Forrás: Magyar RádióTe mit csinálnál? – ezt kérdezgetik mostanság az amerikaiak egymástól, és bizony, előfordul, hogy még ismeretlenek is így szólítják meg egymást; példának okáért a metróban.
A New York-i metróban, de most már a washingtoniban is, fegyveres rendőrök ellenőrzik ugyanis a táskákat, általában mindenütt láthatóan-érzékelhetően megszaporodtak a rendőrök, lovakon is és kutyákkal is; minden eddiginél több helyen, utcasarkon és országúton, hirdetőtáblákon és újságokban jelennek meg hirdetmények és felhívások, amelyek arra noszogatnak, hogy jelentsd, ha valami, vagy valaki gyanúsat látsz!
Amerika lassanként tényleg megtanul együtt élni a terrorizmussal és a félelemmel, a londoni terror-attakok után már szinte elkerülhetetlennek is gondolja, és ha nem is beletörődik, de felkészül rá. Időnként megkérdezi önmagától, hogy vajon mi a gyűlölet oka?, de a gyűlöletre nem gyűlölettel, az indulatra nem indulattal felel. Viszont: ez az állandó veszélyérzet abszolút új kérdéseket is fölvet: például azt, hogy kit, hogyan és mire képezzenek ki, mi lehetne a kulcsa a támadások megelőzésének, egyáltalán: megelőzhető-e az öngyilkos merénylet?, s lehet-e etnikai alapon profilírozni, meghatározni a potenciális terroristákat? Ezek bizony alapvetően új kérdések, miközben – főleg a nagyvárosokban – rendkívüli szigorúság közepette kell élni. A kulcsfontosságú épületeket, a hidakat látványosan őrzik, a vonatokon fegyveres őrök sétálgatnak fel és alá, Washingtonban például a Capitolium környékén rendszeresen ellenőrzik az autókat, még a városnéző buszokat is. Speciális kiképző-tanfolyamokat tartanak a rendőrőrsökön, és már arra is figyelnek, nehogy tejbe kevert baktériumokkal támadjanak a terroristák!
Az amerikaiak, akik általában felháborodnak és kikérik maguknak, ha ellenőrzik őket, vagy – úgymond – az egyéni szabadságjogaikat korlátozzák, most ezt a sok korlátozó, szigorító intézkedést, szaporodó ellenőrzést elfogadják. Nem lázadoznak.
A londoni merényletek után Amerikában még az eddiginél is szigorúbb belbiztonsági intézkedéseket hoztak. Michael Chertoff belbiztonsági miniszter egy sajtóértekezleten arról beszélt, hogy tovább szigorítják a határellenőrzéseket, a bevándorlási politikát, a szállítmányozó és a tömegközlekedési eszközök ellenőrzését. A rendőrőrsökön pedig speciális – a terrorellenes harc jegyében szervezett – kiképző tanfolyamokat indítanak; amelyeken, a többi között arról esik szó, hogy hogyan lehet, illetve lehetne védekezni az öngyilkos merényletek ellen.
Gil Kerlikowske rendőrfőnök szerint nem a londoni merényletek ébresztették fel az amerikaiakat. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta ugyanis sok terrorellenes és a lakosságot védő törvényt és intézkedést léptettek életbe. Amit most szigorítottak, illetve amire most alaposabban odafigyelnek, az főleg a biológiai és vegyi fegyverekkel elkövethető terrorakciók, valamint az öngyilkos terrorakciók kivédése, pontosabban, megelőzése. Már amennyire lehet. A rendőrfőnök szerint a nagyvárosok erre is felkészültek.
„Ugyanolyan jól felkészültek vagyunk, mint bármely amerikai nagyváros”, mondja a rendőrfőnök, de most egy dologra különösen odafigyelnek, teszi hozzá, és ez pedig az öngyilkos merényletek sora. Figyelik, tanulmányozzák, hogy mi és hogyan történik Izraelben és Bagdadban, ahol a legtöbb kamikáze-akciót követik el. Információkat gyűjtenek, tapasztalatokat cserélnek, például az izraeli kollégáikkal. A készülő öngyilkos merényleteket ugyanis minden más terrorakciónál nehezebben lehet felderíteni, megelőzni. S nemcsak kiképzik a rendőröket, mondja Gil Kerlikowske, hanem a nagyvárosok rendőrőrsein most azt is ellenőrzik, hogy megvan-e minden financiális és materiális forrás ahhoz, hogy ha netán valami történik, a rendőrök képesek legyenek reagálni!
Egyébként biztonsági intézkedések ide, szigorítások oda, az amerikaiak körében – és nemcsak az átlagemberek, hanem a felderítéssel és elhárítással foglalkozó szakemberek körében is – igencsak tartja magát az a vélekedés, hogy immár nem az a kérdés, hogy lesz-e újabb terrortámadás itt, hanem hogy – mikor lesz?!
Michael Chertoff belbiztonsági miniszter, még a londoni merényletek utáni napokban beszélt arról, hogy az Egyesült Államokban úgynevezett „alvó” terroristasejtek vannak, vagyis olyan emberek, akik „csak” parancsra várnak, hogy elkövessék az újabb terrortámadásokat. A New York Timesban két nagy elemzés is szólt arról, hogy még a mostaniaknál is nagyobb szigor és kérlelhetetlenség kellene; például a határokon és a vonatokon és mindenütt. Az egyik elemző egyenesen azt javasolta, hogy szimatoló kutyákkal kéne vizslatni a vonatokat; olyan ebekkel, amelyek felismerik a rózsavíz illatát. Mert hogy a 2001. szeptember 11-i támadások előtt a terroristák megborotválkoztak, és rózsavízzel illatosították magukat, ami egy úgynevezett mártíromság előtti rituálé.
Vigyázat hát a rózsavízillatú borotvált férfiakkal, különösen, ha vonaton vagy repülőgépen ülnek mellettünk – viccelődhetnénk, ha nem volna a szó szoros értelmében véve halálosan komoly az ügy.
Járai Judit (Washington)
