Forrás: VilággazdaságPénz és tőkepiac
A magyar cégek továbbra is alulértékeltek cseh és lengyel társaikhoz képest
Még nyerő a bankrészvény
[2005-08-03]
Nem csalódott, aki tőkéjét a hazai bankszektor két jeles képviselőjébe, az OTP és az FHB részvényeibe fektette. Különösen feltűnő a két részvény közelmúltbeli teljesítménye, ugyanis az OTP két hét alatt 9,9 százalékkal, míg az FHB a privatizáció elvetése óta eltett három kereskedési napban 14,8 százalékot nőtt.
Korábban már számos alkalommal értekeztünk ezeken a hasábokon arról, hogy a magyar bankok különböző okokból, de olcsóbbak a lengyel, cseh vagy osztrák versenytársaiknál, annak ellenére, hogy az átlagot meghaladó középtávú növekedési potenciállal rendelkeznek az elemzői előrejelzések alapján. Joggal vetődik fel: ez a megállapítás továbbra is igaz-e annak tükrében, hogy a magyar banki részvények teljesítményét csak irigyelhetik a régiós társaik. A hat lengyel bank átlagosan 4,5 százalékkal emelkedett, és a cseh Komercní Banka is „csak” 8,2 százalékkal értékelődött fel az elmúlt két hétben.
Az ING előrejelzései alapján az OTP jelenleg 13,5-es P/E-n (árfolyam/egy részvényre jutó eredmény) forog, míg az FHB valamelyest olcsóbbnak tűnik, hiszen a száguldozás után is csupán 12-es P/E-n értékelik a jelzálogbankot. A két magyar bank közötti értékelési különbséget egyértelműen a méretbeli differenciára lehet viszszavezetni, hiszen az FHB jelentősen nagyobb likviditási kockázatot jelent az alacsonyabb kapitalizáció miatt. Többek között emiatt is látható a jelzálogbanktól ilyen meredek árfolyammozgás. Az FHB azonban a növekedési kilátások terén már nem marad el a versenytársától, hiszen az elkövetkező három év távlatában mind a két banktól 16-17 százalékos bővülést vár az ING.
Nemzetközi összehasonlításban ugyan az értékelési szakadék csökkent, de továbbra is a lengyel bankok számítanak a régió legdrágább pénzintézeteinek az átlagos 16,7-es P/E-mutatójukkal, amely már közelebb áll a nyugat-európai bankokéhoz. A bővülést tekintetbe véve a lengyeleknek mintegy két százalékkal nagyobb a növekedési potenciáljuk van, ami némileg indokolhatja is a magasabb értékelési szinteket. Azonban figyelembe véve a transzparencia terén fennálló különbségeket, illetve hogy az OTP és az FHB klasszisokkal jobb minőségű hitelportfólióval rendelkezik, a mérleg már ismét a magyar részvények felé billen.
A Komercní árazását tekintve immár egy szintre került az OTP-vel, ellenben a növekedési kilátások alapvetően divergálnak, hiszen a cseheknél 2006-ra már profitcsökkenéssel lehet számolni. A régiónkban aktív és a varsói, illetve a prágai tőzsdén jegyzett Bank Austria-Creditanstalt és Erste ellenben a növekedési kilátások terén külön osztályban indul, hiszen a BA-CA esetében 26 százalékos a várt növekedés, és az Erste sem szégyenkezhet a maga 23 százalékával. Ezzel szemben a P/E-k terén alig figyelhető meg 20 százalékkal magasabb értékelési szint, amit azért jórészt indokol, hogy a profitnövekedés inkább tulajdonítható a régiós terjeszkedésnek, semmint az organikus növekedésnek, és a piac nem hajlandó beárazni ezt a profitnövekedést mindaddig, amíg nincs meggyőződve arról, hogy a mostanra igencsak felvert akvizíciós árak valóban értékteremtő tényezők. Ez egyébként az OTP számára is fontos üzenet.
Összességében elmondható, hogy a két magyar bank egymáshoz képest reálisan értékelt, azonban továbbra is fennáll az alulértékeltség a lengyel és a cseh bankokhoz képest. Csökkenti azonban annak a valószínűségét, hogy a magyar banki részvények továbbra is jobban teljesítenek a régiós versenytársaknál, az a tény, hogy ilyen közel már több éve nem voltak a hazai banki részvények a lengyelekhez, márpedig a meglévő különbséget képes lesz fenntartani a nagyobb lengyel belföldi likviditás. Ennek tükrében érdemes újra az osztrák bankok felé diverzifikálni, illetve a tágabban vett régiónkba tartozó török, izraeli és egyiptomi bankoknak is adni egy esélyt. Ugyan ezek a bankok nagyobb kockázati szintet képviselnek, kiugró növekedési lehetőségek és alacsonyabb értékelési szintek mellett.
