Forrás: Magyar Rádió

E feliratot tartalmazó óriásplakátok a napokban került ki az utak szélére. De más hasonló reklámokkal, poszterekkel is találkozhattunk az elmúlt egy évben.

Mindezek egy program részei, mely az Összetartó társadalom címet viseli, célja pedig, hogy a kampány végére a magyar társadalom semleges álláspontot elfogadó tagjai, akik még nem fogadják el, de nem is utasítják el a romákat, minél kevesebben legyenek, és minél többen azok, akik elutasítják a diszkriminációt és az előítéleteket.

Ugyancsak a kampány része egy kutatás, melyből kiderül, hogy az emberek 85 százaléka szerint létezik Magyarországon cigányellenesség, mely tendenciáját tekintve nőtt. Figyelemreméltó az is, hogy a roma lakosság teljes népességen belüli részarányát a válaszadók átlagosan 21 százalékra becsülik, holott a cigányság aránya 6 százalékos, tehát jelenleg 6-700 ezren vannak.

A kedd esti Háttér vendége volt az ismert szociológus, Ladányi János, a Corvinus Egyetem professzora és telefonon kapcsolódott be a beszélgetésbe szlovákiai példákat említve Haják-Szabó Mária, a Magyar Rádió pozsonyi tudósítója.

– Letöltöttem az internetről ennek az Összetartó társadalomnak a kutatási részét, hiszen sok részből áll. A választók 85 százalék azt mondta, hogy létezik Magyarországon cigányellenesség. Ez meglepő adat?

– Az adat nem meglepő annak ellenére, hogy a kérdésnek az ilyen módon való feltevésével sem értek egyet. Tudniillik alapvetően kétfajta cigányellenesség, kétfajta idegenellenség, kétfajta antiszemitizmus és így tovább van – vélekedett Ladányi János. Az egyiket úgy nevezném talán, hogy mindennapi cigányellenesség. Ez megnyilvánul mindenféle előítéletes gondolkodásban, ízetlen cigányviccekben, az idegenkedés, a másságtól való idegenkedés mindenféle jelében. Ez a népességnek nagyon széles rétegére jellemző. Ez a fajta cigányellenesség azonban a népességnek csak egy nagyon szűk körében, elsősorban erősen frusztrált, deklasszálódott értelmiségiekben áll össze ideológiává. Ezek nagyon gyakran egy forgatókönyvre vezethetők vissza. Itt arról van szó, hogy mondjuk van egy település, ahol él egy gyakran telepi cigány lakosság, ezeknek a túlnyomó többsége munkanélküli, iszonyatosan szegények, gyakorlatilag a harmadik világ szegényeinek a szintjén élnek. Másfelől él a többség, amelyiknek megvannak a problémái, de azért mégis abban reménykedik, hogy rövidebb vagy hosszabb idő alatt utol tudja érni ezt az európai uniós életszínvonalnak az átlagát. Na most, ahhoz még nem kell előítéletesnek sem lenni feltétlenül, hogy konfliktus alakuljon ki akkor, hogyha egymás mellett él Nyugat-Európa vagy Nyugat-Európának legalábbis a pereme és a harmadik világ. Ebből mindenféle konfliktusok vannak, de ezeket általában meg szokták tudni oldani. A baj akkor van, hogyha van egy helyi elit, amelyik tematizálja ezt a problémát, és valami nagyon gyors megoldást, valami nagyon gyors cselekvési módon talál ki ennek a problémának a kezelésére.

– Ezen a héten a Kossuth Rádió számtalan műsora foglalkozik ezzel a témával, és a 328-77-28-as üzenetrögzítős telefonszámra egész héten lehet ezzel kapcsolatban véleményeket mondani. Áme ezekből néhány:

Meggyőződésem, hogy minden ember jónak és ártatlannak születik. A kisgyerekeknek, a hátrányos helyzetben lévő gyerekeknek az iskoláztatását kellene megoldani, hogy elegendő osztályt végezzenek el, és pozitív diszkriminációt kellene velük szemben alkalmazni.

Őnekik szükségük van arra, hogy külön negyedet alkossanak, annyira más a habitusuk, a mentalitásuk, úgyhogy itt Józsefvárosban meg lehet tapasztalni, hogy hiába vannak nagyon rendesek közöttük, akkor is egy házban, egy bérházban élni, egy utcában élni velük valami borzasztó.

Én azt gondolom, hogy nem mindig a mindenkori politikának, de a politikának általában az érdeke, hogy a társadalmat megossza. A cigány- és magyarellentét szintén nagyon jól jön a politikusoknak, hogy ki tudják használni egymással szemben az embereket. Egy abszolút nagy összefogásra lenne szükség romák és magyarok között.

– Vannak-e előítéletek Szlovákiában a többségi társadalmon belül a kisebbség iránt?

– Természetesen vannak előítéletek. A látens előítéletek a jellemzőek elsősorban, de Mikulas Dzurinda második kormánya olyan súlyos szociális helyzetbe hozta a roma rétegeket, amelyből egyelőre nem nagyon látjuk a kiutat – mondta Haják-Szabó Mária. Az előítéletes gondolkodás kapcsán jutott eszembe egy nagyon tanulságos felmérés, amelyet egy kisebbségkutató intézet végzett nemrégiben, pár évvel ezelőtt. Kiderült, hogy a romákra is igaz az, ami a magyar kisebbségre, vagyis hogy azok a leginkább magyarellenesek, akik élő magyart nem láttak. Vagyis azoknak a településeknek a lakói, akik ismerik a romákat, azok jobban elfogadják őket.

– Említettem az Összetartó társadalom címet viselő kampányt és az ehhez kapcsolódó kutatást. Mitől van az, hogy a válaszadók a negatív tulajdonságok között olyanokat említettek a cigányokkal kapcsolatban, hogy lopás, munkanélküliség, bűnözés, iszákosság, agresszív viselkedés? Igaz, említettek pozitív tulajdonságokat is, ott a család- és gyermekszeretet, a muzikalitás, a hagyományőrzés. Ezek csupa olyan sztereotípiák, amelyek visszaköszönnek mindenhonnan a közvéleményben? Nem változtak ezek az elmúlt években?[6i]

– Ezek sztereotípiák annyira, hogy ha előítéletes nyugat-európaiakat kérdezünk meg, akkor körülbelül ugyanezt mondják rólunk, magyarokról. Hogy ezek az úgynevezett roma tulajdonságok nem úgy viszonyulnak a többségi társadalom jellegzetességeihez, mint egymást kölcsönösen kizáró, egymással ellentétpárban lévő tulajdonságok, hanem ezek valójában egy folytonos skálának a részeként helyezkednek el – tette hozzá Ladányi János.

Bálint István