Forrás: National Geographic

A Vörös-tenger északi része műholdképen

A népszerű nyaralási célpontok közül e héten a közelmúlt egyik terrorista akciójának helyszíneként is megismert népszerű üdülőváros, Sharm-el-Sheikhet és tágabb környezetét mutatjuk be.

A képen a mélykék szín a Vörös-tengert, és annak északra nyúló leágazását, az Akabai-öblöt jelzi. A szárazföld nyugati (bal) oldala Egyiptom, hozzá tartozik a tenger és az öböl közötti Sínai-félsziget. Az Akabai-öböl déli vége a Tirani-szoros, ennek sínai partján van Sharm-el-Sheikh. Az öböl keleti partja Szaúd-Arábia, és az öböl északi végén két további ország két kikötője fekszik: az izraeli Eilat és az öböl névadója, a jordániai Akaba.

A sivatagos tájakon a sötétebb szín inkább a kősivatagokat, és a félszigeten a híres Sínai-hegyet, a Jebel Muszát jelzi (a Musza a Mózes arab megfelelője). A homoksivatagok világosabb színűek. A két szín váltakozása helyenként egészen különleges völgyrendszereket rajzol ki, ilyen például az Akabától északra elterülő Wadi Rum is.

A tengerben a partok közelében a foltok és a zöldeskékre színeződő sekély víz a búvárok által igen kedvelt korallzátonyokat jelzik. A kép jobb szélén a sivatagban helyenként szabályos alakzatba rendeződő zöld pettyeket: csepegtetéses öntözéses területeket láthatunk. A tengervíz színében megmutatkozó különbségek a szélre és a hullámzásra utalnak: a hullámzó víz teljesen másképp veri vissza a Nap fényét, és így más színben is látszik, mint a nyugodt, sima víztükör.

A térség nemcsak az ókor, hanem a közelmúlt történelmének is érdekes színtere. 1967 tavaszán Nasszer egyiptomi elnök – az akkor még nem a turizmusról ismert – Sharm-el-Sheikh erődjében elhelyezett ágyúkkal zárta le a Tirani-szorost az izraeli hajók előtt, ezzel szolgáltatva okot a későbbi Hatnapos háborúra, melynek végére Izrael elfoglalta a Sínai félszigetet. Az egyiptomi szuverenitás csak 1978-ban, a Camp David-i béke eredményeként állt helyre, megteremtve a lehetőséget a népszerű turistaközpontok kialakítására.

A TERRA műhold fedélzetén működő MODIS-rendszer felvétele július 27-én készült.

Műholdfelvételek az ELTE-ről

Az ELTE Geofizikai Tanszékén működő Űrkutató Csoport és a National Geographic Online közötti együttműködés keretében olvasóink hetente megtekinthetnek egyet az ELTE budapesti műholdvevő állomásán rögzített felvételek közül. Az állomás vételkörzete mindazokra a területekre kiterjed, amelyek fölött a 700 km magasságban keringő műhold és Budapest között közvetlen összelátás van. Ily módon a rovatban be tudjuk mutatni a teljes Európát, a Közel-Keletet, Közép-Kelet és Közép-Ázsia egy részét és Észak-Afrikát. A felvételek felbontása (a képpontok felszíni kiterjedése) 250 méter, a képeket a TERRA és AQUA műholdak fedélzetén telepített MODIS-rendszer rögzíti. Az ELTE vevőállomás kiépítését az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a Magyar Űrkutatási Iroda és az Európai Unió támogatta. Az állomást az Űrkutató Csoport üzemelteti, a képfeldolgozás részben ugyanitt, részben a Meteorológiai Tanszéken történik.

Timár Gábor – Kern Anikó (ELTE)

2005.augusztus.15

Comments are closed.