Forrás: Origo

Négy éve köszöntött be az új világrend. A mindeddig példa nélkül álló, 2001. szeptember 11-i támadásokkal a hidegháborús fenyegetettséget követő biztonságérzet helyére a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem lépett. Hiába azonban a szigorú törvények és a kemény fellépés akár a világ másik oldalán is, a terrorizmust csak tovább szítják a bevezetett intézkedések, azok közül is leginkább a terrorellenesség jegyében indított háborúk.

Sokezer halott

Négy éve vált a legfontosabb biztonsági kihívássá a terrorizmus elleni küzdelem a föld fejlettebb nemzetei számára. A World Trade Center éppen négy évvel ezelőtti lerombolása szimbolizálja a terroristák és a nyugati kapitalista rendszer küzdelmével jellemezethető új világrendet, amely véget vetett a hidegháború végét követő nemzetközi biztonságérzetnek.

Szeptember 11-én négy repülőgépet térítettek el az Oszama bin laden alapította al-Kaida terrorhálózat emberei. Kettő a New York-i World Trade Center ikertornyaiba repült, egyet a washingtoni hadügyminisztérium épületébe, a Pentagonba vezettek, egy pedig nem teljesen tisztázott körülmények között lezuhant. Soha nem tudták azonosítani az összes áldozatot. A négy repülőgépen, és a felrobbantott épületekben jóval több mint három és félezer ember vesztette életét. Ugyan voltak korábban is terrortámadások amerikai célpontok ellen, de arra addig nem – és azóta sem – volt példa, hogy az USA területén több ezer civil áldozattal járó támadást kövessenek el.

Az új világrendet jellemző ellenségeskedést aszimmetrikus kihívásnak is nevezik, amikor a hagyományos nagyhatalmi rendszerekkel (kormányok, hadseregek) szemben titokban működő kisebb csoportok állnak, amelyek elsősorban civil célpontokat támadnak. A terroristák célja általában a Nyugat elrettentése: a tetteket követő bejelentések általában zavaros üzenetek, újabban többnyire az Irakból, Közel-Keletről való kivonulást követelik a felelősséget magukra vállaló, ismertebb vagy kevésbé ismert szervezetek, egy-egy támadást követően gyakran többen is egyszerre. Céljuk inkább a minél nagyobb vérveszteség okozása és hogy pánikban tartsák az embereket.

Az USA, és szinte a világ összes állama szigorúbb biztonsági intézkedéseket vezetett be a merényletek hatására. Világszerte aktivizálódtak a titkosszolgálatok: csak az amerikai merényletek kapcsán letartóztatások sorozata kezdődött Németországtól Olaszországig, Angliától Pakisztánig, Szaúd-Arábiától Spanyolországig. Az USA a nagy vitát kiváltó Patriot Act nevű törvénnyel igyekezett növelni a biztonságot a polgárok szabadságjogainak korlátozása árán, és két háborút is indított. Az afganisztáni közvetlenül, az iraki közvetve függ össze a 2001-es terrorakciókkal.

A 2001-es támadásokhoz hasonló méretű akciót ugyanakkor sehol a világban nem követtek el azóta sem. Ennek egyik fő oka, hogy többek között jelentősen szigorítottak a bankbiztonságon is. Deák Péter biztonságpolitikai szakértő, aki a július 7-i londoni robbantásokkal kapcsolatban nyilatkozott az [origo]-nak, úgy vélte, a szigorúbb ellenőrzés miatt nem képesek nagyobb összegeket megmozgatni a terroristák, így hiába tekinthetők viszonylag olcsónak az öngyilkos merényletek, már nem tudnak ilyen nagy léptékű akciót szervezni.

Csakhogy az ennél kisebb léptékű akciók is igen pusztítóak, félelem- pánikkeltésre kitűnően alkalmasak. Elég csak az idei londoni, a tavalyi madridi, vagy a korábbi, az indonéziai Balin, a marokkói Casablancában, a török Isztambulban, a szaúdi Hobarban elkövetett merényletekre gondolni. Az újabb támadásokat ráadásul a szeptember 11-ére adott nyugati válaszok – az afganisztáni, de főleg az iraki háború és nyugati jelenlét – csak tovább gerjesztik.

Jelentősebb merényletek a WTC-támadás után

A 2001. szeptember 11-i támadások után egy évvel, egy hónappal és egy nappal hatalmas robbanás rázta meg Indonézia világszerte népszerű üdülőközpontját Bali szigetén. A Kuta Beach nevű üdülőhely egyik bárjában felrobbant két pokolgép okozta detonációban és az azt követő hatalmas tűzben közel kétszáz ember – főleg külföldi turisták – vesztették életüket. Az indonéz hatóságok az esetet követően több embert is letartóztattak, a merénylet helyszíni koordinátorát, egy indonéz informatikust 2003. szeptember 10-én halálbüntetésre ítéltek, de védői fellebbeztek az elsőfokú ítélet ellen.

Valamivel több mint egy hónappal később, egy kenyai hotelt rázott meg egy detonáció. November 28-án egy autóba szerelt pokolgép robbant az izraeli tulajdonú mombasai szállodában, amikor öngyilkos merénylők egy autóval nekihajtottak az épületnek, megölve több izraeli turistát és kenyai alkalmazottat. Összesen 16-an haltak meg, és több mint félszázan megsebesültek. A támadással egy időben ismeretlenek két föld-levegő rakétát is kilőttek egy izraeli utasszállítóra, amint az felszállt a kenyai főváros repülőteréről, ám a 200 embert szállító repülőgép megmenekült.

A következő jelentős – több mint 30 halálos áldozattal járó – merényletet Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban követték el, 2003. március 12-én éjjel. Az öngyilkos merénylők robbanóanyaggal megrakott autóikat nekivezették több épületnek, a város főként nyugatiak lakta negyedében. A merényletsorozatban főleg külföldiek, amerikaiak, japánok, olaszok vesztették életüket. A szaúdi hatóságok júniusban fogtak el egy férfit, akit a merényletek megtervezésével gyanúsítanak.

Alig négy napra rá, május 16-án, a marokkói Casablancában követtek el merényletsorozatot muzulmán szélsőségesek. A tizenkét öngyilkos merénylő öt helyen robbantott – a belga konzulátusnál, a Safir szállodánál, a zsidó központ épületénél, a zsidó temetőnél és a spanyol kulturális központnál – majdnem egy időben. A terrortámadásban – az elkövetőket leszámítva – 32-en haltak meg közel százan pedig megsebesültek. A merényletet követő nyomozás után 52 muzulmán szélsőségest állítottak bíróság elé Marokkóban.

Augusztus ötödikén újra csak Indonéziában, egy jakartai luxusszállóban robbantottak terroristák. Több mint tíz ember meghalt, amikor egy gépkocsiba rejtett pokolgépet hoztak működésbe a szálló alagsorában. A Marriott szállóban elkövetett merényletnek 14 halálos áldozata volt, 152-en megsebesültek. Az indonéz hatóságok augusztus során legalább tíz embert vettek őrizetbe az esettel kapcsolatban.

2004 egyik legjelentősebb terrortámadása a madridi vonatrobbantás volt, amikor 191 ember vesztette életét tíz detonáció következtében, amelyeket különböző személyvonatokon elhelyezett és távirányítással működésbe hozott pokolgépek okoztak. A támadás miatt az azt követő választásokon a háborúellenes ellenzék győzött. A robbantások miatt 24 embert állítottak bíróság elé, a főkolomposokra összesen 74 000 év börtönbüntetést kértek.

Ősszel a beszlani 1-es számú iskola ellen intéztek támadást főleg csecsen és ingus fegyveresek, túszul ejtették szinte az egész iskolát, diákokkal, tanárokkal, szülőkkel együtt. A túszejtés azonban máig nem tisztázott körülmények között vérfürdőbe torkollt. Az eredmény: 331 halott – köztük 186 gyerek.

2005 egyik legjelentősebb merénylete a londoni tömegközlekedést ért robbantássorozat volt, amelyben 56 ember vesztette életét, és 700-an megsérültek. A négy bomba három metrókocsiban és egy buszon robbant öngyilkos merénylők hátizsákjaiba rejtve. A támadást két hét múlva megpróbálták megismételni, de ekkor csak a bombák detonátorai robbantak fel.

Irakban folyamatosan érik támadások a szövetséges katonákat, azóta, hogy 2003 május 2-án George Bush amerikai elnök bejelentette az iraki háború végét. A béketeremtés azonban nem megy egykönnyen, a szövetséges katonákat és újabban az új iraki kormány hatóságait és egyszerű civileket számos kisebb-nagyobb rajtaütésszerű támadás éri – gyakorlatilag naponta.

[origo]