Németországban megjelent az a Hitlerről szóló könyv, melyet a Führer két közeli munkatársa írt Sztálin számára börtönéveik alatt
Hitler mindent részletesen tudott a zsidók készülő kiirtásáról. Minderről a „Das Buch Hitler” azaz a Hitler-könyv – valódi címe Az ismeretlen Hitler – című műben lehet olvasni. Ezen könyv azon munka német változata, melyet oroszul készítettek 1949-ben Sztálin számára. A rejtélyes Hitler-könyv története 1949-ben kezdődött, amikor a szovjet diktátor célja az volt, hogy megértse Hitler lélektanát és egyszer s mindenkorra tisztázza, hogy a Führer hogyan lett öngyilkos.
A Sztálinnak ez év decemberében bemutatott könyv egyetlen példányban készült el. A biográfia Hitler két közeli munkatársának segítségével jött létre. Heinz Linge főkomornyik és Otto Günchse SS-adjutáns orosz börtönéveik alatt írták megemlékezéseiket az orosz hatóságok nyomására. Mielőtt a szovjet csapatok elfogták volna őket, a két férfi 10 évig Hitler bunkerében dolgozott.
Mathias Uhl német történész 2003-ban fedezte fel a könyvet Sztálin személyes archívumában, ahol már fél évszázada megbújt. A második másolatot 1965-ben készítették a könyvről és egy másik archívumban helyezték el. Uhl szerint a könyv legfontosabb ismérve, hogy közvetlen kapcsolatot mutat fel Hitler és a holokauszt között. Ez ugyanis az első mű, mely azt mutatja, hogy Hitler valós információkat kapott Himmlertől a gázkamrákról és Himmler meg is mutatta a Führernek a gázkamrák vázlatait.
Természetesen nem minden történész ért egyet abban, hogy a könyv ilyen fontos kapcsolatot erősítene meg. Ez ugyanis egyike azon új könyveknek, melyek kifejezetten Hitlerre és a Harmadik birodalomra fókuszál. Egyesek szerint teljesen érdektelen, hogy a Führer tudott-e a tömegmészárlás részleteiről, mert nyilvánvalóan tudnia kellett.
A könyv, mely évtizedekig a szovjet archívumokban hevert, az említett két ember információin alapszik. A szovjet hatóságok Lingét és Günschét 1945. május 2-án kapták el. A két férfi jelen volt akkor is, amikor Hitler testét a bunkerban elégették. Az interjúkat szovjet börtönökben készítették. A két férfit Uhl szerint, veréssel bírták szóra. Az interjúk eredményeképpen létrejött szöveg a történész szerint Sztálin szórakoztatására készült és 1949 decemberében kapott végleges formát.
A mű tulajdonképpen Hitler 1933 és 1945 közötti uralkodásának átirata. A könyv most már a közvélemény számára is elérhető, a szöveg pedig segítséget nyújthat ahhoz, hogy megcáfolják azon nézetet, mely szerint a FÜhrer nem tudott a tömegmészárlásról és nem is hagyta jóvá azt. A szöveg szerint Hitler személyesen érdeklődött a gázkamrák fejlesztése iránt a táborokban, és Himmler meg is mutatta neki a terveket. Emellett a Führer el is rendelte, hogy minél több segítséget kapjanak a mérnökök a kamrák elkészítéséhez.
A könyv egyik részében ez áll: „Hitler azt mondta Himmlernek, hogy még több teherautót vonjanak be a mobil gázkamrák megvalósításához, így a csapatok számára létfontosságú lőszert nem kell az orosz rabok lelövésére pazarolni”.
„Himmler arról is tájékoztatta a Führert, hogy a mobil gázkamrák beváltak, Eztán cinikusan felnevetett, amikor hozzátette, hogy a gyilkolásnak ezen módszere sokkal „csendesebb” és sokkal „tapintatosabb”, mint az emberek lelövése.”
Linge és Günsche elmondása szerint Hitler nem aggódott, amikor 1941 decemberében Amerika hadat üzent Németországnak, sőt viccet csinált abból. Azzal állt elő, hogy „az amerikai autók sosem nyernek versenyeket, az amerikai repülőgépek pedig, bár jól néznek ki, nem rendelkeznek erős motorral…Elmondása szerint ez eddig semmi mást nem bizonyított, mint középszerűséget és reklámot.”
Uhl teljesen véletlenül fedezte fel a könyvet 2003-ben, mikor a szovjet, katonai rendőrség iratait vizsgálta a hatvanas évekből, amikor megépült a Berlini Fal. Azt eddig is tudták, hogy létezik egy ilyen dokumentum, ám a történész szerint eddig igen kevés ember láthatta azt.
A Szovjetunió összeomlásáig a legtöbb kutató számára lehetetlen volt az orosz archívumok vizsgálata. A könyvből mindössze egyetlen másolat létezett az orosz elnök archívumában, ahol viszont csak orosz történészek dolgozhattak. A másik másolat akta formában létezett, mely a történészek számára nem rendelkezett nagy jelentőséggel.
Uhl végül engedélyt kapott a szöveg átvizsgálására, Henrik Eberle kutatóval együtt. A két történész egyetért abban, hogy a szovjet börtönben lévő körülmények nem voltak éppen kellemesek. Linge és Günsche beszámol arról is, ahogy a szovjet vallatók megverték őket, és azzal áltatták a két foglyot, hogy több élelmet és orvosi segítséget kapnak, ha beszélnek.
Uhl szerint a könyv szól Hitler és Eva Braun kapcsolatáról is, mely a két író szerint sokkal közelebbi és szorosabb volt, mint gondolták, főleg a sztálingrádi vereség után. A könyben megcsillan a Führer furcsa humora is. Hitler ugyanis megengedte a német katonáknak, hogy az elfoglalt országokban feleségül vegyék a helyi nőket, ám csak azután, hogy neki mutattak a hölgyről egy fényképet.
A két németet 1955-ben küldték vissza Németországba. Linge 1980-ban halt meg, Günsche 2003-ben, nem sokkal azután, hogy Uhl megtalálta a szöveget. A könyv angol nyelvű változata novemberben készül el.
További hírek a tudomány világából!Célegyenesben a plazmaceruzaA NASA már fejleszti a falmászó robototMegvan a cetcápák titkaSzemélyre szabott elektronikus adatbázis”Akkumulátor-sejtet” fedeztek felŐsi szökőár nyomaira bukkantakNemenként változnak az álmok
hirado.hu/YNews, The Guardian

