Forrás: Világgazdaság

Ingatlanpiac

Az érdeklődő magyar cégek többsége még tartózkodik a bérlettől

Éledezik a belgrádi irodapiac

[2005-07-19]

Biztató jeleket mutat déli szomszédunk fővárosa, Belgrád irodapiaca, így ha egy magyar vállalat helyiséget keres, ma már jóval több és korszerű közül választhat. Számottevő változás az évezred első két-három évéhez képest, hogy a szigorúan vett régi belvárosi negyed mellé lassacskán fölzárkózik az Új-Belgrádban lévő körzet, tehát fejlesztői szemmel manapság kifejezetten célterületnek számít – derül ki a Colliers International nemzetközi ingatlanközvetítő és szakmai szolgáltató lapunkhoz eljuttatott exkluzív összefoglalójából, amelyben a 2005 első fél évében összegyűjtött adatokat elemzik.

A 65 ezer négyzetméternyi első osztályú irodaterület 73 százaléka már Új-Belgrádban van, az összes állomány 60 százalékát pedig tavaly év eleje óta építették. A társaság szakértői szerint a fejlesztők óvatosságát a szerbiai makrogazdasági tényezők, főleg a magas infláció, a fejletlen jogi környezet és a gazdasági-társadalmi viszonyok átmeneti jellege indokolta. A rendkívül szűk kínálat miatt a bérbeadók még mindig diktálhatnak, vagyis az árak továbbra is magasan maradnak. Tavaly év végén havonta és négyzetméterenként számítva 20 euró körül stabilizálódtak.

Michael Smithing, a Colliers budapesti ügyvezető igazgatója úgy látja: a más célú ingatlanok irodává alakítása lassacskán a múlté lesz, ha ilyen ütemben építenek újabb irodaházakat. Ráadásul a lakásirodák vagy a régi üzemekben elhelyezett hivatali helyiségek bérleti díja folyamatosan mérséklődik, ahogy egyre emelkedik az irodaházak kínálata.

Érdekes ugyanakkor, hogy az üresedési mutató (vagyis egy-egy irodaház kihasználtsága) romlott: a tavalyi első félévi hét százalékról nyolc százalékra emelkedett. Új-Belgrádban 90 százalék fölött van az új épületek kihasználtsága, s ez nagyon jó jel. Belgrádban jelenleg 145 ezer négyzetméternyi irodaterület van különböző fejlesztési szakaszban, ennek közel egynegyedét várhatóan az év végéig átadják.

Az igazgató hozzáfűzte: a nemzetközi cégek még mindig csak kóstolgatják a szerbiai piacot, s ennek megfelelően az igazán nagy területekre még nincs igény az irodapiacon. A délkelet-európai gazdaságban nagyobb befolyásra törekvő magyar nagyvállalatok közül talán a Mol, a TVK és az OTP jelenhet meg számottevő bérlőként. A magyar olajtársaságnak ugyan már van belgrádi irodája, de az esetleges cégfelvásárlás után bizonyára növeli bérleményét.

Tavaly egyébként 17 ezer négyzetméterrel bővült az irodaállomány, s az év végi összefoglalókban azt jelezték előre, hogy körülbelül 55 ezer négyzetméterrel gyarapszik 2005 első felében. Azt is megállapította a Colliers, hogy a B osztályú irodákból továbbra is gyenge a kínálat, noha az erre vonatkozó kereslet – igaz, nem olyan ütemben, mint a A osztályúak esetében – folyamatosan növekszik.

Az új fejlesztések gazdái között több izraeli társaság is van, amelyek Közép-Európában már tapasztalatot szereztek. A legaktívabb külföldi cégek között van egyebek mellett az Africa Izrael, az Ashtrom, a Magyarországon is jelen lévő lengyel GTC, továbbá az izraeli Meshulam Levinstein a Raiffeisen Evolutionnel. A befektetők egyelőre nem tolonganak, hiszen nem túl sok a megvásárolható irodaház. A legfontosabbak: GTC, az osztrák Durst, továbbá az MPC, valamint a több helyi cég alkotta konzorcium, a European Construction nevű befektetési vállalat.