Forrás: Híradó

a mai napig is folyik a vita, hogy volt-e egyértelmű ENSZ-felhatalmazás az Irak elleni támadáshoz, Szaddam Huszein megbuktatásához. Az ENSZ-ben az ENSZ-ről is vita folyik. És régóta. Egy önmagával sem kibékült világszervezetnek pedig nehéz fenntartania tekintélyét a világban. Az összhangot – megteremteni, – hát legalábbis nem egyszerű – a majd kétszáz tagállam között. Reform. Ez a mindenki által másképp értelmezett kulcsszó a nem egészen mindenható Biztonsági Tanács esetében is. Ez olyan kényes kérdés, hogy a világszervezet mostani, jubileumi hatvanadik közgyűlésén hivatalosan sem került.

BIZTONSÁGI TANÁCS: REFORM A NEMZETI ÉRDEKEK CSAPDÁJÁBAN

1945. június 26-a, San Francisco. 51 ország ezen a napon írta alá az ENSZ alapokmányát. A világszervezet chartája emberi jogokat, magasabb életszínvonalat, és igazságosságot ígért. Azóta hatvan év telt el. A világszervezet tagjainak száma 191-re emelkedett, ám az ígéretekből kevés valósult meg. Bár voltak sikeres rendteremtési akciók is, de csúfos kudarccal végződött számos béketeremtő misszió. És noha a világszervezet eredményeket tud felmutatni a korszerű élelmiszertermesztési módszerek elterjesztésében és a járványok leküzdésében, Afrikában ma is naponta 50 ezren halnak meg az éhínség és a nyomorúságos életkörülmények miatt. A múlt héten New Yorkban megrendezett 60. közgyűlés ünnepélyes megnyitóján rekordszámú, 153 állam- és kormányfő gyűlt össze. A csúcstalálkozón, ha másban nem, abban egyetértettek az ENSZ tagállamok vezetői, hogy a szervezet megújításra vár.

KOFI ANNAN, ENSZ-főtitkár: – A közgyűlés még be sem fejezte a munkáját, máris lendületet adott a változásnak a kritikus kérdésekben.

Sokan bírálják a szervezetet, mert bürokratikus és lassú, ami nem is csoda, hiszen még a legegyszerűbb adminisztratív döntésekhez is a 191 tagú közgyűlés beleegyezése szükséges. Az utóbbi időben kipattant korrupciós botrányok egyikének szálai pedig még Kofi Annan főtitkárhoz is elvezettek.Az ENSZ legfőbb döntéshozó szerve, a Biztonsági Tanács szintén reformra szorul: a grémium, melynek működését alapvetően az állandó és vétó-joggal is felruházott tagok, tehát az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország, Kína, és Franciaország határozzák meg, ma már nem tükrözi a világban a háború óta átrendeződött erőviszonyokat.

MIZSEI KÁLMÁN, az ENSZ egyik főtitkárhelyettese: – Mind a tanács összetétele, mind a mechanizmusai, döntési mechanizmusa, azok problémásak. Ezt valahol korrigálni kell, de nem lesz könnyű. Mert az az öt ország, amelyik – természetesen nemcsak Amerikáról van szó – az az öt ország, amelyik privilegizált helyzetben van az ENSZ döntéshozatalában, annak nem érdeke ezt a privilegizált helyzetet feladni. Ugyanakkor vétójoguk van mindenfajta változtatással kapcsolatban.

A legerőteljesebben a „négyek csoportja”, azaz Németország, Japán, Brazília és India lobbizik az állandó BT-tagságért. Az Egyesült Államok után Németország és Japán vállalja a legnagyobb részt a szervezet költségvetéséből, ezért sokak szerint logikus választás lenne ennek a két országnak a felvétele. Kína azonban hallani sem akar Japán állandó Biztonsági Tanácsi tagságáról. Németország felvételét pedig az Egyesült Államok és Olaszország akadályozná meg, ha szavazásra kerülne a sor. India csatlakozását szintén egy regionális rivális, Pakisztán kifogásolja.De az exkluzív klub tagságára pályázik a többi között Egyiptom, Dél-Afrika és Nigéria is. A kérdés így – egyelőre legalábbis – lekerült a napirendről. A Biztonsági Tanács bővítése nem szerepelt a csúcstalálkozó napirendjén. Németország, Japán, Brazília, és India most már azért lobbizik, hogy az ENSZ ősszel ismét foglalkozzon a bővítéssel. A 60. évforduló alkalmából rendezett csúcstalálkozón felszólaló Sólyom László szintén fontosnak tartja a BT reformját.

SÓLYOM LÁSZLÓ a Magyar Köztársaság elnöke: – Az is jó, hogy a BT reformját nem vették le a napirendről, tehát jól tudjuk, hogy az már jelent valamit, tovább kell rajta dolgozni, és előbb-utóbb nyilván fog valami történni, hiszen amit én is mondtam, 60 éves jubileumi ülés van most, megváltozott nagyon a világban, erőviszonyok az egész világtérkép, megváltozott a világ, összezsugorodott, tehát egészen másképpen kell hozzáállni, újra kell gondolni nagyon sok mindent.

Az ENSZ nehézkes döntéshozatalára jellemző a 60. születésnap alkalmából kiadott záródokumentum körüli huzavona is. A tagállamok hetekig alkudoztak a szövegéről, majd John Bolton amerikai ENSZ nagykövet a legutolsó pillanatban 750 módosító indítványt fűzött a 39 oldalas dokumentumhoz. Sokáig kétséges volt, hogy a tagállamok egyetértésre jutnak-e. A záródokumentum végül megszületett, bár sokak szerint kevés eredménnyel: amerikai nyomásra egyáltalán nincs szó benne például a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságról, és – a tagállamok közötti kibékíthetetlen véleménykülönbségek miatt – a dokumentum még azt sem határozza meg, hogy pontosan mi is a terrorizmus, hogy ki a szabadságharcos, és ki a terrorista.

*

Most nézzünk előre és hátra, lesz miről beszélni egy hét múlva is.

*

A HÉT ESEMÉNYEI

A hétvégén hatoldalú megállapodás született az észak-koreai atomprogramról. A kétévi tárgyalássorozat nyomán született megegyezés értelmében az északi, kommunista rezsim lemond a nukleáris fegyverkezésről. Cserébe Dél-Koreától villamos energiát kap, az Egyesült Államoktól pedig a tartós béke ígéretét és könnyűvizes atomreaktorokat.

Irán részvételi lehetőséget kínál a Nyugatnak polgári célú atomprogramjában, de nem mond le róla. Ezt jelentette ki Mahmúd Ahmadinezsád, az iszlám köztársaság elnöke múlt héten az ENSZ Közgyűlése előtt. Ugyanakkor óva intette a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget attól, hogy Irán ügyét az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalja.

Az izraeli csapatkivonás befejeztével palesztinok egy csoportja rést robbantott a betonba, amely elválasztja a Gáza-övezetet Egyiptomtól. A gumibottal felfegyverzett egyiptomi határőrök vajmi keveset tehettek, hogy feltartóztassák a beáramló több ezer palesztint, akik elszakadt családtagjaikat mentek meglátogatni, vagy bevásárolni indultak Egyiptomba.

A jövő héten az is kiderül, hogy az Európai Unió 2004. május 1-jén csatlakozott új tagállamainak polgárai szabadon beléphetnek-e ezek után Svájcba. Vasárnap erről döntenek majd a helvétek.

A jobbközép pártok sikerét hozhatják a jövő heti parlamenti választások Lengyelországban. A kisebbségben kormányzó baloldali koalíció támogatottsága ugyanis mindössze 1 számjegyűre olvadt. A legnagyobb ellenzéki erő, a Polgári Platform sikerét hozhatja az Aleksander Kwasniewski utódjáról döntő október 9.-i elnökválasztás is, mert a baloldal jelöltje hamis vagyonbevallás vádja miatt visszalépett.

Panoráma