Forrás: HVG

Palesztin hírforrások szerint ezen a héten valószínűleg menesztik Ahmed Korej miniszterelnököt a palesztin területeken uralkodó káosz miatt. A hvg.hu tudósítója Kelet – Jeruzsálemben kérdezte Dr. Jungbert Béla, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a ramallahi magyar képviselet vezetőjét a palesztin belpolitikai feszültségről

Van öszefüggés Ahmed Korej miniszterelnök jordániai gyógykezelése és a mostani kormányválság közt?

A helyzet ennél azért áttekinthetőbb, bár néhány nappal ezelött a kormányfő még tájékoztatót tartott diplomatáknak és ott a kincstári optimizmus szellemében és hangján szólt. Ugyanakkor látszott rajta a fizikai gyengeség, ezért számunkra egyáltalán nem meglepő és valószerű, hogy Ammanban, Jordániában gyógykezelésen vesz részt, amire egyébként rendszeresen jár. Az már egy kicsit jellemző a régióra, hogy amikor egy vezető tartósan külföldre utazik, akkor odahaza pozíciója meginoghat. Ez hozzátartozik az itteni valósághoz.

Mekkora szerepet játszik a jelenlegi válságban a generációs ellentét az idős tuniszi emigránsok és a feltörekvő fiatalok közt?

Bár alapvető ellentétről van szó, de egyelőre nem jellemző, hogy ez befolyásolná a napi politikát. Mohammed Dahlan, a fiatalok egyik legfőbb vezére, aki valószínűleg ígéretes jövő elé néz, történetesen éppen Prágában tartózkodik, ugyancsak gyógykezelésen gerincbántalmai miatt.

Ki lesz az új miniszterelnök, ha menesztik Ahmed Korejt?

Egyelőre csak találgatások vannak, nem az esélyekről, hanem a politikai célokról, számításokról. Az utóbbi időben felmerült Nabil Saath egykori külügyminiszter, jelenlegi elnökhelyettes neve.

Nabil Saath Arafat embere volt, nem?

Ki nem Arafat embere a jelenlegi kormányban? Még az is az, aki nem annak mondja magát, az erről szóló megnyilatkozásaik is részei a politikai játszmának. Arafatot egészen másképp ítélik meg a Palesztin Hatóságnál, mint külföldön, és radikálisan másképp, mint Izraelben. Jasszer Arafat a palesztinok szemében nemzeti hős, rá hivatkoznak, érte imádkoznak, ő a példakép. Arcképe ma is több hivatalban van kint, mint a jelenlegi elnöké.

Mi a helyzet az uralmon lévő Fatah párt berkeiben?

A közeljövőben várható a Fatah kongresszusa, ahol minden bizonnyal nem kerülhető el a vezetőváltás. Amennyiben a Fatahnak új vezetői lesznek, annak hatása lehet a január végére tervezett törvényhozási választásokra is. A Fatah jelenleg egy szétmorzsolódó, politikai válsággal és sikertelenséggel és aggodalmas jövőképpel szembenéző párt. Ne tévesszen meg senkit, hogy a helyhatósági választások harmadik fordulójában a közelmúltban a Fatah úgymond látványos győzelmet aratott. A számok csalókák.

Hogyhogy? A számok nem magukért beszélnek?

Közelebbről megvizsgálva a számokat, kiderül, hogy ugyan 85 százalékos részvétel mellett 55 százalékot kapott a Fatah, de ez nem a választók, hanem az önkormányzatok 55 százaléka. A Hamasz a helyek közel felében nem is állított jelöltet, és – az itteni társadalmi-kultúrális viszonyok miatt – nagyszámú választó nem is pártokban gondolkodik, hanem arra szavaz, akinek jelöléséről a klánfőnökök megállapodnak a kormányzattal, így a klánok által támogatott helyi Fatah emberek simán győzhettek. Az eredményeket még viszonylagosabbá teszi, hogy a legnagyobb lélekszámú települések mintegy felében a Hamasz győzött. A jelenlegi közel-keleti viszonyok közepette mindent, és mindennek az ellenkezőjét is alá lehet támasztani számokkal.

És mi történik a Hamasznál?

Jelenleg mind a Fatah, mind a Hamasz fragmentálódik. Gázában hatalmas a népsűrűség és a világon talán itt a legnagyobb a népszaporulat, ugyanakkor ma már az emberek jelentős része humanitárius katasztrófa közepette él. Fogékonyak tehát a populista, fundamentalista ideológiákra. A Hamasz is, akárcsak a Fatah, rendkívül heterogén szervezet, amely be akar kerülni a rendszerbe, indulna a választásokon. A párt vezetőinek alapvetően ki kell szolgálni választói hátterüket, retorikájuk sok esetben bázisuk megtartását szolgálja, miközben korántsen egységesek a politikai kérdésekben. A Hamasz alapkartája tagadja Izrael állam létét, de vannak olyan erők a szervezetben, amelyek ha konstruktív módon betagolódhatnának a demokratikus rendszerbe, akkor képesek és hajlandóak lennének feladni ezt. Nem egybemosni kellene, hanem le kellene választani a Hamasznak azt az ágát, amely elsődlegesen nem – ahogy ők mondják – fegyveres ellenállással, hanem szociális ellátással, árvák segélyezésével, közösségteremtéssel foglalkozik. Olyan területekkel, amiket a kormányzat gyengesége és hibái nem fednek le. Nem az az erősebb Palesztinában, aki nagyobbat robbant, hanem az, aki megélhetést, biztonságot és jövőképet tud adni a választóknak.

A közelmúlt történései teljes belpolitikai káoszt sejtetnek…

Nemrég a palesztin törvényhozás üléstermébe fegyveres Fatah-aktivisták törtek be, a levegőbe lövöldöztek, és mindenféle kaotikus követelésekkel léptek fel. Hangadóik közül egyesek jogkört és fegyvert kértek, hogy fel tudjanak lépni a kormány nevében a szélsőségesek ellen, mások állami alkalmazást követeltek, megint mások az Izrael által megöltek családjainak támogatást, és a sebesülteknek állandó juttatást akartak. Rendkívül heterogén csoportok kaotikus módon fogalmazzák meg követeléseiket. Miközben a kormány rendeletet adott ki, hogy egyik fegyveres milícia sem küldheti tagjait az utcára, és senki sem vehet részt fegyverekkel nyilvános rendezvényeken, nagának a Fatahnak az emberei veszik ezt semmibe. Arról nem is beszélve, hogy amikor megpróbálnak érvényt szerezni a törvényeknek, a Hamasz egyszerűen lemészárolja a fegyvertelen rendőröket, de az is előfordul, hogy a rivalizáló szervezetek kölcsönösen elrabolják egymás embereit. Hiába hoznak bármilyen ésszerű törvényt, jelenleg a hivatalos palesztin szervek alkalmatlanok arra, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a helyzetet.

Magyarországnak is lehet szerepe a térség rendezésében?

Szerepe lehet Magyarországnak is. Nem is tehetünk máskép, hiszen magunk is részt veszünk az EU kül- és biztonságpolitikájának kialakításában. Emellett más donorokal együtt támogatjuk a a palesztinokat, ami nemcsak segélyfolyósítást és infrastuktúrafejlesztést, hanem demokratikus intézményépítést, az életképes palesztin állam megteremtését célzó reformok elősegítését is jelenti.

Shiri Zsuzsa (Jeruzsálem)

hvg.hu