Forrás: NAPI

http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=256712

2005.8.3 – 4:33

KELETEN A HELYZET VÁLTOZATLAN

Fél év alatt felével drágult az olaj

Az elmúlt fél évben közel 50 százalékkal emelkedett az olaj hordónkénti ára a világpiacon, főként az erős keresleti nyomás miatt. Egyes elemzések szerint a július végén feljegyzett 55-60 dollár körüli ár az év végéig 80 dollárig emelkedhet, de van, aki 100 dollár feletti szintet sem tart kizártnak.

Az elmúlt fél év során másfélszeresére emelkedett az olaj ára. A nyugati féltekén irányadó amerikai West Texas Intermediate könnyűolaj 42, a Brent pedig 40 dolláros hordónkénti árral kezdte ezt az évet – az utolsó júliusi kereskedési napon előbbi jegyzése 60,57, utóbbié pedig 59,70 dolláron zárt. Ez az előző napinál 1,41, illetve 1,05 százalékkal magasabb, az évkezdethez képest pedig 44 és 49 százalékos volt a drágulás. Az olajár látványos emelkedését számos tényező befolyásolta. Az első hónapokban főként a hideg amerikai tél, a globális kereslet – elsősorban a kielégíthetetlennek tűnő kínai igény – fokozódása drágította az olajat, illetve az, hogy az exportőröket tömörítő OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) nem volt hajlandó emelni a kitermelési kvótán, mondván, az 50 dollár feletti árszint még nem veszélyezteti a világgazdaság bővülését. Miután a hordónkénti olajár az 55-58 dolláros sávban is megfordult, az OPEC illetékesei tárgyalni kezdtek a már márciusban megemelt napi 27,5 millió hordós kitermelés félmillió hordós bővítéséről. A kitermelés várható növeléséről szóló híreknek és a Nemzetközi Energiaügynökségnek (IEA) köszönhetően április közepén több mint 7 százalékkal, 51 dollár körüli szintre esett az olajár.

Az IEA ugyanis azt prognosztizálta, hogy a tervezettnél kisebb mértékben bővül az idén a kínai nyersolaj-felhasználás. A Kínával kapcsolatos „olajhírek” kiemelkedő fontosságúak az olajpiac számára: a távol-keleti ország felhasználása egyre gigantikusabb méreteket ölt, ami elsősorban az elképesztő gazdasági bővüléssel magyarázható. Mint a Magyar Tudományos Akadémia alá tartozó Világgazdasági Kutatóintézet nemrégiben publikált tanulmányából kiderül, Kínában a napi fogyasztás évente több mint 900 ezer hordóval növekedett az elmúlt időszakban, s nem várható, hogy ez a trend a közeljövőben megfordul, elsősorban a gazdaság száguldásának köszönhetően. Sőt, további komoly bővülés várható: a kínai gazdaság egy főre jutó olajfelhasználása mindössze napi 1,5 hordó, miközben Dél-Koreáé 17. A gazdasági növekedés mellett a szintén radikálisan bővülő kínai autópiac is a fogyasztás növekedését vetíti előre. Éves szinten 20 százalékkal nő Kínában az eladott autók száma, így 2030-ra a távol-keleti országban több személygépkocsi lesz, mint az Egyesült Államokban – fogalmaz az elemzés, amely szerint India fokozódó olajétvágya is egyre inkább meghatározó a piacon.

Visszatérve a közelmúltra, májusban széles sávban, 47-52 dollár között mozgott az olajár, az emelkedő amerikai készletekről szóló bejelentés erőteljesen mérsékelte az árakat. Ezt azonban ismételten egy erőteljes drágulás követte, így a júniust 55 dollár feletti kurzussal kezdte a fekete arany. Ezúttal nem Kína vagy az OPEC állt a háttérben, hanem az amerikai feldolgozókapacitásokkal kapcsolatos piaci aggodalmak és a nigériai belpolitikai konfliktus miatt került feljebb az árfolyam. Erre rátett egy lapáttal, hogy egy június elején megjelent felmérés szerint az olajárak szilárdan 55 dollár fölött stabilizálódhatnak, elsősorban a világ növekvő szükségleteiből, illetve az OPEC gyenge érdekérvényesítő képességéből fakadóan. Az amúgy is igen volatilis piacokon további feszültséget okozott, hogy az OPEC beismerte: nem képes számottevően befolyásolni az olajárat. Mindenesetre a szervezet többszöri halasztás után végül is határozott a kvóta növeléséről, így július elsejével 500 ezer hordóval, napi 28 millió hordóra nőtt a kitermelés. Elemzők szerint a lépés szimbolikus jellegű, mint Tony Nunan, a tokiói Mitsubishi Bank elemzője ennek kapcsán elmondta: középtávon hordónként 60, hosszú távon pedig 80 dollárra nőhet az olaj hordónkénti ára. A szakértőnek igaza lett: június végén már tartósan 60 dollár felett állt a jegyzés, ami a továbbra is erős kereslettel és az iráni elnökválasztás eredményével magyarázható, azon ugyanis Mahmud Ahmadinedzsad diadalmaskodott. Az OPEC által nem támogatott ultrakonzervatív elnök megválasztása után rögtön felfordulást okozott a piacokon kijelentésével, miszerint felül kell vizsgálni a kitermelési és exportszerződéseket, mert az ágazatban nem tiszta a helyzet és erős a korrupció. Ahmadinedzsad hozzátette: az olajiparban – és a gazdaság más területein is – a belföldi befektetőknek kell előnyt élvezniük. A fokozatos áremelkedés nyomán szerte a világon drágultak az üzemanyagok, az Egyesült Államokban például 2,21 dollárra emelkedett az átlagos gallononkénti benzinár, 7 centre megközelítve a korábbi rekordot. Ez literenként 118,50 forintos árat jelent, ami magyar szemmel nézve szinte komikus, az amerikai fogyasztók körében azonban felzúdulást váltott ki. Július elején egyébként újabb jelentős áremelkedést valószínűsítő elemzések jelentek meg. Az indokok között az előbb ismertetetteken kívül szerepelt például az iráni atomprogram miatt az ország és az USA között egyre éleződő politikai feszültség, ami szintén a drágulás irányába hathat. A drágulás azonban nem elsősorban politikai okokkal magyarázható, hanem az óriási kereslettel – fogalmazott a Barclay”s Bank szakértője. Olaj van bőven a piacon, aki venni akar, könnyedén megteheti – fűzte hozzá az elemző, összehasonlítva a mostani helyzetet a harmadik, 1981-ben bekövetkezett olajválsággal, amelynek fő oka az olajhiány, illetve a súlyos politikai konfliktusok voltak, mint például Izrael libanoni beavatkozása. A júliusi ármozgásokat egyértelműen az időjárás határozta meg: a Dennis hurrikán akadályozta a Mexikói-öbölben a kitermelést, ami tovább drágította az olajat, az árfolyam július 6-án rekordszintre, 61,35 dollárra emelkedett. A mintegy 4 milliárd dolláros kárt okozó Dennis után az Emily nevű hurrikán miatt nem tudott lejjebb kerülni az olajár, annak ellenére, hogy az Accuweather kiadott egy előrejelzést, amely szerint az Emily 85 százalékos valószínűséggel elkerüli a texasi olajmezőket.

Csernátony Csaba Zoltán

NyomtatásVissza

(c) 2001 www.napi.hu Online Kft. Minden jog fenntartva.

Comments are closed.