Forrás: HíradóKanadai, malajziai és botswanai környezetvédők és jogvédők kapják idén az Alternatív Nobel-díjat
Kanadai, malajziai és botswanai környezetvédők és jogvédők kapják idén az Alternatív Nobel-díjat – jelentette be csütörtökön Stockholmban a Right Livelihood Award (RLF) alapítvány. A kanadai Maude Barlow és Tony Clarke az ivóvízhez való jog alapvető jogként való elismerése érdekében kifejtett tevékenységükért, a malajziai Irene Fernandez a nők elleni erőszak, a bevándorlók és a rossz anyagi helyzetű munkások kizsákmányolása elleni fellépéséért, a First People of the Kalahari nevű botswanai szervezet és – jelenleg börtönben ülő – alapítója Roy Sesana pedig a szülőföldjükről való elűzetéssel szembeni ellenállásukért, hagyományos életmódjuk megőrzésére irányuló harcukért részesülnek az elismerésben.
Az összesen 2 millió svéd koronával (220 ezer euróval) járó Alternatív Nobel-díjat, az RLF magánalapítvány kitüntetését egy német származású svéd publicista, Jakob von Uexküll alapította 1980-ban Nagy-Britanniában. Azóta az elismerést a svéd parlament, a Greenpeace szervezet és az ENSZ Leszerelési Bizottságának tagjaiból álló tíztagú nemzetközi zsűri évente odaítéli.
A díjazottak olyan személyiségek lehetnek, akik példás gyakorlati választ adnak az emberiség legégetőbb problémáira, vagy kimagaslót tettek a környezetvédelemért, az emberi jogokért, vagy az életminőség javításáért.
Az alapítvány pénzjutalommal nem járó tiszteletbeli díját idén Francisco Toledo mexikói festő kapja szűkebb szülőföldje, Oaxaca építészeti örökségének megőrzése érdekében kifejtett tevékenységéért.
A díjról
A Right Livelihood Foundation (RLF) – Helyes Életmód Alapítvány – nevű magánalapítvány díját, közkeletű nevén az Alternatív Nobel-díjat, egy német származású svéd orvos, Jakob von Uexküll alapította 1980-ban, Nagy-Britanniában. 1980 óta évente adományozza a díjat a svéd parlament, a Greenpeace szervezet és az ENSZ Leszerelési Bizottságának tagjaiból álló tíztagú nemzetközi zsűri, melynek tagjai időről időre változnak. Jelölést bármely személy vagy szervezet tehet, amely ismeri a jelölt munkáját. Az újonnan érkező jelölések mellett a listán maradhatnak olyanok is – akár több évig is -, akik az előző évben nem részesültek a kitüntetésben.
Az alapító kívánsága szerint a díjat azon személyek vagy szervezetek kapják, akik, illetve amelyek példamutató gyakorlati választ adnak az emberiség legégetőbb problémáira, kimagaslót tettek a környezetvédelemért, az emberi jogokért, a mindennapi élet megkönnyítéséért, az élet minőségének javításáért. Az alternatív jelző ebben az esetben kiegészítőt jelent, alapítását azért határozta el Jakob von Uexküll, mert Alfred Nobel korában még ismeretlenek voltak az emberiséget ma nap mint nap fenyegető környezetvédelmi és biztonsági problémák. Az alternatív Nobel-díjnak nincsenek kategóriái, mert a mai világban az ilyen munkák és kutatások már nem sorolhatók be a hagyományos kategóriák szerint.
A rendszerint három kitüntetett a díjjal együtt kétmillió svéd koronán osztozik, a pénzt azonban nem személyes használatra, hanem valamilyen projekt támogatására adják. A negyedik, „tiszteletbeli” kitüntetett nem részesül a pénzből, mert ő az odaítélő bizottság szerint nem szorul anyagi támogatásra. Az Alternatív Nobel-díjakat december 9-én, a Nobel-díjak kiosztása előtti napon adja át a svéd uralkodó hazája parlamentjében.
Néhányan az ismertebb kitüntetettek közül:- Mordeháj Vanunu (1987) az izraeli fegyverkezési program leleplezéséért,- Alla Jarosinszkaja újságírónő és John Hoffmann amerikai tudós (1992) a csernobili katasztrófa adatainak és tényeinek feltárásáért és tudósításáért,- Astrid Lindgren svéd gyermekkönyv-szerző (1994) a gyermekek jogaiért folytatott harcáért,- a nigériai Ken Saro-Wiwa (1994), az ogoni nemzetiség túléléséért küzdő mozgalom vezetője, akit a lagosi katonai rezsim 1995 novemberében politikai gyilkosságban való részvétel vádjával a nagy nemzetközi tiltakozás ellenére kivégeztetett,- David Lange volt új-zélandi miniszterelnök (2003), mert éveken keresztül állhatatosan harcolt atomfegyver-mentes világ megteremtéséért,- Bianca Jagger volt modell (2004), tevékenységével rávilágított arra, hogyan segíthet egy híresség a kizsákmányoltaknak és hátrányos helyzetűeknek.
Az első magyar kitüntetett 1985-ben Varga János és a Duna-kör volt, a bős-nagymarosi vízlépcső elleni küzdelmük elismeréseként. Tíz évvel később, 1995-ben részesült a díjban ismét magyar szervezet: a főként cigány szervezeteket támogató, 1990-ben alakult Magyar Autonómia Alapítvány és annak igazgatója, Bíró András.
További hírek a tudomány világából!Az autóvásárlást tervezők harmada internetezikFelépítik magukat az új biológiai robotokÚj UltraSPARC IV+ mikroprocesszorok a SuntólNokia 3250: Csavaros zenetelefonGránátalmával a prosztatarák ellenGyorsan savasodnak az óceánok
hirado.hu/MTI
