A Bayreuthban hétfőn megnyíló 94. Ünnepi Játékokkal immár 129 éve – ha nem is napra pontosan – annak, hogy a „Zöld Dombon” megnyílt a Richard Wagner által megálmodott első operafesztivál
1876. augusztus 13-án A Rajna kincse előadásával ment fel először a függöny, hogy azután a két világháború előidézte kényszerszünetek után 1951. július 29-ével újra induljon és azóta évről évre megrendezésre kerüljön a Wagner rajongók legnagyobb örömére.
A hagyomány szerint Bayreuthra, erre a csendes, festői környezetű felső-frank kisvárosra Wagner második felesége, a Bülowtól elvált Cosima (Liszt Ferenc lánya) hívta fel a komponista figyelmét, akiben a XIX. század ötvenes éveiben, svájci emigrációja idején érlelődött meg egy európai művészeti fesztivál megrendezésének a gondolata.
II. Lajos bajor király és más támogatók nagylelkű adományainak köszönhetően Richard Wagner 59. születésnapján, 1872. május 22-én került sor Bayreuthban lerakták a Festspielhaus alapkövét. Az 1876 évi első fesztivált 1882-ben követte a második a Parsifal ősbemutatójával, majd az évek során kialakult Bayreuthban a máig tartó szokás, hogy Richard Wagner tíz operája kerül bemutatásra 1951 óta immár minden év július 25. és augusztus 28. között 30 előadáson az 1925 férőhelyű Festspielhausban.
Richard Wagner 1883. február 13-án – 70. életévében – Velencében bekövetezett hirtelen halála után özvegye, Cosima, majd később fiuk, Siegfried vette át a fesztiválok vezetését. 1914-ben – az első világháború kitörését követően – nyolc előadás után magszakadt, majd 1924-ig szünetelt a fesztiválok sorozata.
Miután Cosima és Siegfried ugyanabban az évben, 1930-ban hunyt el, Siegfried özvegye, Winifred vezette egészen 1949-ig a – nem teljesen alaptalanul náci ihletettség gyanújába keveredett és a „Führer” által „Háborús Ünnepi Játékoknak” nyilvánított bayreuthi fesztiválokat.
Az eredeti nevén Winifred Marjorie Williams árvaságra jutott angol kislányt egy berlini család fogadta örökbe. Amikor a Wagner-rajongó família 1914-ben Bayreuthba látogatott, ott Winifred megismerkedett Siegfried Wagnerral. Rá egy évre 18 esztendősen feleségül ment a nála 25 évvel idősebb férfihez és beköltözött a német nacionalisták és antiszemiták akkori fellegvárába, a Wahnfried-villába.
A Magyarországon is jól ismert, Bécsben élő német történész, Brigitte Hamann 2002-ben megjelent „Winifred Wagner vagy Hitler Bayreuthja” című életrajzában arra keresi a választ, hogy „miként válhatott az angol árvából Németország legnevezetesebb nemzetiszocialistája”, aki „Wolf”-nak („Farkasnak”) szólította a náci esztétika Olümposzává nyilvánított „Zöld Dombra” többször is ellátogató Hitlert. Winifred ugyanakkor – írja Hamann – e megbocsájthatatlan tettei mellett latba vetette befolyását olyanokért, akiket üldöztek a náci rezsim alatt.
Az 1951-ben indult, „Neu-Bayreuth”, vagyis új Bayreuth néven ismert korszak Siegfried két fia egyikének, Wieland Wagnernek a nevéhez fűződik és – mint egy kritikus 1958-ban írta – a Richard Wagner Ünnepi Játékok Wieland Wagner Ünnepi Játékokká alakultak át. Ez a változás elsősorban abban áltt, hogy a minden sallangtól mentes rendezés és díszletezés úgyszólván korlátlan lehetőséget biztosított a publikumnak arra, hogy képzeletében azt lássa a színpadon, amit a zene sugall. Egymást követték a heves vitákat kiváltó előadások és a Wieland felesége, Gertrud által szívvel-lélekkel támogatott elképzelés megosztotta a közönséget – míg egyesek lelkesen tapsoltak, addig mások hangosan nemtetszésüket fejezték ki.
A Bayreuthi Ünnepi Játékok eme kétségtelenül legizgalmasabb korszakának Wieland Wagner 1966-ban bekövetkezett hirtelen halála vetett véget. A fesztivál vezetését öccse, Wolfgang Wagner vette át és tartja kezében azóta is. Uralkodása távolról sem volt mentes művészeti botrányoktól: ilyen volt például az 1976-os centenáriumi év alkalmából műsorra tűzött A Nibelung gyűrűje fogadtatása. A tetralógia rendezője, Patrice Chereau ugyanis mai hús és vér emberekként jelenítette meg a szereplőket: az istenek hétköznapi emberek, a rajnai sellők csábító örömlányok, Fafner, az óriás pedig játéksárkányként kerékpáron jelenik meg a színen. A premier felháborodott közönsége tombolt, a konzervatív Bayreuthot hosszú ideig foglalkoztatta a „botrány”. A publikum azonban idővel megszokta a Chereau-féle rendezést és amikor 1980-ban utoljára játszották a Ringet ebben a rendezésben, a közönség 90 percen át tapsolt lelkesedésében.
Tekintettel arra, hogy Wolfgang Wagner már 85-ik életévét is betöltötte, az utóbbi években elsősorban utódlásának kérdése borzolja a kedélyeket a „Zöld Dombon”. Bennfentesek szerint jó ideje folyik a harc a „walkürök” – Wolfgang két lánya és második felesége, Gudrun – között, de ugyanakkor nyílt titok, hogy az apa a második házasságából született, 27-ik évében lévő Katharina nevű lányát szeretné utódjának és ezért türelmetlenül várja annak várható debütálását Bayreuthban. Katarina egyébként már színpadra állította A bolygó hollandit Würzburgban és a Lohengrint a budapesti Állami Operaházban.
Panoráma

