Forrás: 168 Óra

A BÁJOS FŐREND
Sztankay Ádám

A női lélek modern kori nyavalyáit elsőként és piacképesen újságíró-kollegina teregette ki. A Terézanyu sikere átütő volt, filmre is vitték, legfeljebb az átlagosnál finnyásabb irodalomfogyasztókat hagyta hidegen. A tavaszi könyvhéten befutott Pesti kínálatot jövendő kollegina jegyzi. Ez esetben a szerző külső biztatásra szánta el magát a publikációra. Novellái laza füzérét a recenzensek fajsúlyosabbnak tartják, mint a Terézanyu egybefüggő regényét. Az új kiadványban jórészt megélt történetek sorakoznak. Ráadásul igazi arisztokrata jegyzi a művet: a hajdani miniszterelnök, Tisza Kálmán huszonnégy éves ükunokája – aki egyben Tisza István dédunokahúga.

Otthonos szétszórtságban lakja a Rákosi-korban megálmodott bérkaszárnya garzonját a bájos főrend. Buja növényzet nőtte be a múltat az udvaron, oda nyílik a francia erkély. Szobájának falán, polcokon fotók, rajzok; tanítványoktól elnyert oklevél a „legvidámabb tanárnak”. Arrébb egy másik: a papa részvételével létrejött erdélyi Castellum Alapítvány – tagja megannyi arisztokrata – elismerése irodalmi közreműködésekért „gr. Tisza Katalinnak”.

Heverőjén laptop. Foteljának stílusa: grószmutter. Onnan idéz mezítláb, farmerban, apró topban történelmet s tegnapot.

A Teleki, Bethlen, Tisza családok java a második világégés után Nyugatra teszi székhelyét. Tisza Kálmán egykori miniszterelnök György nevű unokája azonban marad Erdélyben. Köti a nemzeti érzés. Jutalma internálás, kényszerlakhely Marosvásárhelyen. Kisebbik gyermeke, Kálmán intézetben cseperedik – kékvérű édesanyjának elég feladat idősebbik fiát eltartania.

A pártállami pedagógia ellenére Kálmán már kamaszként angol nyelvre okítja önmagát. A hatvanas évek rock and roll szelleme a vasfüggöny felett is átlebben, fertőzi a fiút. A nyugati rokonoktól postázott kellékek segedelmével lesz idővel az ifjú grófból hírhedt vásárhelyi rocker.

Bölcsésznek készül, de felmenői okán ott nincs helye. Hanem a Securitate mellett a neves vásárhelyi építészcsalád, a Katzok Katalin lánya is felfigyel rá. Maguk is afféle arisztokraták: amennyiben kohének, ősidők zsidó papjainak leszármazottait annak lehet mondani.

Akárhogy is: szerelem lesz a figyelemből, s a vegytiszta Tisza-vérvonal színesedik némileg. Kálmán felesége révén válik végül diplomás építésszé.

A hetvenes években születik fiuk.

Az ifjabb Kálmánt – miniszterelnöki ükunoka – már gyerekként vonzza a zene. Hangszeréül a dobot választja. Nyolc évvel ifjabb Katalin húga meglehetős hang- és egyéb zavarban keresi identitását. Magyarnak lenni Ceau%u015Fescu Romániájában nem főnyeremény, főnemesi elődök tovább rontják a dolgot. Akit más zavar, az zsidózza.

Tisza Katalint katolikusnak keresztelik, de a maga részéről minden lehetőségre nyitott. Irodalmi, színjátszó szakkörökbe jár; templomban angyalkát alakít. Elsőáldozó lesz, aztán konfirmál is. Tizenkét évesen áttér a reformátusokhoz. A katolikus pap évekig reklamál lelkéért a református kollégánál.

A mama mosolyában ősi bölcsesség. Papát olykor elviszi a Securitate.

Telnek-múlnak az évek.

A rendszerváltás után gróf Tisza Kálmán, egykori ro-cker, visszatalál a családi hagyományokhoz. „A név kötelez!” – inti gyermekeit. Alapítója lesz a Castellumnak, s hajlamos a nagy magyar nekibúsulásokra. Párja ugyanakkor igazi „jiddise máme”. Foglalkozására nézve építőipari kémikus. Gyermekeinek úgy magyarázza szakmáját: ő készíti azt az anyagot, amely összetartja a házat.

Katalin lányuk tízévesen jár először Izraelben. Sírva tér vissza „otthonról” Romániába. Négy évvel később jut el Budapestre. Ott semmi sem familiáris. Rideg és vonzó, tébolyult és hűvös. Beleszeret a városba, oda húzza vissza a szerelem kémiája, amikor betölti a tizennyolcat.

Nagy rácsodálkozás. A hétköznapi pesti panoráma: futó szeretések, körbepróbálkozások, tréfára vett becstelenségek – neveltetése okán számára mindez idegen. Elveiben szabad, erkölcseiben konzervatív. Von Haus aus.

Sokan rácsodálkoznak: hol nőtt fel, zárdában?

Nevét Katára kurtítja. S bár atyai őseit soha meg nem tagadná, identitását zsidóként véli megtalálni.

Több felsőoktatási intézménybe is felvételt nyer. A színművészeti egyetemen eljut a – később legendássá lett – Simó Sándor filmes osztály felvételijének utolsó kanyarjáig. A mester lényegében azzal búcsúztatja: pedagógiai hiba lenne, ha gyereklányként eresztené a farkasverembe.

Végül munka – nyelvtanítás – mellett az ELTE angol szakát végzi el. Két évet tanít a Közép-európai Egyetemen. Főállása a Horn Gábor alapította Közgazdasági Politechnikumban. Többre vágyik a katedra melletti napi rutinnál. Beiratkozik a Komlósi Oktatási Stúdióba. Egyike lesz a szalagon képzett médiareménységeknek. Köztük viszont évfolyamelső, díjak nyertese.

Képernyőre sosem vágyott. Mióta eszét tudja: ír. Novella lesz abból is, amikor szerelmetes városában kórházi állapotúvá verik a metróban, s kirabolják.

Szorgalmáért a Mócsing nevű iskolai újság a Termékeny Kata nevet biggyeszti az inzultált grófnőre. Tanintézeti rendezvényen lapozgatja a Mócsingot kiadói igazgató – Brenyó József – poharazás közben. A svungos, főrendi karcolatokban üzletet lát.

Kata atyai jóváhagyást kér előbb. A jelenlegi gróf Tisza Kálmán pedig azt: finomodjanak a vaskosabb szavak.

Nem finomodnak.

Könyvhétre jelenik meg a Pesti kínálat, s lesz körülajnározva a média által.

Olvasói tudják: vannak a műben utált nosztyfiúk, zsigeri vágyakozások, dokumentált ölelések, rákészülések – bölcsészlányos kanyarulatok, szívből jött őszinteségek. Fitymálható vagy egy svunggal fogyasztható. Utánnyomták, eladható.

Ül a grófnő a nagyi foteljában, sorolja a tévéket, rádiókat, női lapok sorát – interjúkat, napos-hetes fotózást, filmezést. Csevegős tévéműsorban irodalomtörténész javasol írói irányt.

Van, aki modern kori szüfrazsettnek kiáltja ki: az nincs kedvére.

A sikerbe belepirul, de csillog hozzá a szeme. Állítja: ha beleszakad a média, akkor sem megy át hülyébe. Mondja azt is: Pesten az a nehéz, hogy sokszor mást mondanak az emberek, mint amit gondolnak. Erdélyben ez másként van.

Fiatalabb tanítványait arra kérte: ne olvassák el még a könyvét. Az idősebbekkel megbeszélte az írásokat. Tervezi, felhagy a tanítással, készülő regényére szánja idejét. Családi históriához huszonnégy évesen még fiatalnak tartja magát. Filozofikus művet tervez. Mindegy, ha mást várnak is tőle.

Első kötetéért jelentősebb honoráriumot még nem kapott. Ám mondták: a könyvüzletben hosszú az átfutás.

A legvidámabb tanárnő. Napsugár babrálja barna tincseit. Mosolya néha gyereklányé. Szeme kékje védjegy. Árásaiban laza utcanyelven beszél. Élőben olykor múltba tűnt kifejezésekkel. Lényéből fakadnak. Finoman, tisztán.