Forrás: Magyar Hírlap

Jelen helyzetben arra nem látszik sok esély, hogy ezek a politikai jelenségek bekerülnek a parlamentbe, de kitartó edzéssel, reggeli futással és testtömegnövelő szerek mértékletes fogyasztásával elérhetik, hogy érzékeny veszteséget okozzanak a Fidesznek

Románia EU-tagságának (majdnem) egyöntetű parlamenti támogatása nagy lendületet adott a periférián zajló mozgolódásnak, a szélsőjobb média aktivitásának, mely – érthető okokból – elsősorban a Fidesz ellen irányul.

Pártokhoz egyértelműen nem köthető internetes portálok, illetve Jobbik, valamint MIÉP közeli publicisták kocogtak Orbán Viktor torkának, hogy szembesítsék a székelyföldi autonómiáról vallott korábbi kijelentéseivel. Alacsony hatékonysággal, de nagy hanggal formálódik a Fidesztől jobbra álló politikai erő választási kampánya, és a régi szabály szerint elsősorban attól szeretné megkülönböztetni magát, akihez legközelebb áll, tehát a polgári szövetség lesz az első számú, mintegy kiemelt ellenfele, a komenyisták most kicsit ráérnek, a szavazatok amúgy sem abból az irányból jönnek, ha jönnek, adjunk tehát Orbán Viktor arcának a lőccsel, aztán Gyurcsány Ferenccel ráérünk később is bajmolódni – gondolják a jobbszélen, és jól gondolják.

Az egyik honlap Orbán Viktor ócska nemzetáruló – Bencsik András szerint – felütéssel hívja fel a figyelmet a Fidesz kedvenc újságírójának kijelentésére, a többiek pedig örömmel számolnak be a MIÉP és a Jobbik alakuló választási szövetségéről, mely az 1956-os forradalom közös megünneplésében fog először testet ölteni, ha lehet hinni a MIÉP honlapjának.

Összenő, ami összenő.

Dr. Kövér szalonképtelen kirohanásai már nem elegendők a radikális szavazók megnyeréséhez, a hisztérikus kommunistázás kevés ezeknek a nemezsapós anakronizmusoknak a lelkesedéshez, nekik tényleges, rendes posztnáci megnyilvánulások kellenek, mert attól érzik jól magukat, akkor jön a komfort-érzés, a meleg alhastájékon, akkor kerek a világ (bár a Föld lapos). Mert lehet velük összekacsingatni éveken át, de még ezek a szén alapú létformák sem annyira ostobák, hogy egy (hosszú, hosszú) idő múlva ne vennék észre: itt csak kacsingatás folyik, aztán nyilvános akasztások és kirakatperek mégsem lesznek, hiába nézett úgy rájuk az alvezér, hiába érzékeltette finom mellékmondatokban. Az nem elég, hogy csak hömpöt mondanak, a hömpöt tenni kell! Kellett hozzá tizenvalahány év, de most észrevették, a Fidesztől nem várhatnak zsidótörvényeket, ami érthető csalódást okozott, és némi zavart az agyban, illetve abban a szervben, ami az agy helyét foglalja el ezekben a fejekben. Az önmagát radikálisnak nevező jobboldal most kiutat keres a félszázalékos eszmeelfekvőből, szeretne erő lenni, erőcske, ezért összefog, aki eddig nem fogott, kinyújtott kezet keres, és talál.

A Fidesz techno-jobboldalisága képtelen lefedni a (paletta, hoppá!) területet, mindkét szélet, azaz a tényleges szélt és a közepet, így megkezdődhet a szavazóbázis lecsipkedése, a 15 millió potenciális Fidesz-szavazó lefogyasztása az MDF, illetve a MIÉP-Jobbik-szövetség által. Jelen helyzetben arra nem látszik sok esély, hogy ezek a politikai jelenségek bekerüljenek a parlamentbe, de kitartó edzéssel, reggeli futással és testtömegnövelő szerek mértékletes fogyasztásával elérhetik, hogy érzékeny veszteséget okozzanak a Fidesznek.

Négy százalék innen, négy százalék onnan, és máris készülődhet Gyurcsány Ferenc az újabb ciklusra, ami tragikus lenne ugyan, de lehetne még ennél is tragikusabb.

Hamarosan talán szegény, szegény Deutsch Tamás is észreveszi, hogy dilettánsi munkásságának nem megfelelő célt talált Gyurcsány Ferenc személyében, mert pártját nem baloldalról fenyegeti az igazi veszély, hanem a – titkon általa is joggal megvetett – szélsőjobbról, ahová eddig kötelező jellegű osztálykirándulásokat kellett tennie, de most a helyzet megváltozott. Az áljobboldal rárontott saját nemzetére! – hirdetik a címek eldugott kis honlapokon, nyírják a Fideszt az eddig nemzetmentésre és országemelésre szakosodott betanított publicisták. Mindezt az váltotta ki, hogy a Fidesz támogatta Székelyföld csatlakozását az Európai Unióhoz, belátta, hogy esélyt kell adni az erdélyi magyaroknak egy – esetleges – jobb élethez, még azon az áron is, hogy jön velük 23 millió román. Nem kell hozzá sok ész, hogy belássuk: nem tehettek mást, ha tisztességesek, ha tényleg érdekli őket valamelyest a szavazati joggal nem rendelkező erdélyiek sorsa, és nem csak belpolitikai harcukban használják őket díszletnek.

Kövér László új szerepet magol, Pokorni kezd, felkészül: Rogán, Áder János arcáról lefagy az emblematikus mosoly.

Para-Kovács Imre

főmunkatárs