Forrás: Híradó

A római katakombák újabb vizsgálata feltárta, hogy a kereszténynek tartott építmények zsidó eredettel rendelkeznek

A római katakombák tekervényes temetkezési kamrákkal szőtt labirintusok, melyeket durván a Kr.u. harmadik és ötödik században építettek. A tudomány mai állása szerint az egyik legfontosabb relikviák a korai kereszténységből.

Ám egy zsidó katakomba nemrégiben véghezvitt tanulmánya felfedte, hogy az egy századdal a legkorábbi keresztény verziók előtt született meg. Emellett azon 60 keresztény katakomba között, mely túlélte Rómát két zsidó eredetű is van, melyeket kétségtelenül elárulnak a dekorációként szolgáló műalkotások és feliratok, melyeket használtak.

A tény az, hogy a katakombák mind hasonló elrendezésekkel és szerkezettel épültek, mely azt sugallja, hogy közös eredetük van. Rutgers és kollégái radiokarbon datálás segítségével mutatta ki, hogy a zsidó Villa Torlonia katakombáját Kr.u. a második században kezdték építeni – vagy talán még korábban – , mellyel egyből a legrégibb római katakombává válik.

Rutgers szerint a római pogányok nagyrészt a hamvasztás gyakorlatával éltek, egészen a második századik, amikor – egyelőre ismeretlen okból – elkezdték eltemetni a halottaikat. Ugyanakkor ezt az eljárást inkább családi sírboltokban, nem pedig katakombákban vitték véghez.

A római zsidó közösség – melynek történelme a Kr.e. az első századra nyúlik vissza – inkább a temetkezést választotta a halottak elégetése helyett. Ugyanez érvényes az első keresztényekre is. Talán a föld hiánya miatt kezdték el ezen csoportok kivájni a puha vulkanikus sziklákat – az úgynevezett tufát – a városfalakon kívül.

A tufa igen könnyen megmunkálható, a levegő hatására pedig megkeményedik. A katakombák némelyike több száz méteren nyúlik el és több szinttel is rendelkezik. A testeket fülkékbe vagy „loculikba” helyezték, melyeket a falakból vájtak ki. Ezen fülkék sorai a padlótól a mennyezetig nyúlnak. Bár pontos számokat nem ismernek, több ezer sír nyugszik a Róma alatt húzódó földalatti temetőkben.

Rutger csapata óvatosan vonta ki a faszén darabokat a mészkőrétegekből, melyeket korábban arra használtak, hogy a Villa Torlonia sírjait lezárják. A faszén, melyet elégettek, hogy a mészkőt mésszé alakítsák, az egyetlen organikus anyag, mely megmaradt a katakombákban. Bár odalent igen nagy a nedvesség, nem maradtak meg a csontok. Mindegyik lebomlott. A faszén megmaradt, mivel a tűzben megedződött.

A faszén vizsgálata különböző dátumokat mutatott, a legidősebbek a katakombák bejáratánál helyezkedtek el, majd folyamatosan egyre mélyebbre haladva találták meg a fiatalabb sírokat. A kutatók szerint még szükség van a keresztény katakombák radiokarbon datálására is, hogy azok bizonytalan korát kétséget kizáróan megállapítsák.

Rutgers szerint még ha találnak is idősebb katakombát, az már biztos, hogy a zsidók és keresztények évszázadokig békésen éldegéltek egymás mellett és befolyással voltak egymás kultúrájára.

Livescience