Forrás: Magyar Rádió

Zsugori, nagypofájú, hisztérikus, összeférhetetlen, elviselhetetlen. Nagyvonalú, alázatos, nyitott gondolkodású, barátságos, varázslatos. Minden igaz, mint ahogy a leírt jelzőknek az ellenkezője is. Barbra Streisandról annyi mindent összehordtak az elmúlt fél évszázadban, lehetetlenség ebből hiteles portrét rajzolni róla.

Szidják és istenítik egyszerre, rajongásig szeretik, máskor meg máglyára küldenék, mint egy boszorkányt. Néha tényleg úgy is viselkedik, mintha valóban az lenne. Legutóbb egy malibui postán kergette őrületbe az ott dolgozókat, akik csak 33 centes bélyeget tudtak neki adni, miközben Barbrának csupán 3 centes bélyegre volt szüksége. 3O cent miatt veszekedett, miközben mögötte kilométeres sor várakozott.

Amerika öt legismertebb emberének egyike kiveri a biztosítékot 3O cent miatt. Máskor dollármilliókat ad segélyezésre. Akik már dolgoztak vele, azt mondják hallani nem akarják a nevét, de ha újra hívja őket könnyes szemmel azonnal igent mondanak neki. Ellenállhatatlan, elbűvölő, zseniális. Akármit csinál, tökéletes. Minden apró részletre odafigyel. Őstehetség. Játszik, rendez, énekel. 63 évesen is úgy tesz, mintha még mindig bizonyítani akarna. Mindent belead a munkába. Szenvedélyes, magával ragadó, lelkesítő. Tényleg ámulatra méltó. Szinte töretlen karrier az övé. Csak magának köszönheti. Amikor még senki sem hitt benne, ő képes volt elhitetni magával: a szegény brooklyni zsidólány a leghíresebb sztár lesz. Elnökök, államfők, milliárdosok keresték a kegyeit. Volt megcsalt, elhagyott, gyermekét egyedül nevelő anya, de a legtöbbször mégiscsak szerelmes asszony.

25 évvel ezelőtt a Szerelmes asszony című dalával mindenkit maga mögé utasított a lemezpiaci őrült versengésben. A Barry Gibb-bel közösen készített Guilty című album elképesztő sikert hozott mindkettőjüknek. Azóta eltelt egy újabb negyed század, és a két sikerre vágyó sztár úgy döntött, az évforduló alkalmából ismét lemezt készít. A Guilty Pleasures szeptember 5-én jelent meg. A borítón ugyanolyan beállításban látjuk Barbrát és Barry-t, mint a 25 évvel ezelőtti lemez címlapján. A háttér azonban nem fehér, hanem fekete. Talán nem véletlenül. Barry Gibb drámai körülmények között két testvérét is elveszítette, a kábítószeres Andy-t, és a szívbeteg Maurice-t, így a négy Gibb testvér közül már csak ketten élnek.

Ez az album persze elsősorban Barbra Streisandé, Barry csak egy kedves és tehetséges jó barát, aki ezúttal is gyönyörű dalokat írt, és kettőben énekesként is közreműködik. 11 új szerzemény, egyik szebb, mint a másik. Amikor Streisand énekel, hallom ezt a senkiéhez sem hasonlítható hangot, egyáltalán nem érdekel, hogy kiabált-e a stúdióban a hangmérnökkel, veszekedett-e a grafikussal, a fotóssal, az asszisztensével, kötekedett-e Barry-vel, hogy kikészítette-e a sminkesét, a menedzserét, a férjét James Brolint, és, hogy valóban úgy viselkedett-e a malibui postán, mint egy zsugori boszorka, aki képes 3O cent miatt a teljes összeomlás szélére juttatni mindenkit. Én így is szeretem őt. Imádnivaló boszorkány.

Barbra Streisand: Guilty Pleasures Sony-BMG 2OO5

Barbra Streisand – Barry Gibb: Guilty Columbia 198O

Gellért András