Forrás: Origo

Míg a könyvkiadók szakmai szervezetének még semmilyen koncepciója nincs a világhálóról ingyen letölthető könyvekkel kapcsolatban, a könyveket digitalizálókra naivitás, és a törvények ismeretének a hiánya jellemző.

Tájékozatlan a könyvszakma

Nemrég felháborodott hangvételű levélben tiltatta be a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) a közel 800, magyar nyelvű digitális könyv letöltését kínáló Silent Library Project (Csendes Könyvtár Projekt – SLP) működését. A könyves szakmai szervezet vezetője, Zentai Péter László egy indulatos levélben hívta fel a szervezők figyelmét arra, hogy a szájt működtetése törvénytelen, és a jogellenes tevékenység elleni fellépéssel fenyegetett. Noha a könyvesek szakmai szervezetének vezetője még ma is úgy tudja, levele hatására a könyvek elérhetetlenné váltak, az SLP időközben újra kereshetővé és letölthetővé tette az állományokat.

Csendes Könyvtár

A Csendes Könyvtár a köré csoportosuló önkéntesek munkája révén gyarapszik papíron kiadott könyvek digitalizált változatával. Az oldalukon összegyűjtött műveket bárki letöltheti, ugyanúgy nem kell fizetni értük, mint ahogy a digitalizálók sem kapnak pénzt munkájukért. A könyves szakmai szervezet felhívására a projekt névtelen szervezője fórumukon nyitott egy topikot a könyvkiadói vélemények begyűjtésére. Ugyan néhány, internetes tájékozottsággal rendelkező kiadó képviselője valóban eljutott a fórumra, ám a bejegyzések többsége az olvasóktól, illetve a projekt tagjaitól származott. A hozzászólásokból kiviláglik: mind a könyvtár vezetője, mind a tagok többsége messzemenően tájékozatlan a szerzői jogok és következmények tekintetében. Időközben – erősítve a forradalmi hangulatot – egy fájlcserélőkkel foglalkozó híroldalon az SLP egy szintén név nélküli résztvevője kiáltványt tett közzé, melyben mindenkit arra buzdít: digitalizáljon könyveket és az elkészült e-bookokat ossza meg másokkal is.

A hozzászólók egy része semmilyen kompromisszumot nem tart lehetségesnek, azaz várja és elvárja az ingyen letölthető, elektronikus formátumú könyveket. A projekt vezetője korábbi érdeklődésünkkor elvetette annak lehetőségét, hogy letöltésenként fizessenek jogdíjakat, mondván: a letöltésszámláló nem szolgáltat egzakt adatot arra vonatkozóan, hány példány került a felhasználókhoz egy-egy e-bookból. Ugyanakkor a projekt kezdeményezői továbbra sem kerestek meg kiadókat, arra várnak, hogy azok jelenjenek meg fórumukon.

Hangos könyvszakma

Tájékozottságát tekintve a másik oldal – azaz a könyvszakmai szervezet – sincs jobb helyzetben. Zentai Péter László, az MKKE elnöke lapunk érdeklődésére bevallotta: tulajdonképpen csak az SLP kapcsán kezdtek foglalkozni a jelenséggel, és jelenleg semmilyen koncepciójuk nincs az interneten ingyen terjesztett digitális könyvekkel, illetve azok szerzői jogi kérdéseivel kapcsolatban (maga a csendes könyvtár pedig több mint négy éve működik a világhálón). Az MKKE vezetője kezdeményezné, hogy az szervezet elnökségi ülésén, majd a közgyűlés előtt beszéljenek a problémáról, sőt, jelezte, hogy az egyesület weboldalán is közzéteszik a később kialakítandó stratégiájukat, ám ennek elkészültére sem garancia, sem határidő nincs a koncepció elkészültére.

Zentai hangsúlyozta, hogy az SLP közössége törvénytelen dolgot művel az engedély nélkül közreadott elektronikus könyvekkel. Ugyanakkor jelezte, hogy a könyvszakma szereplőinek el kell gondolkozniuk, miként viszonyuljanak a jelenséghez. Noha Zentai mindenképpen érdekes és fontos témaként jellemezte az e-könyvek szerzői jogi problémáit, úgy vélte, hogy az SLP olyan módon exponálta magát a kérdésben, ami nem teszi kedvezővé a jelenség megítélését.

Ellentmondó vélemények

Három kiadói véleményt is megismerhettünk az eset kapcsán. Kis Ádám, a szótárakat, számítástechnikai könyveket gondozó Szak Kiadó ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta: ő a jogdíjak átalánydíjas megfizetését látja lehetséges megoldásnak. Az MKKE elé is beterjesztett koncepció szerint az internetszolgáltatók ügyfelei által az internetcsatlakozásért befizetett havidíjba építenék be a szerzői jogdíjakat, melyet aztán később a kiadókon keresztül a szerzők, esetleg a kiadói szakmai szervezet kapna meg. A jogdíj várható nagyságát firtató kérdésünkre Kis az SLP becsült letöltési adataiból kalkulált előfizetőnként és havonta egy forintot. Mint mondta azonban: ez csak egy sarkos becslés, hiszen nem számolt más letöltőhelyek forgalmával, ám az összeg nagyságrendje mindenképpen csak forintokban lenne mérhető.

Könyvdíj az internet árában

Kis ugyanakkor elmondta, hogy meggyőződése: az internetes letöltés csak a bestsellerek kiadóit fosztja meg a könyvek eladásából származó összegek egy részétől. Az a kiadóvezető szerint sem bizonyított, hogy aki más jellegű könyvet tölt le, az nem vásárolja meg a kiadványt, sőt, bizonyos esetekben az internetes megjelenésnek olyan reklámértéke lehet a könyv szempontjából, ami kárpótolja a kiadót a meg nem vásárolt könyvek okozta veszteség miatt. Ezt a vélekedést támasztja alá a Magvető Kiadó korábbi adata is: míg a Sorstalanságot tavalyig több mint negyedmillió példányban adták ki, ugyanennek a könyvnek a jogszerűen terjesztett digitalizált változatát 70 ezernél is többen töltötték le a Neumann-ház oldaláról.

Kifejezetten liberálisan áll a kérdéshez Kelényi Attila, a szintén számítástechnikai könyveket kiadó Kiskapu egyik vezetője. Ők kísérletképpen – Magyarországon először – egy időben jelentetnek meg egy könyvet papír és elektronikus formátumban. A Szabad kultúra című könyv – amely többek között éppen a szerzői jog visszáságaival, a fájlcseréléssel és az alkotások szabadságának kérdéseivel foglalkozik – boltban várhatóan 3 600 forintért kapható majd, míg az internetről ingyen tölthető le. Kelényi jelezte, hogy ez csak kísérlet, és ha be is bizonyosodik, hogy nem feltétlenül veszteséges egy könyv kiadása, ha az internetről ingyen tölthető le, abból még nem érdemes általános következtéseket levonni az egész hazai könyvpiacra vonatkozóan. Egyelőre szinte egyáltalán nincs megbízható adat arról, hogy milyen hatással vannak a letöltések az eladásokra.

A vezető emlékszik egy tankönyvükre, melynek kéziratát – már digitális formátumban – ellopták a levilágító stúdióból, a könyv kalózváltozata fel is bukkant az interneten. Emlékezete szerint később az egyik legjobban fogyó tankönyvükké vált. Kelényi kétségbe vonja azt is, hogy mindazok, akik letöltenek az internetről egy könyvet, valóban meg is vennék azt. Ágy a kiadók számításai – mely szerint minden letöltött könyv egy kinyomtatott árától fosztja meg őket – irreálisak, sőt abszurdak. Ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy a szerzői jog nem ad tág keretet a kiadónak, hiszen nem csak rajtuk, hanem a szerzőn, esetleg a külföldi szerző kiadóján múlik, hogy engedélyezik-e az elektronikus kiadást. A könyvek internetre kerülése tehát összetett kérdés, az SLP továbbélésére nem volt konkrét ötlete a kiadóvezetőnek.

Nem könyvszakmai kérdés

Tímár Miklós, a szépirodalmi Konkrét Könyvek vezetője távolságtartó az internetes terjesztést illetően. Egyfelől – mint mondja – annak a megoldása, hogy egy könyv a digitális térben kényelmes, olvasható formátumban lásson napvilágot, a kiadóktól távol álló feladat. Szerinte maga az elektronikus kiadás – pontosabban a monitorról olvasás – nem ergonomikus, de ennek megoldása inkább technológiai mint könyvszakmai kérdés. Ugyanakkor bár az SLP fórumán jelezte, hogy ha megkeresték volna a résztvevők, hozzájárult volna az e-változatok letölthetőségéhez, utóbb beismerte: mivel a Csendes Könyvtárban épp külföldi szerzőktől kiadott művek voltak, annak internetes terjesztését nem tudták volna engedélyezni – pontosabban a külföldi jogtulajdonos engedélyét is be kellett volna szerezniük ehhez.

A probléma nagyságrendjét érzékelteti, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtár állományának egy részét ugyanaz a veszély fenyegeti, mint az SLP könyveiét: egyszerűen eltűnhetnek az internetről, mint ahogy korábban József Attila vagy Weöres Sándor műveivel is történt. A könyvszakma hozzáállását egyelőre úgy tűnik kevés, tájékozottabb kivételtől eltekintve inkább a tiltás és távolságtartás jellemzi, s épp ez az orosz szerveren működő partizán-könyvtár ébresztette rá a papírban gondolkodókat, hogy a problémával foglalkozni kell.

Ellenőrizhetetlenül terjednek a könyvek

Egyelőre a tapasztalatok szerint tiltással csak rosszabbodik a helyzet: az SLP-n tárolt anyagokat már többen viszontlátták az ellenőrizhetetlenségéről híres fájlcserélő hálózatokon, a MEK-ről letiltott József Attila és Weöres Sándor versek pedig más szerverekre költöztek, így elérhetőségük a legkevésbé sem korlátozódott, az internetes megjelenés azonban kontrollálhatatlanná vált. Kérdéses az is, hogy a kiadói akarat miként és mikorra ölt testet: a koncepciót bizonyosan hosszas könyvszakmai egyeztetés előzi majd meg, a szerzői jogi törvény módosítása pedig hosszú hónapokban mérhető. Hogy addig mi történik a számos helyen megjelenő, ingyen hozzáférhető e-könyvekkel, most megjósolhatatlan.

-rgt-

[origo]