Forrás: Hírtv

Ezek vannak most nálunk, pontosabban ezek is vannak. És azért kell ám ide ez az „is” is, mert vannak szép és lélekemelő dolgok még (lásd Sólyom Elnök Úr beiktatási szavait), de az ilyenekről nem trendi beszélni manapság. Kimentek a divatból ugyanis.

Hogy most mégis a szoclib oldal aktuális viselt dolgait citálom itt, és nem a szépet írom meg, annak az az oka, hogy a sok dzsuva és takony között már nem nagyon találom én sem a kék eget, a zöld füvet, a langy szellőt és a lágy kenyeret.

A tahók, pontosabban tahózás, konkrétan Kondor Katalinnak Gellért Kis Gábor által történt letahózása, mint ahogy az újságból is értesülhettünk, egy rádiókuratóriumi ülésen történt. Gellért – amúgy az átvilágítóbírák által érintettnek talált kuratóriumi elnök – „ékes” szavai szerepelnek a jegyzőkönyvben is. És – mint az a vele készült interjúból kiderült – nem is nagyon bánta meg eme verbális csúcsteljesítményt. Sőt, azt is kihangsúlyozta, hogy célzatosan és nem indulatból mondta, amit mondott. (Egy nőnek.) Hogy aztán közvetlenül utána az interjúban miért árulja el a publikumnak, hogy nem született úriember, azt nem is nagyon értem. Azt meg pláne nem, hogy miért kell még magyarázatként összeboronálni a meggyőződéses kommunista apukáját meg a Max Weber-i protestáns etikáját. (Ha jól emlékszem, nincsen ez utóbbiban sem tahó, sem kommunista egy szem sem.)

Az viszont mégis csak elgondolkodtató, hogy a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának emeszpés elnöke a Legfelsőbb Bíróságig perelte ezeket az átvilágítóbírákat – és veszített. Hogy ezek után még mindig az elnöki székből oszthatja az észt, no és sajnos a pénzt is, az egy olyan országban, ahol még miniszterelnök is lehetett egy hasonló módon érintett, hát az nem is lehet ugye annyira véletlen.

A rossz emlékű patkányozást az elmúlófélben lévő pártlapban vette elő egy magát egyház és valláspolitikai szakértőként jegyző, Gyurcsány tanácsadói körét szaporító személy. Az ominózus írásban, a „Szerintem” rovat eme gyöngyszemében, megint csak sikerült összehozni egy telefonálós (lepatkányozott) antiszemitát a magyar katolikus közösséggel. Az ilyen elmefuttatások persze egy ilyen lilás színezetű (kék+vörös) szakértőnél csak könnyed ujjgyakorlatnak tekinthetők, szinte napi gyakorisággal fordulnak elő.

De van ám más is. Nyár van ugyanis, és a nyárral ugye mindenféle táborok járnak. Itt van mindjárt ezeknek az ágrólszakadt íróknak a tokaji tábora. A harmincharmadik. Hallom a hírekben, hogy a szokásos támogatást (1,6 millió forintocska) idén nem küldte meg az állambácsi valami tartalékképzésre hivatkozva. Az más kérdés, hogy a Szigetnek jutott azért 100 állami millió ezekben a nehéz időkben is. Minden bizonnyal ezért is fog majd hétfőn meg kedden kinn peckeskedni a Gyurcsány, és ezért érezhette magát olyan fergetegesen jól ott a Kóka meg a Bozóki. (Az utóbbi meg itt nagy lendületében minisztériuma elnevezéséből gyorsan ki is radírozta az örökséget meg a nemzetit.)

Jól érezhették magukat azok az aktivistatojások is, akiknek a Fiatal Baloldal szervezett tábort Hevesben. Hogy aztán ezek a szép napok ne menjenek hamar feledésbe, táborozáráskor daloskönyveket osztott ki a vezetőség Best of Communism, Best of KISZ címmel. Amúgy eme érces dalokat már régóta mindenféle hanghordozókon is meg lehet kapni veres csillagos meg csegevarás pólókkal egyetemben. Jut eszembe, melyik rendszerváltás utáni magyar miniszterelnök is írta alá az előbbi csillag betiltása ellen tiltakozó ívet?

Amúgy – hadd pletykálódjak egy kicsit – eme miniszterelnök állítólag Tito egyik csicsás dácsáját szemelte ki az idei családi nyaralás helyszínéül Brioniban. (Faház barátokkal és a Klára által főzött tengeri herkentyűkkel – így a kormányszóvivőboglárka) Aztán eme óhajról meg nem értesülhettek időben a horvátok, mert belügyi csereüdültetés keretében Lamperth Mónikát kvártélyozták be az épületbe. Aztán Mónikának, akinek egyébként is jócskán kijutott az Aquinói Szent Tamás által leírt „decectus naturae”-ból, nos Mónikának mennie kellett.

A bársonyszékét most még magával vihette.

pálffy

Comments are closed.