Forrás: 168 Óra

Spielberg a tűzzel játszik

2005/29 – Kultúra

Bokor Pál

Népes hollywoodi stábot várnak Magyarországra. Steven Spielberg egy eddig címtelen politikai szuperfilm néhány jelenetét itt forgatja. Most Máltán dolgoznak, Budapest és New York a két további helyszín. A film az 1972-es müncheni olimpián végrehajtott terrorgyilkosságról és főként annak megtorlásáról szól.

Spielberg alighanem élete legnagyobb kihívása elé néz. Oscar-díjak birtokában is szeretné elhessegetni azt a vádat, hogy a könnyű megoldások mestere. Ez bizony nem lesz könnyű.

Az amerikai rendező harminc éve aratott először világsikert a Cápával. 1982-ben készült el az ET, amelyet hangulatos gyerekfilmnek szántak, ám kultuszfilm lett belőle. Hasonló történt a Schindler listájával. Az is túlnőtt önmagán. A holokauszt elszenvedői és igazi ismerői közül sokan a közhelyek és féligazságok ügyes kombinációjaként elmarasztaltalták a filmet. Ám a hatás cáfolta őket, világszerte sok milliónyian érezték úgy: nagy elhitető erővel mutatja be az emberi lealjasulás történetét. Közel a századvéghez, oly korban, amelyben az újraéledő európai szélsőjobboldal még a holokauszt tényét is kétségbe vonta.

Spielberg most is az emberiség egyik létkérdéséhez közelít. Ám aki ma a civilizációk konfliktusáról, harcáról kíván filmet készíteni, annak ezernyi művészeten kívüli megfontolással is számolnia kell. Például azzal a váddal, hogy elfogult az arab-izraeli konfliktusban, vagy hogy esetleg akaratlanul is ösztönzi a terrorizmust.

Tavaly nyáron még Ben Kingsley játszotta volna a főszerepet. Ám ő távozott, s utóda az az Eric Bana lett, aki a Trója Hectorját játszotta. Az azóta többször átírt filmet Spielberg csak egy év késéssel, ez év július 1-jén kezdte forgatni. Egy nappal azt követően, hogy bemutatták a Világok harca című új szuperprodukcióját.

Arról, amit most forgat, csak keveset hallani. Annyi azért tudható: bár a müncheni mészárlással kezdődik, a film igazi tárgya a merénylet utáni eseménysor. Golda Meir, az akkori izraeli miniszterelnök ugyanis megbízta a Moszadot: „vadássza le” az elkövetőket. Ez meg is történt – az izraeli titkosszolgálatra jellemző hatékonysággal. Ám az akciót – mind törvényességét, mind erkölcsi alapját tekintve – máig vitatják. Mondván: a fogat fogért módszer valójában ellenterrorizmus.

A témaválasztás tehát súlyos ellentmondásokkal terhes. Ezzel is magyarázható, hogy a rendező tavaly megvált Philip Roth – a Forrest Gump írója – forgatókönyvétől, és újat készíttetett a szcenárióalkotásban járatlan Tony Kushner színműíróval. Neki kellett elvarrnia a történet bizonyos szálait. Például indokolnia: miképpen eshetett meg, hogy az izraeli kommandó olyan arab terroristákra is lecsapott, akiknek a müncheni merénylethez nem volt közvetlen közük.

Olimpiai falu, a merénylet utánSpielberg mind ez idáig azzal küszködött, hogy elhárítsa a forgatás – nevezzük így – ideológiai akadályait. Tárgyalt történészekkel és a rabbijával, válságmenedzsert szerződtetett tanácsadónak, megkereste Clinton volt elnököt is, hogy az ő tapasztalatait hasznosítsa. Egy volt amerikai diplomata, Dennis Ross személyében különmegbízottat küldött az izraeli kormányhoz annak kiderítésére: az események hiteles felidézése nem hátráltatná-e az izraeli-palesztin békefolyamatot.

Holokausztfilmjével, a Schindler listájával Spielberg tekintélyt vívott ki a zsidóság körében. Ám e rokonszenvet a mostani, borotvaélen táncoló történettel könnyen elveszítheti. A film mégis elkészül. Úgy tervezik: december 23-án mutatják be, az Oscar-osztás előestéjén. Aki a Ryan közlegény megmentését látta, elképzelheti – noha maguk a müncheni események csak rajtját adják a későbbieknek -: lesz itt is „vér és könny”, hogy a nagy brit háborús jóslatát idézzük.

Eric Bana a filmben az izraeli halálkommandó vezetője. Daniel Craig, Matthieu Kassowitz, Geoffrey Rush, Hans Zischler és Ciaran Hinds a további főszereplők. Spielberg tájékoztatta a New York Times, az izraeli Maariv és az arab Al Arabia televízió szerkesztőségét. Közleményében a Fekete Szeptember által végrehajtott müncheni merényletről kijelentette: „Meghatározó mozzanata volt a Közel-Kelet modern történetének.”

A hollywoodi mágus a szeptember 11-i merénylet után döntött úgy, hogy foglalkoznia kell a nemzetközi terrorizmus gyökereivel. Korábban a madridi, most pedig a londoni tragikus események még időszerűbbé tették elhatározását. Kushner forgatókönyvének ismerői azt mondják: a történetben az izraeli titkos ügynökök némelyike is meghasonlik önmagával, nem tudván, van-e értelme annak, amire felhasználják. Izraeli lapok máris tiltakoznak. A siker eddig mindig igazolta Spielberget, s azt is megszokta, hogy a tűzzel játszik. Kérdés, most mekkora lesz a tűz.