Forrás: Híradó

Műsorvezető: FÜLÖP LÁSZLÓ

-Töröljük le az erőszakot a falakról – lefestik a nemzetgyűlölő falfirkákat Újvidéken

-Egy éve tisztázatlan, hogy ki a magyarkanizsai kerámiagyár többségi tulajdonosa

-A megemelt bérleti díjak miatt veszélybe került három kolozsvári kulturális lap

Tabajdi Csaba levélben tájékoztatta Josep Borrellt, az Európai Parlament elnökét a Kasza József ellen elkövetett merényletről. Az MSZP delegációjának vezetője szerint az Európai Parlamentnek szerepet kell vállalnia a szerb demokratizálási folyamat támogatásában: Meg kell védenie a VMSZ elnökét, ha meg akarja védeni a jogokat a térségben, és Szerbiát az európai úton kívánja tartani.

Töröljük le az erőszakot a falakról címmel megkezdődött Vajdaság 28 városában a sértő, erőszakra felhívó és nemzetgyűlölő falfirkák lefestése. Az akcióban részt vesz számos európai és magyar civil szervezet is.

LEFESTIK A FALFIRKÁKAT

Készítette: Polyvás József, Póth Imre, Újvidék

Újvidéken elsőként azt a hatalmas falfirkát festették le, amely a szörnyű srebrenicai vérengzést dicsőíti az évek óta körözött háborús bűnös Mladic tábornokhoz intézett üzenetben: Tábornok úr! Hálásan köszönjük Srebrenica felszabadítását! Sorra tüntetik el az olyan falfirkákat is, amelyek zsidó, cigány és kisebbségellenes gyűlöletet szítanak, mint például: Szerbia a szerbeké! Kés – drót – Srebrenica! A horvátoknak kés, a muzulmánoknak karóbahúzás jár, a magyarokat pedig jég alá kell dugni! A zsidóknak Auswitzot! A cigányok menjenek Indiába!

NÉV NÉLKÜL-Az újvidéki Reagálj nevű civil szervezet a békevilágnap alkalmából szervezte meg akcióját immár másodszor. Most már bekapcsolódtak Magyarország, Nagy-Britannia, Árország, Németország, Norvégia, Svájc és Svédország békeaktivistái is.

NÉV NÉLKÜL-Sajnos, szaporodnak a feliratok, ezért ilyen aktivitással próbálkozunk megakadályozni ezt, illetve a fiatalokat arra utasítani, hogy elfogadjanak másokat is saját körükben.

NÉV NÉLKÜL-A falfirka elleni harc széleskörűvé vált és nemcsak egész Szerbiára, hanem a volt Jugoszlávia egykori tagállamaira is kiterjedt. Reméljük hamarosan egész Európa velünk lesz.

„Mi újvidékiek senkit sem akarunk elüldözni! című szórólapokat adtak járókelőknek, ezzel a szöveggel: ha közömbösen vesszük az intoleráns jelenségeket, fokozzuk a nemzetek közötti feszültséget és bátorítjuk az erőszakra uszító falfirkák készítőit.*

Egy éve tart már az egykor virágzó magyarkanizsai Kerámia és csempegyár agóniája. A céget a privatizációs társaság párhuzamosan adta el egy belgrádi, illetve egy dél-szerbiai üzletembernek. Mintegy 200 munkás az utcára került, a legális igazgató pedig nyolc bírósági végzés ellenére sem tudja elfoglalni helyét.

CSEMPEGYÁR (ism.)

Készítette: Polyvás József, Garbacz Árpád, Újvidék

A vajdasági Magyarkanizsa gazdasága szempontjából rendkívül fontos a csempegyár. Máig nem dőlt el azonban, hogy ki is a jogos többségi tulajdonos. Az egy éve tartó rendezetlen állapot alatt több, egymással ellentétes bírósági ítélet született, a legutóbbi, jogerős döntés szerint a dél-szerbiai üzletemberé a vállalat-irányítás joga, ezt azonban a belgrádi üzletembert támogató munkások nem hajlandók elfogadni, ezért elfoglalták a gyárat, 200 munkást egyszerűen elzavartak, helyükre pedig új dolgozókat vettek fel. Az üzem legális vezetőségét nem engedik be a gyárba, amelyet közel 70 biztonsági ember véd.

ÁBEL MIKLÓS korábbi gyárigazgató-Nyolc bírósági végzésünk van a gyárba történő bevezetésről, tehát a gyár legális vezetése, illetve a gyár evidentált dolgozóinak a bevezetéséről, és nyolc alkalomból egyetlen egyszer sem sikerült ennek a bírósági döntésnek érvényt szerezni.

A gyár legális vezetőségének augusztus 17-én kellett volna rendőrségi segédlettel bevonulnia a gyárba, de a bíróság váratlanul 60 napi haladékot adott a gyárfoglalóknak.

BATA MIKLÓS megbízott igazgató-Ez a hatvan nap, ez tulajdonképp nem 60 nap, hanem én szerintem örökkévalóság, mert azt a végrehajtást, amit Ábelék szorgalmaznak, azt a végrehajtást nincs Isten és ember, és nincs olyan bírósági szerv, aki ezt végrehajtja. Mert a gyárat üzemeltető 200 embert nem lehet kidobni. Ilyen bírósági végzésük nincs.

BOJAN PAJTIC vajdasági kormányfő-Ez az eset azt is bizonyítja, hogy országunkban nem működik a jogrendszer. Ha folyton változnak a döntések, kaotikus állapotok keletkeznek. A kormány figyeli az eseményeket, de nincs hatásköre, hogy beavatkozzon a privatizációs ügyekbe és az igazságszolgáltatás működésébe.

A jogi civakodás költségei már 3 millió euróra rúgnak, a gyárat pedig mintegy 15 millió eurós kár érte, Magyarkanizsa és az állam tetemes adókiesést szenvedett el.*

Újabb segélyt kap az árvíz sújtotta romániai Hargita megye Magyarországtól. Ezúttal a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat és a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság küld Székelyföldre több mint ezer kiló mosószert és 3 búvárszivattyút. A megrakott teherautó délután négyre már ott lehet az erdélyi árvízsújtotta térségben.

Válságos helyzetbe került Kolozsváron három kulturális lap. A két magyar és egy román folyóirat szerkesztőségének otthont adó épületben az ingatlan tulajdonosa, a kolozsvári ortodox püspökség, a visszaszolgáltatás után megfizethetetlen bérleti díjat szabott meg.

BÉRLETI DÁJAK (ism.)

Készítette: Lepedus Péter, Tofán Zsolt, Kolozsvár

Az ortodox egyház idén kapta vissza az államosított ingatlant, július elsejétől pedig több mint ötvenszeresére emelte meg a havi bérleti díjat, ami így eléri a négyzetméterenkénti öt eurót. A három szerkesztőség, amely amúgy is rossz anyagi helyzetben van, képtelen ezt kifizetni, annál is inkább, mivel a munkatársak többsége az országos minimálbért kapja fizetésként.

KÁNTOR LAJOS főszerkesztő, Korunk-Mi már ezt megelőzően is kerestünk meg illetékeseket, a polgármesteri hivatalt, magát a polgármestert, és hát szóltunk minden más illetékesnek is, de egyelőre senki semmit nem ígért.

A főszerkesztő most nyílt levélben fordult segítségért Markó Béla államminiszterhez és Bozóki András művelődésügyi miniszterhez.

KÁNTOR LAJOS főszerkesztő, Korunk-Az a helyzet ugye, hogy a vagyonvisszaadások után milyen helyzet alakult ki, és intézmények milyen helyzetbe kerülhetnek, tehát ezzel feltétlenül foglalkozniuk kell a politikusoknak, és különösen azoknak a politikusoknak, akiknek feladata, a kijelölt feladata és nemcsak elhivatottságuk folytán kellene, hogy feladata legyen a kultúra jövője, és ezen belül a magyar kultúra jövője.

A Korunk szerkesztősége egyelőre még a jelenlegi helyén marad. Kántor Lajos szerint akad ugyan egy ingatlan Kolozsváron, ahova átköltözhetnének, ám a romos és földcsuszamlástól fenyegetett épület rendbetétele több tízezer euróba kerülne. A kolozsvári ortodox püspökség hivatalos álláspontját egy későbbi időpontban ismertetik.*

Az új tanévben új tanügyi szabályozás lép életbe Romániában. E szerint egy iskolaigazgatónak egy tanévben legalább 120 óralátogatást kell végezni. Az intézmények ezután saját maguk állítják össze működési szabályzatukat. Az oktatás minőségét egy testület felügyeli, amelynek tagjai tanárok, helyi önkormányzati képviselők valamint a szülők vagy a diákok képviselői.

Kárpáti Krónika