Forrás: Múlt-Korwww.mult-kor.hu
Pauer Gyula életmű-kiállítása a Műcsarnokban
2005. július 18.
A magyar képzőművészet meghatározó, kivételes alakja, Pauer Gyula Kossuth-díjas művész alkotásaiból nyílt életmű-kiállítás pénteken a Műcsarnokban.
A tárlat a nyári kiállítási évad egyik kiemelkedő eseményének ígérkezik – tájékoztatta az intézmény az MTI-t. A művész a Műcsarnok termeiben állítja ki életműve reprezentatív, átfogó válogatását. A zavarba ejtő munkák már a világ számos országában szerepeltek, New Yorktól Sydneyig. A szobrászként, performerként, díszlet-, jelmez- és látványtervezőként egyaránt ismert művész nevéhez számos köztéri alkotás fűződik, az emlékműszobrászat megújítójaként is emlegetik.
Legismertebb szobrai: az „1956-os sortűz áldozatainak emlékműve” (Mosonmagyaróvár); az „1848-as forradalom és szabadságharc emlékműve” (Bp., XVIII.ker); a „Szöuli torzó” (Olimpiai park, Szöul); a „Paksi sakkemlékmű”; az „Ebensee-be elhurcolt magyar áldozatok emlékműve”; a „II. világháborús magyar honvédemlékmű” (Mosonmagyaróvár). Pauer Gyula nevéhez fűződik a pesti Duna-parton néhány hónapja felavatott, a folyóba lőtt áldozatok előtt tisztelgő holokauszt-emlékmű: a művész vasból mintázott cipőket.
A 63 éves szobrászakadémikus legmaradandóbb művészi teljesítménye azonban sajátos „pszeudó” művészetének kialakítása. A rendszerváltás előtti években számos munkája váltott ki óriási érdeklődést, botrányt, vagy a hatalom arroganciáját, így több alkotását is megsemmisítették. Ágy járt a „Villányi pszeudo relief”, „A híres nagyatádi pszeudo fa”, és a nagyatádi „Tüntetőtábla-erdő” 131 tölgyfa táblája is. Ezek a művek már csak a dokumentációban, illetve a kiállításra készült rekonstrukciók formájában ismerhetők meg.
Színházi munkásságában a magyar színháztörténet olyan korszakos előadásainak volt díszlet- és jelmeztervezője, mint a kaposvári színház 70-es évekbeli időszaka, ahová a közönség az egész országból érkezett Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás és Gothár Péter előadásaira. Film-látványtervezőként többször elnyerte a Kritikusok díját, Bereményi Géza Cesar-díjas Eldorádójának, a Hídembernek, Tarr Béla Őszi almanachjának, a Kárhozatnak, a világhírű Sátántangónak is ő volt a vizuális tervezője.
Az augusztus 28-ig megtekinthető kiállításhoz vetítések és más rendezvények kapcsolódnak.
(Múlt-kor/Panoráma)
www.mult-kor.hu?article=10284
Minden jog fenntartva
