Forrás: Origo

A gazdasági Nobel díjat Robert J. Aumannak, és Thomas C. Schellingnek „az együttműködés és konfliktus játékelméleten keresztül történő kutatásáért” ítélték oda. A jósok nem csalatkoztak: a gazdasági Nobel továbbra is Amerikában maradt.

A legtöbb szakértő idén is amerikai győztest jósolt, és nem is kellett csalódniuk, miután Robert J. Aumann, és Thomas C. Schelling kapta idén a gazdasági Nobel díjat. Az amerikai-izraeli, illetve amerikai tudósok a konfliktust és az együttműködést vizsgálta játékelmélet segítségével.

„A két kitüntetett játékelméleti kutatásai segíthetnek a kereskedelmi, üzleti konfliktusok megoldásában, sőt még háborúk elkerülésében is” – áll a svéd királyi tudományos akadémia méltatásában. Az akadémia hangsúlyozta továbbá a díjazás indoklásában: Schelling és Aumann tanulmányait világszerte felhasználják biztonságpolitika és a leszereléssel kapcsolatos politika kialakításában, piaci árképzésben, gazdasági és politikai jellegű tárgyalásokon. „Játékelméleti elemzéseikkel hozzásegítettek bennünket a konfliktusok és az együttműködés jobb megértéséhez. Jelentősen hozzájárultak az árháborúk és kereskedelmi háborúk megmagyarázásához” – indokolta a döntést a svéd akadémia.

Az amerikaiak egyeduralma 1999 óta töretlen a gazdasági Nobel díjasok között. A svéd akadémia szerint ez nem csak annak köszönhető, hogy az USA a világ legfejlettebb gazdasága: Amerikában költik a legtöbb pénzt gazdasági elméletek kutatására – ez pedig jelentős versenyelőnyt biztosít a díj megnyeréséhez.

Tavaly Edward C. Prescott, az Arizona Egyetem, és Finn E. Kydland, a Kalifornia Egyetem professzora nyerték el a világ legrangosabb tudományos elismerését, a kormánydöntések illetve a nyersanyaghiány gazdasági hatásainak vizsgálatáért.

Az idei jelöltek között ott volt Paul Roamer, a Stanford egyetem a professzora, akinek Új Növekedési Elmélete sok kormánynak adott elméleti alapot jóléti állam kiépítéséhez: Roamer a „80-as években dolgozta ki elméletét, a neoklasszikus növekedési elmélet kritikájaként.

Szintén a jelöltek között van a Racionális Várakozások elmélet atyja, Thomas J. Sargent, a New York Egyetemről. Sargent elmélete segítségével gazdasági folyamatok alapján próbált megjósolni jövőbeli eseményeket.

Jagdis Bagvatit szintén a jelöltek között említették. Az indiai születésű, de a Columbia Egyetemen tanító professzor a globalizáció-ellenes elméletek kritikusa, a szabad kereskedelem hirdetője. Bagvati a Világkereskedelmi Szervezet külső tanácsadójaként is dolgozott.

Érdekesség, hogy a gazdasági Nobel díjat még soha sem ítéltek oda nőnek. A díjkategóriát később illesztették a Nobel díjak rendszerébe. Alfred Nobel 1901-es alapítványában még csak orvosi, fizikai, kémiai, irodalmi és béke díjakat ítéltek oda. A gazdasági díjat a Svéd Központi Bank alapította 1968-ban. Eddig 57 embernek ítélték oda a díjat.

A bejelentés után december 10-én, Nobel halálának évfordulóján adják majd át a díjakat Stockholmban. A díj 10 millió svéd korona – azaz valamivel több, mint negyedmilliárd forint. Mivel Aumann és Schelling megosztva kapták a díjat, fejenként öt-öt millió svéd korona a jutalmuk.

[origo]