Forrás: kultura.hu

A Magyar Fesztivál Balett és a Győri Balett előadásai vasárnap, a Zsidó Nyári Fesztivál keretében.

Nyolc évvel ezelőtt indította útjára a Zsidó Nyári Fesztivált a Budapesti

Zsidó Hitközség. Hivatalos felmérések szerint a magyarországi fesztiválok között látogatottságában az előkelő harmadik helyen áll. A fesztivál valóra váltotta az elképzeléseket, a zsidó kultúra bemutatását a

művészetek széles skáláján. Világsztárok meghívásával és ifjú tehetségek felfedezésével betört az európai fesztiválok élvonalába. Központja a csodálatos Dohány utcai zsinagóga, de ma már Budapest legszebb világi helyszínei is bekapcsolódtak a rendezvénysorozatba. A fesztivál késő nyáron a kulturális szezon végét élettel tölti meg, és augusztus utolsó napjait immár hagyományosan igazi ünnepnapokká varázsolja.

Magyar Fesztivál Balett: SIRATÓFALAK

A Holocaust 60. évfordulója érzelmi, gondolati és alkotói inspirációja arra készteti a koreográfus Markó Ivánt, hogy az ótestamentumtól napjainkig a tánc, a film és a színház nyelvén a zsidó kultúra és emberség, valamint a személyes élmények és a történelmi tragédiák érzékeltetésével a mai néző szívéhez és agyához szóljon. A színházi est három egyfelvonásos táncjátéka a valóság és a szimbólumok keveredésével azt kívánja sugározni a nézők felé, hogy a felejthetetlen fájdalom, a jelenbe és a jövőbe vetett hit egyszerre van jelen a koreográfus érzelmi-, gondolati-, alkotói világában.

PURIM, avagy a sorsvetés

William Fomin és Juhos István „Puttó” koreográfiája a Budapest Klezmer Band zenéjére, a 25 éves Győri Balett előadásában.

A Győri Balett Purim előadása nem csatlakozik a széles körben dívó aktualizálási hullámhoz: csupán életet lehel egy kiváló érzékkel megtalált történetbe, az Eszter Könyve, a fordulatos, tanulságos, két és félezer éves széphistória egykor népszerű, mára elfeledett, a színpadról a zsinagógába visszaszorult történetébe. A rövid, tömör és izgalmas mű egyike azon kevés zsidó szent iratnak, amelyben semmilyen formában sem szerepel a Kimondhatatlan Név: a színházat a görög, majd római hódítás idején, szellemi önvédelemből különösen veszélyes, istentelen szokásnak bélyegző talmudi tiltás („Tartijjot vökirkeszáot”), sok más szigorú megkötéssel együtt az év egyetlen nagy, vidám örömünnepén, purimkor átmenetileg érvényét vesztette.

Forrás:

Comments are closed.