Forrás: Múlt-Kor

www.mult-kor.hu

Nem is létezett Schindler listája?

2005. július 29.

David M. Crowe amerikai történész németül most megjelent vaskos könyvében tagadja a névsor létezését, szerinte legalább tizenhárom különböző lista volt, s Schindler ezek összeállításában is csak közvetve vett részt, mert éppen a Gestapo börtönében ült.

Steven Spielberg több Oscarral díjazott filmjének egyik legmegindítóbb jelenete, amikor Oskar Schindler gyáros átad egy listát a krakkói üzemét vezető intézőnek, rajta több mint ezer zsidó kényszermunkás nevével, akiket szűkebb hazájába szállíthat, megmentve őket a biztos pusztulástól.

Schindler listája azonban valójában nem létezett – állítja David M. Crowe amerikai történész németül most megjelent vaskos könyvében. Legalább tizenhárom különböző lista volt, s Schindler ezek összeállításában is csak közvetve vett részt, mert Amon Göth lágerparancsnok megvesztegetésének megkísérlése miatt éppen a Gestapo börtönében ült. „Tette mégis egyedülálló, Oskar Schindler minden emberi gyengéje mellett joggal lett híres” – tette le a garast Schindler mellett a német kiadás frankfurti bemutatóján Crowe, aki megpróbált árnyalt képet rajzolni a gyárosról, akinek kivételes tette Németországban sokáig senkit sem érdekelt.

A Szudéta-vidékről – a háború előtti Csehszlovákia zömmel németek lakta területéről – származó Schindler Crowe beállításában részben szerencselovag, aki gyorsan pénzhez akar jutni a németek által megszállt Lengyelországban, s a náciknak is kémkedik. Erkölcsi átalakulása fokozatosan következik be, amit – jegyzi meg némi éllel Crowe – felgyorsított az a felismerés, hogy a németek elvesztették a háborút.

Crowe hét éven át kutatott archívumokban, Schindler számos kortársával, köztük a megmentett, s még élő zsidókkal is elbeszélgetett. A háború után a megmentettek tartották életben, látták el pénzzel a szoknyabolond gyárost, akit a világégés után már nem fogadott kegyeibe a szerencse. Argentínából felesége, Emilie nélkül tért haza. 1957-től 1974-ben, 66 éves korában bekövetkezett haláláig Frankfurtban élt, s a pályaudvar melletti parányi lakásában egyre inkább ivásnak adta a fejét.

(Múlt-kor/MTI)

www.mult-kor.hu?article=9979

Minden jog fenntartva