetett. A hazaiak támadórérszlegére viszont nem lehetett panasz, a régi receptet betartva sikerült egy góllal többet szerezniük, mint amennyit kaptak. A mindent eldöntő találatot Sylvain Wiltord érte el, akinek ez már a negyedik gólja volt az idény során – az előzőben összesen hármat ért el.

Belgrádi derbi Partizan-drukkerek nélkül

Valószínűleg minden idők egyik legfurcsább belgrádi derbijére került sor a szerb-montenegrói pontvadászat kilencedik fordulójában: egyrészt először fordult elő, hogy mind a Crvena Zvezda, mind a Partizan Beograd kispadján egy külföldi szakember üljön, másrészt a korábban mindig balhés és teltházat hozó találkozón csupán mintegy húszezren jelentek meg, mivel a Partizan fanatikusai távolmaradásukkal tüntettek a csapat rossz eredményei miatt.

A 125. belgrádi örökrangadó elméletileg jobb időpontban nem is jöhetett volna, hiszen az ország válogatottja a minap harcolta ki a világbajnoki részvételt, vagyis alaphelyzetben a futball körüli hangulat jobb nem is lehetne Szerbiában. A Partizan híveinek azonban egyáltalán nincs sok okuk az öröre mostanában: kedvenc csapatuk gyászos körülmények között esett ki az UEFA-kupából, ami krízushelyzetet okozott az egyesület háza táján. Az előző szezon bajnoka a BL-selejtezőből való kiesést követően az UEFA-kupában akart vigasztalódni, és úgy tűnt, hogy be is jut a csoportkörbe, hiszen az izraeli Maccabi Petah-Tikva ellen az első meccsen idegenben nyert 2-0-ra – a visszavágón azonban hazai pályán szenvedett megalázó, 5-2-es vereséget, és így kiesett a sorozatból. Ennek hatására a tréner, Vladimir Vermezovic lemondott posztjáról, a szurkolók pedig bojkottot hirdettek saját csapatuk ellen annak érdekében, hogy lemondásra kényszerítsék a vezetőséget is.Egy héttel később a Hajduk Kula elleni hazai meccsen alig kétszázan szurkoltak a Partizannak, a csapat pedig csak egy gól nélküli döntetlenre volt képes, és ezzel le is csúszott az első helyről. Az elnökség ezt követően a német Jürgen Röbert szerződtette a kispadra (őt leginkább a Hertha BSC éléről lehet ismerni), a szakembernek azonban nem akármilyen mérkőzésen kellett bemutatkoznia, ugyanis éppen a Crvena Zvezda elleni örökrangadó következett.

A Vörös Csillag (amelyet az olasz Walter Zenga irányít, akit a nyáron neveztek ki) a gyengébb szezonrajt után egyre inkább kezdett belelendülni, a derbi előtt sorozatban öt bajnokit nyert meg, vagyis kiváló formában várhatta a találkozót. A helyi sajtó azonban legalább ilyen mértékben foglalkozott a Partizan fanatikusaival, akik továbbra is tartották magukat ahhoz, hogy nem mennek ki a csapat meccseire. A legismertebb szurkolói csoport, a Grobari (Sírásók) például külön sajtótájékoztatót tartott, ahol a drukkerek egyik vezére, Predrag Simic kijelentette: az elmúlt húsz évben egyetlen derbit sem hagyott ki, és ez nem volt könnyű döntés a számára, de be kell fejezniük, amit elkezdtek.

A Marakana stadion mintegy húszezres közönsége között így alig maroknyi Partizan-drukker volt, aminek köszönhetően elmaradtak a szinte szokásosnak mondható botrányok – viszont a hangulat sem volt az igazi. A vendégek elsősorban a védekezéssel törődtek, Röber a jelek szerint semmiképpen sem szerette volna vereséggel kezdeni munkáját a Partizan kispadján, és a Zvezda sem játszott valami látványosan – a hazaiak elsősorban hórihorgas csatárukat, a válogatott Nikola Zigicet keresték az előreívelt labdákkal. Végül Zenga taktikája jött be, hiszen a 71. percben egy ilyen felívelt labdánál Zigic eltűnt a védők gyűrűjében, a játékvezető pedig tizenegyest adott, amit Alekszandar Lukovic értékesített. A Partizannak ezt követően sem nagyon akadtak helyzetei, sőt, a hajrában a Zvezda Igor Perovic góljával bebiztosította győzelmét, a mérkőzés legjobbjának pedig a hazaiak középpályását, Dragan Mladenovicot választották meg.

A Partizan így nem tudta megszakítani negatív sorozatát, a gárda ugyanis utoljára 1996-ban nyert bajnokit a Zvezda vendégeként, a Vörös Csillag viszont ezzel a győzelemmel feljött az első helyre a tabellán, egy ponttal megelőzve a Vojvodinától némi meglepetésre vereséget szenvedő OFK Beogadot. A Partizan még így is a harmadik, és az első négy helyen csupa belgrádi együttes tartózkodik.

A PSV megállította az Alkmaart

Újabb északi országban ért véget a bajnokság: a finneknél is sor került az utolsó fordulóra, amelynek azonban már sok mindenről nem kellett döntenie, elvégre az aranyérem sorsa korábban eldőlt. A bajnoki címet a MyPa Anjalankoski gárdája szerezte meg, mégpedig története során először, és így aztán az utolsó körben a nagy riválisnak számító Helsingin JK-tól elszenvedett 1-0-s vereség csak szépségtapasz lehetett a fővárosiak számára. Pedig az idény során sokáig úgy tűnt, hogy HJK megvédheti tavalyi elsőségét, hiszen a helsinki gárda 18 fordulón keresztül veretlen volt, azonban ezt követően hat mérkőzéséből négyet is elveszített, és innentől kezdve már a MyPa volt nyeregben. Az anjalankoski együttes 1992-es feljutása óta ötször végzett a második helyen, vagyis ez az aranyérem már nagyon érett, nem csoda, hogy hatalmas volt az öröm a klub háza táján. A HJK végül második lett, és így az UEFA-kupában indulhat, a bronzérmes Tampere Unitednek az Intertotó-kupa maradt.

Nagy meglepetés született a görög pontvadászat hatodik fordulójában: az eddig mindegyik mérkőzését megnyerő Olympiakosz hazai pályán szenvedett vereséget a PAOK Szalonikitől. A hazai pálya ugyan csak idézőjelben értendő, mert a pireusziak még az előző idényben történt rendbontás miatt zért kapuk mögött kénytelenek lejátszani otthoni meccseiket, így a Karaiszkaisz stadionban egyetlen drukker sem volt, de ez eddig nem zavarta az Olympiakosz focistáit, hiszen korábbi két hazai meccsüket egyaránt kapott gól nélkül nyerték meg. A játéknap előtt csak nyolcadik helyen álló, a bajnokságot rosszul kezdő PAOK ellen is úgy tűnt, hogy a hazaiak begyűjtik a három pontot, elvégre a második félidő közepén Yaya Touré révén megszerezték a vezetést, de tíz perccel később Konsztantinidisz előbb kiegyenlített, majd újabb három perccel rá a győztes találatot is megszerezte a vendégek számára. A PAOK győzelme ráadásul teljesen megérdemelt volt, mert a szaloniki gárda végig jobban játszott, és rengeteg helyzetet dolgozott ki. Az Olympiakosz ugyan még mindig első, de lehet, hogy ez csak egy napig tart, a veretlen Skoda Yanthi ugyanis hétfőn fogadja az Irakliszt, és ha megnyeri meccsét, akkor az élre kerül.

A Panatahinaikosz a jelenlegi listavezetőtől négy pontra lemaradva a negyedik helyen áll (Torghelléék 40 ezer néző előtt verték az Akratitoszt), az AEK Athén pedig ugyanennyi ponttal az ötödik. Külön beszédtémát jelentett a görögöknél a hét végén az OFI Kréta, amely végre megszerezte első győzelmét az idény során, köszönhetően egy régi ismerősnek: a krétaiak ugyanis az egykori európai aranycipős Nikosz Mahlasz mesterhármasával gyűjtötték be a három pontot.

A holland bajnokságban az eddig lenyűgözően szereplő AZ Alkmaar a hét végén elszenvedte első komoly vereségét az idény során, hiszen a PSV Eindhoven elleni rangadón 3-0-ra kikapott. Louis van Gaal együttese az előző hét fordulóban 25 gólt ért el, és kezdő tizenegyében négy aktuális válogatott futballista szerepelt, ráadásul a címeres mezben a múlt héten bemutatkozott Ron Vlaar csak a kispadon kapott helyet – azonban a Philip Cocu által vezérelt eindhoveniek ellen ez is kevés volt. A veterán futballista előbb az első félidő hajrájában talált be, majd a 82. percben volt eredményes – egy perccel azután, hogy a játékvezető kiállította volna a még az első játékrészben becserélt Vlaart. Cocu egyébként összesen már öt gólnál jár a bajnokságban (nyolc forduló alatt), miközben az elmúlt hat szezonban sohasem szerzett hatnál több találatot… Az eredménynek köszönhetően a PSV megelőzte az AZ-t, de csak a második helyen áll, két ponttal lemaradva a Feyenoord mögött, amely ezúttal az FC Groningent intézte a vártnál kissé nehezebben: a félidőben még a vendégek vezettek 1-0-ra a De Kuijp stadionban, de a szünet után jött a hazai henger, a végeredmény 4-1 lett.

Megosztott Lisszabon, veretlen Hearts

Lisszabonban a fél város örömmámorban úszott, a másik fele pedig letargiába zuhant a portugál bajnokság hetedik fordulója után: míg ugyanis a Benfica idegenben tudott nyerni az FC Porto elleni rangadón, addig a Sporting CP hazai pályán kapott ki kiesés ellen küzdő Académica Coimbrától. A Sasok portói vendégjátékát a helyi sajtó „holland rangadónak” aposztrofálta, hiszen mindkét oldalon egy németalföldi edző ült a kispadon, a Benfica mester Ronald Koeman, az FC Portóé pedig Co Adriansee. A mérkőzés előtt inkább a hazaiakat tartották esélyesebbnek, hiszen a Benfica a klub történetének egyik legrosszabb szezonrajtját produkálta, amelyből csak lassan tért magához, a Porto viszont jól szerepelt a bajnokságban – ráadásul a lisszaboniaktól sérülés miatt a kapus José Moreira és a középpályás Joao Pereira is hiányzott, sőt, negyedóra elteltével Fabrizio Miccolit is le kellett cserélni. A sérülés a portóiakat sem kerülte el, náluk az argentin Lisendro Lopezt kellett idő előtt lehozni (a focista a könnyeivel küszködve bicegett le a pályáról), a csereember pedig mindkét oldalon egy brazil volt: Diego, illetve Geovanni. A Benfica jól láthatóan a kontratámadásokra épített, és a második félidőben ez be is jött: a vendégek két villámgyors támadást vezettek a jobb szélen, és mindkettőt Nuno Gomes fejezte be – a Porto balhátvédje, Bruno Alves az A Bola című szaklaptó 1-es osztályzatot kapott… A lisszaboniak így 14 év elteltével tudtak ismét nyerni a Porto vendégeként, de ez is csak arra volt jó, hogy feljöjjenek a negyedik helyre, illetve hogy a Portót a harmadik pozícióban tartsák a Sporting Braga és a CD Nacional mögött.

A Sporting CP-t a forduló előtt a 14. helyen álló Académica Coimbrát fogadta, vagyis a szurkolók biztosra vették a győzelmet, amivel a csapat egészen a második helyig léphetett volna előre, a két nagy rivális elé. Ehelyett egy 1-0-s hazai vereség lett a vége, és a Sporting maradt a hatodik.

A Rangers után az Old Firm másik tagjával, a Celtic FC-vel is döntetlent játszott a skót bajnokság listavezetője, a Hearts, vagyis az edinburgh-iak továbbra is veretlenek, és hárompontos előnnyel vezetik a tabellát. A Celtic Parkban több mint hatvanezer fanatikus reménykedett abban, hogy a Keltáknak sikerül megállítaniuk a Szívek menetelését, de a vendégek kezdték jobban a találkozót, az első negyedórában több helyzetet is kidolgoztak, aztán mégis a hazaiak szerezték meg a vezetést. Még csak 13 perc telt el a találkozóból, amikor a sérüléséből visszatért Neil Lennon fejelte le a labdát Craig Beattie elé, a fiatal támadó pedig a hálóba bombázott – ez volt a hetedik gólja a szezon során. A vendégek gólzsákja, a cseh Rudolf Skácel nem sokat késett a válasszal: miután megszerezte a labdát a hazaiak bizonytalankodó védőjét, Paul Telfertől, elsőre még a kapusba püffölte a bőrt, de a kipattanót már a gólvonal mögé gurította – neki ez már a kilencedik dugója volt tíz forduló alatt. Ezt követően meglehetősen kiegyensúlyozott volt a találkozó, a hazaiak csak a mérkőzés hajrájában kerültek fölénybe, ekkor viszont (miután becserélték John Hartsont és Shaun Maloney-t is, és négy csatárral rohamoztak) teljesen a kapujához szegezték a Heartsot, amely kétségbeesetten védekezett, és sikerült is kibekkelnie a meccset. Ágy aztán az edinburgh-i alakulat megőrizte hárompontos előnyét, na meg veretlenségét, miközben a hátsó régióban a Livingston (amelyben Vincze Gábor ezúttal nem kapott lehetőséget) még mindig nyeretlen, és csupán két ponttal rendelkezik.

(FOCIVILÁG)