Forrás: OrigoA napokban jelent meg újra Dino Buzzati regényvariációja az idősödő férfi és a szinte még gyermek prostituált szerelmének történetére, elolvashatjuk, hogy miként éli hétköznapjait egy orosz seftes Berlinben, vagy elmerülhetünk a fiatal magyar kortárs, Grecsó Krisztián alkotta álomvilágban. Akárhogy is, a könyveket ismét könnyű válaszokért adjuk cserébe.
Dino Buzzati: Egy szerelem története – az olasz Lolita
Tartalom:
Buzzatit nem éppen a kíméletességéről ismerhetjük, ebben a pályája csúcsán írt regényében is visszafogottság nélkül gyalulja szét főhőse életét. Antonio Dorigót mai szemmel kétségtelenül romlott embernek kell megítélnünk: a gátlásokkal, szorongással küszködő építész és elismert díszlettervező kizárólag pénzért vesz szerelmet. S bár biztos anyagi helyzetével sosem él vissza, nem törli a lábát a prostituáltakba, a bordélyban nem a frusztrációit vagy aberrációit vezeti le, de hát rendszeresen kurvázik, ez kétségtelen. Buzzati azonban nem a prostitúció intézménye felett moralizál, sokkal inkább érzelmektől mentes életéért bünteti meg főhősét: Dorigo végzetét egy tizennyolc éves – nála mintegy harminc évvel fiatalabb – lány hozza el: a vénülő építész úgy esik térdre a gyermekarcú hetéra előtt, hogy sejti: a lány minden mozdulata, gesztusa mögött ott az érdek, minden egyes közösen eltöltött percük átgondolt tervezés eredménye. A menthetetlenül szerelmes férfi pedig nevetségesen könnyű áldozat, efelől Buzzatinak sincsenek illúziói. Dorigo egyre jobban belebonyolódik abba, hogy a nyilvánvaló tényeket képtelen egybeesésekkel, valószínűtlen véletlenekkel magyarázza félre, szerencsétlenségére azonban annyira nem vak, hogy hazugságaiban maga is maradéktalanul higgyen. Élettere, érzelmi élete úgy szűkül, hogy közben omlik is: ami egy kamasznak csak felelősség nélküli kaland, számára olyan ütés, melyből öregkorára már nem tud felállni.
Miért ajánljuk?
Bár a Nabokov Lolitá-ját idéző történet a valós életben nem tűnik túl valószínűnek, nyilvánvaló, hogy a regény minden nőről és férfiról igyekszik szólni. Buzzati szerint szeretet nélkül a férfinak esélye sincs a nemek harcában, a nők állhatatosabbak, ami azonban még fontosabb: nem vesznek meg az érzelmi kötöttség, a szerelemhez elengedhetetlen alárendeltség érzésétől. A regény nyomán szokás a pszichológiai realizmus iskoláját emlegetni – a hatvanas évek olasz szerzőit különösen izgatta az érzelmek tárgyilagos leltározása, Moravia alig hat évvel később írta meg Az unalom című könyvét -, ám a legmélyrehatóbb irodalmi analízis sem tudott igazabb végkövetkeztetéssel előrukkolni, mint a filléres, füzetbe kötött lányregények: férfi és nő között az érzelmek hiánya nem a biztonságos, kényelmetlenségektől és súrlódásoktól mentes együttélést előlegezi meg, hanem a közelgő katasztrófát jelzi.
Megjelent:
Az Európa Kiadónál
Ára:
2200 Ft
Buzzatitól magyarul:
A colombre
Riadalom a Scalában
A Tatárpuszta
Medvevilág Szicíliában
Megszólítások és elbeszélések
Hajtóvadászat öregekre
Képes poéma
Férfiakról, nőkről, alázatról:
Vladimir Nabokov: Lolita
Alberto Moravia: Az unalom
Gabriel García Márquez: Szomorú kurváim emlékezete
Philip Roth: A haldokló állat
Ernesto Sabbato: Az alagút
Wladimir Kaminer: Orosz diszkó – „Berlint látni és bevenni”
Tartalom:
Ötven vázlat (forma), melyek nyomán elsősorban az orosz, másodsorban az ilyen-olyan, de főként kelet-európai bevándorlók berlini élete (tartalom) rajzolódik ki – lássuk be, mindez a munkaerő – relatív – szabad áramlásának korában, a migrálódó Európában roppantul könnyen eladható ötlet. Főleg akkor, ha mondanivalónkat nagyrészt fedik a keserűen szerzett tapasztalataink, információink úgymond első kézből származnak. Az Orosz diszkó epizódjai valóban hihetetlenek, hiszen a kontinens mélyén, a belföld szívében kezdik el építeni New York vagy éppen London – a bevándorlók természetéből fakadóan partvidéki – kozmopolita legendáját, sőt, a kettészelt város rögzült képe helyett az új időkről, a multikulturális olvasztótégelyről énekelnek. Előéletét tekintve Wladimir Kaminer a legideálisabb ivócimbora, az a fajta, akire anekdotázásban nehéz rálicitálni. Ettől azonban sajnos még nem lesz jó író, történeteiből nem kerekednek novellák vagy elbeszélések, az Orosz diszkó fejezetei megragadnak a jópofa, helyenként tanulságoktól sem mentes adomák szintjén.
Miért ajánljuk?
Mert – ha félretesszük a minőségi elbeszéléssel szemben támasztott elvárásainkat – a határok nélküli Európát működésében látni tényleg roppantul derűs élmény – Kaminer szemüvegén keresztül legalábbis inkább az, mint bosszús például. Ha hihetünk az Oroszországból az újraegyesülés utáni Berlinbe kivándorolt szerzőnek, a német fővárosban a honpolgárok vallásra, nemzetiségre, származásra való tekintet nélkül közös szőnyegen árulnak, olyannyira, hogy a kínai büfét vietnamiak üzemeltetik, az afroamerikai vudu-bár tulajdonosa belga, a legtöbb berlini szusiétterem pedig zsidó kézen van. Ez a bábeli fejetlenség azonban mégsem az összeomlás felé vezet, hanem egy sokszínű és sokrétű, ekképpen megunhatatlan város felépüléséhez. S mivel a művészeteket köztudottan felpezsdítik, előremozdítják a sokféle forrásból érkező ingerek, abban is biztosak lehetünk, hogy nem ez volt az utolsó személyes számadás, melyet Berlin ihletett.
Megjelent:
Az Ulpius-ház kiadásában
Ára:
2480 Ft
Amit Kaminerről tudni érdemes:
Kultúrmisszióját nemcsak papíron folytatja, a Russendisko című klubestje például már Budapestre is eljutott.
A szerzőtől magyar nyelven:
Utazás Tralalába
Katonazene
Kor- és városkép egy regényben:
Toni Morrison: Dzsessz
Ian McEwan: Amsterdam
Bret Easton Ellis: Amerikai Psycho
E. L. Doctorow: Világkiállítás
Grecsó Krisztián: Isten hozott – a főzelékszagú Magyarország
Tartalom:
Grecsó Krisztián első regénye zsíros szövetű, nehezen emészthető elbeszélés a magyar vidékről, a falusi időről – mármint arról, hogy milyen lassan pereg -, a határ illatairól és bűzeiről, a kis közösségek állandó, ugyanakkor kiismerhetetlen szereplőiről. Az Isten hozott ugyanakkor ifjúsági regény is, mégpedig a legizgalmasabb fajtából: a felderítendő rejtélyek egymást érik, minden titok újabbakat szül csak, a szünidő mozdulatlan forróságában oknyomozó fiatalok gyakran tévúton járnak, olykor szövetségben, olykor árulásban erősítve-gyengítve egymást. S ha már mindenképpen műfaji keretek közé igyekszünk szorítani ezt a nyelvében, stílusában is témájához alkalmazkodó regényt, nem túlzás fejlődési regényről beszélnünk, hiszen a főhős és elbeszélő, Gallér Gergely saját visszaemlékezései nyomán érik naiv kamaszból illúziótlan, de nehezebben is sebezhető felnőtté. A falu céljuktól függően megkülönböztethető búvóhelyei, az odvas, mézgától ragadós, rothadó szilvafák, a levegőből kitörölhetetlen főzelékszag, a vidéki kevélység, sőt, a falusi lányok természete – Grecsó leíróművészetének legfőbb erénye, hogy korlátozások nélkül tud a részletekben dagonyázni. Közben pedig – és épp ezért fontos a regény sokműfajúsága – ért a feszültségkeltéshez, a sokszereplős történetben pontos arányérzékkel léptet előre, illetve hátra karaktereket, egyszóval világot alkot, olyan biztos kézzel, mely harmincon innen nagy írót sejtet.
Miért ajánljuk?
Mert ha vidéki kisvárosban, faluban élünk, könnyen magunkra és környezetünkre, pontosabban bizonyos elkerülhetetlen, kötelező jelleggel előforduló helyzetekre ismerünk a regényben. Az elvárosiasodott léleknek azonban még nagyobb élményt jelent az Isten hozott: bár az időben csak röpke huszonöt évet lépünk vissza – a cselekmény nagy része a nyolcvanas évek elején játszódik -, az élet tempója, az ingerek milyensége és az emberek viszonya olyan, mintha századokat ugrottunk volna vissza. Grecsó persze rá is játszik erre az időutazásra – szóhasználatában, etikájában, fordulataiban -, de csak azért, hogy érzékeltesse: lehet, hogy a fejlettségi mutatók és indexek tekintetében a magyar vidék egyre jobban lemarad, provincializálódik, ennek a maradiságnak azonban a poros dűlőutak mellett a természetesnek vett odafigyelés, a nem kapcsolati tőkeként értelmezett – ilyen értelemben adott, előjogként járó – gazdag emberi viszonyrendszer is a sajátja. A falusi élet pedig csak egy felpörgetett városinak tűnhet unalmasnak, miként a népesebb mezővárosban munkát vállaló főhős is hamar magára marad.
Megjelent:
A Magvető gondozásában
Ára:
2690 Ft
Grecsótól korábban:
Vízjelek a honvágyról (versek)
Angyalkacsinálás (versek)
Pletykaanyu (elbeszélések)
Faluregény még:
Szabó Dezső: Az elsodort falu
Závada Pál: Jadviga párnája
Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak; A jó palócok
Ficsku Pál: Szakbarbárok (magyar RAPszódia)
[origo]
