Forrás: OrigoAz izraeli elnök helyezte el a holokauszt után épülő első észtországi zsinagóga alapkövét hétfőn Tallinnban.
Móse Kacav államfő első hivatalos észtországi látogatásán megkoszorúzta a főváros peremén fekvő Klooga koncentrációs tábor emlékhelyét, amelyet 1944-ben zártak be, miután az SS-katonák agyonlőtték az utolsó foglyot is. A táborban, amelyet egy erdő mélyén építettek fel, Észtországból és Európa más államaiból deportált zsidókat tartottak fogva.
„Ezen a helyen, ezen a napon, vilniusi, lengyelországi és más országokbeli zsidókat gyilkoltak meg” – mondta Kacav a kloogai megemlékezésen, amelyen Arnold Rüütel észt elnök, a tallinni zsidó iskola diákjai és a helyi zsidóság vezetői vettek részt.
Az észt kormány birtokában lévő feljegyzések szerint 1934-ben még 4381 zsidó vallású lakosa volt az országnak, százakat deportáltak azonban az 1940-es szovjet megszállás alatt és sokan menekültek el a bevonuló német hadsereg elől a következő évben. A hátramaradt mintegy ezer zsidót a nácik ölték meg, akik csakhamar „zsidómentes” államnak nyilvánították Észtországot, ahol napjaikban mintegy 3000 lelkes zsidó közösség él. Észtország utolsó zsinagógáját Tallinn 1944-es bombázása alatt rombolták le a szovjet erők előrenyomulásakor.
Kacav, aki a három balti államot érintő körútja első állomásaként látogatott el Tallinnba, úgy nyilatkozott: nem tapasztalta, hogy az antiszemitizmus bármilyen formában fennmaradt volna Észtországban.
(MTI)
