Forrás: Híradó

Egy nemzetközi kutatócsoport pofonegyszerű megoldást dolgozott ki

Az évtizedek óta nem tapasztalt súlyos ibériai aszály idején mutatta be egy nemzetközi kutatócsoport egy új „esőcsináló” szerkezet modelljét, amely alkalmas lehet a tengertől nem túl messze fekvő, szárazság sújtotta térségek felvirágoztatására.

Léon Brenig brüsszeli fizikus és Jesús Vigo Aguilar, a salamancai egyetem docense pofonegyszerűnek tűnő eljárást dolgozott ki. Elképzelésük szerint fekete színű, különleges fóliát feszítenének ki a tengerpart közelében, akár több négyzetkilométer területen. Ezek a „hőszigetek”, amelyek alatt zavartalanul folyhatna a növénytermesztés, fölmelegítenék a felettük lévő levegőréteget, amely telítődne a tengerből elpárolgott nedvességgel. E nedves légtömegek, amelyeknek hőmérséklete elérheti a 40 Celsius fokot is, fölemelkedés közben lehűlnek, a bennük lévő pára kicsapódik, miáltal gomolyfelhők képződnek. Ha elég nagyméretűek a felhők, akkor a szárazföld belseje felé sodródva eső hullik belőlük, megöntözve az aszályos vidékeket.

A két kutató már kapcsolatba lépett az izraeli Acktar céggel, amely különleges fóliákat gyárt napkollektorok és űrjárművek számára. Megállapodásuk értelmében jövő tavasszal kísérleti berendezést építenek föl az Izrael déli részén elterülő Negev-sivatagban – írta a Der Spiegel.

Az esőcsináló berendezés működésének elvét Brenig és Aguilar a nagyvárosok mintájáról koppintotta. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) vizsgálatai szerint az ottani nagyvárosok fölött hatalmas hőmennyiség torlódik össze (részben az állandóan működő számtalan légkondicionáló berendezésnek köszönhetően, amelyek ötször több meleg levegőt „termelnek”, mint amennyi levegőt lehűteni képesek).

Ez a jelenség az éves csapadékmennyiség jelentős megnövekedését eredményezheti. A NASA kimutatása szerint 1998 és 2000 között Dallas és Atlanta területén és közvetlen szomszédságában 30 százalékkal több eső hullott, mint a környező vidékeken.

Német meteorológusok viszont szkeptikusan vélekednek a belga-spanyol projekt hatékonyságáról. Joachim Schug, a Meteomedia szakembere kétli, hogy az „esőcsinálás” fenti módszere a Földközi-tenger térségében is beválna. Mint rámutatott, az olyan mediterrán nagyvárosok, mint Málaga, Sevilla vagy Athén által termelt jelentős hőmennyiség sem képes esőt hozó felhőket „termelni”.

hirado.hu/MTI