Forrás: National GeographicVatikáni-izraeli alku készül?
A toledói zsinagóga épületéért cserébe a katolikus egyház ellenőrzése alá kerülhetne a Sion-hegyi utolsó vacsora terme, amennyiben létrejön a pénteken párizsi források által megszellőztetett, a maga nevében példátlan alku.
A XII. században Toledóban épült zsinagógát kaphatja meg Izrael, amennyiben – korábbi ígéreteihez híven – a katolikus egyháznak átadja a Sion-hegyen álló gótikus épületet, amelynek első emeletén található az utolsó vacsora terme (Coenaculum). E terem maradt csak meg a Mária „elszenderülése” emlékére a keresztesek által emelt templomból.
A keresztény hagyomány szerint Jézus Krisztus e teremben fogyasztotta el az utolsó vacsorát apostolaival, tanítványaival. A terem a középkorban a szomszédos ferences kolostor része lett, majd a törökök a XV. században mecsetté alakították át, majd az utóbbi évtizedekben zsidó vallási iskola működött itt. A legfontosabb szentföldi római katolikus kegyhelyek közöl e terem az egyetlen, ahol a katolikusok nem gyakorolhatják egyelőre hitéletüket.
Párizsi források szerint a cserealku feltételeit jelenleg tanulmányozza az izraeli kormány, s elképzelhető, hogy Móse Kacav izraeli államfő novemberi vatikáni látogatása során köttetik meg a példátlan „barter”, a készülő államközi szerződésre építve. Jeruzsálemben még 2000-ben az akkori katolikus pápa, II. János Pál tartott misét azon a helyen, ahol a keresztény hagyomány szerint lezajlott a bibliai utolsó vacsora. A Jeruzsálem óvárosának falain kívül, a Sion-hegyen álló Mária halála apátsági templom egy boltozatos kőcsarnoka ott épült, ahol Jézus megjövendölte tanítványainak Júdás általi elárultatását és önnön kereszthalálát.
Az épületet az izraeli kormány restauráltatta, s a világ minden tájáról érkező keresztény csoportoknak szinte kötelező felkeresni e kegyhelyet. Egyébként az utolsó vacsora terme alatt, a keresztes épület alsó szintjén található néhány kamra, melyeket Dávid király sírjaként tisztelnek.
A Vatikánban zajló püspöki szinódus keretében a héten Michel Sabbah jeruzsálemi latin rítusú pátriárka vettette fel újra felszólalásában az utolsó vacsora termének problémáját, s felhívta a figyelmet arra, hogy az izraeli kormány mindeddig nem teljesítette korábbi ígéreteit, hogy visszaszolgáltatja a termet az egyháznak. Az egyház szócsöve, a vatikáni rádió is felkapta a „restitúciós témát” e felszólalás nyomán, s az általa megszólaltatott szakértő egyértelműen azt bizonygatta, hogy az egyház 1342 óta egyértelműen tulajdonosa a Coenaculumnak: abban az esztendőben vásárolta meg a nápolyi királytól a pápa, s ajándékozta a kegyhelyet a ferences rendi barátoknak.
A kegyhely átadása nagyon közelinek tűnt II. János Pál pápa ezredfordulós szentföldi látogatásakor, de ezt követően az izraeli kormányzattól semmiféle jelzés nem érkezett. A vatikáni rádiónak nyilatkozó David Jäger atya megítélése szerint az átadási megállapodás hamarosan megszülethet, a vatikáni-izraeli kétoldalú globális szerződés keretében. Utalt a vatikáni szinóduson elhangzottakra is, miszerint az Eucharisztiát Jézus Jeruzsálemben alapította, így a szentföldi egyház számára a liturgia ünneplése sajátos jelentősséggel is bír. Móse Kacav izraeli elnököt – akinek személyében először jár izraeli államfő a Vatikánban – november 17-én fogadja magánkihallgatáson XVI. Benedek pápa. Kacav Angelo Sodano bíborossal, vatikáni államtitkárral (kormányfő) is tárgyal majd.
National Geographic Online
2005.október.14
