Forrás: 168 Óra

Az ENSZ hatvan éve

2005/28 – Glóbusz

Heltai András

Hatvan éve, 1945. június 26-án írták alá San Franciscóban az Egyesült Nemzetek Alapokmányát. Az ENSZ-nek a kezdeti 51-hez képest ma 191 tagja van. Nem kevés a sikere, de alkalmasint több a kudarca. Mégis nehéz volna már elképzelni a világot a legegyetemesebb nemzetközi szervezet nélkül. Mert noha kétségkívül sok az üres szónoklat és a pénzpocséklás, sok hasznos dolog is történik. Gondoljunk csak a békefenntartókra vagy az Egészségügyi Világszervezet, az Unesco, a gyermekekért küzdő Unicef eredményeire. A 60. évben nagy reformok is érlelődnek, ám hogy megvalósulnak, kevéssé valószínű.

New York, ENSZ-székházEmlékszünk-e még, honnan az Egyesült Nemzetek elnevezés? A második világháború antifasiszta koalíciójának tagjai voltak. A 26 állam 1942. január 1-jén adta ki nyilatkozatát, amelyben – miután legyőzték a tengelyhatalmakat és szövetségeseiket – elkötelezték magukat a békés, demokratikus világrend megteremtésére.

Georgetownban, Washington legelegánsabb negyedében található Dumbarton Oaks. A nagy parkkal övezett szép kastélyban üléseztek 1944 őszén a négy nagyhatalom (USA, Nagy-Britannia, Szovjetunió, Kína) képviselői, hogy – immár a győzelem küszöbén – megállapodjanak a tervezett világszervezet felépítésében. A tárgyalásra már akkor a Nyugat és Moszkva ellentétei nyomtak bélyeget. A szovjetek vétójogot igényeltek a Biztonsági Tanácsban. Mellé még azt, hogy mind a 26 szovjet köztársaság (!) önálló tagságot nyerjen az ENSZ-ben. Roosevelt, Churchill és Sztálin azután Jaltában kötött kompromisszumot: lett vétójog, Ukrajna és Fehéroroszország pedig önálló képviselethez jutott. E két „államot” a San Franciscó-i tanácskozáson vették fel, ahol 46 ország képviselői írták alá az ENSZ Nyilatkozatát.

Viták, ígéretek

Egyébként, amint a történészek figyelmeztettek, kétezer év után ez volt az első nemzetközi tanácskozás, amelyen nem az európaiak domináltak. A Szovjetuniótól eltekintve csak 9 európai ország volt jelen. Mellettük 21 amerikai, 7 közel-keleti, 2 afrikai, 2 távol-keleti. Nem voltak ott persze az „ellenséges államok”, köztük Magyarország, Finnország, Ausztria, s hiányzott a 8 semleges is. (Mi, „keletiek” és az osztrákok 1955-ben kerülhettünk be.)

„Az egerekre már vigyáznak, de az öt tigris szabadon szaladgál.” A mexikói nagykövet jellemezte így a helyzetet, amikor San Franciscóban két hónapos tárgyalás után s a többség ellenzése dacára létrejött a megállapodás. Ennek jegyében az amerikaiak, a szovjetek, a britek, a franciák és az akkor még nemzeti kínaiak állandó helyet kapnak a Biztonsági Tanácsban, sőt: vétójával bármelyikük megakadályozhatja a testület döntését. E vitatott rendszabály azután meghatározta a világtörténelmet Koreától a magyar forradalmon, a vietnami és a közel-keleti háborúkon át Irakig. Érdemes egyébként arra is emlékezni még, milyen hevesen (de hasztalan) ellenezték a franciák, hogy a gyarmati rendszer felszámolásának igénye bekerüljön az ENSZ Alapokmányába.

1945, San Francisco

„Nagyobb szabadságban” – hirdette a dokumentum, és megígért minden szépet-jót. Kizárta az erőszak alkalmazását az államközi kapcsolatokban, szavatolta az emberi jogokat. Az új szervezet első politikai döntése az atom- és egyéb tömegpusztító fegyverek tiltása volt. Ebből nem sok lett, viszont a vegyi fegyvereket, huszonnégy évnyi tárgyalás után 1993-ban betiltották, ellenőrizhetően.

1947 októberében az ENSZ közgyűlése döntött arról, hogy Palesztina területén zsidó és arab állam alakulhat. Az akkor kirobbant, azóta meg-megújuló háborúkon, válságokon sem a világszervezet, sem más nem tudott úrrá lenni. Bár több kontinensen állomásoznak békefenntartók, hatékonyságuk vegyes. Ahol fegyverszünetre felügyelnek (Ciprus, Libanon, India-Pakisztán), nincs gond. Ám ahol ez nincs, s nem ért egyet állomásoztatásukkal a konfliktus minden résztvevője, ott (mint a Balkánon vagy Ruandában) nem tudták a véres tragédiát megakadályozni.

1951-ben költözött az ENSZ új, New York-i székházába. Miközben a házigazda országnak kezdettől sok presztízst és nem kevés bevételt hoz a „U.N.”, egyre nehezebben viselt nyűg is. Világhatalmi pozíciójának és törekvéseinek korlátja. Amerika kezdetben a költségvetés 49 százalékát fedezte. Azután ez csökkent a harmadára, negyedére, azt is mindig késve utalták. Most 22 százaléknál (évi 450 millió dollárnál) tartanak, de a kongresszus ezt is a felére szeretné csökkenteni.

Az indokolás, miszerint az ENSZ pazarló, rosszul vezetett intézmény, nem alaptalan. Tisztelet a jeles szakembereknek, ám magam is tapasztalhattam, mellettük hány tehetségtelen, dolgozni sem nagyon óhajtó, jutalomból vagy éppen politikai száműzöttként odaküldött ember kapott az évek során jól fizetett posztot az East River-i palotában vagy éppen Genfben, Bécsben, Párizsban, Rómában, a szakosított intézményekben. A nemzeti „kvóta” alapján kiküldötteket ugyanis általában illik elfogadni.

Elégedetlenség

Az amerikai nyomás, de az ENSZ munkájával való általános elégedetlenség is áll Kofi Annan főtitkárnak a jubileumi év tavaszán kiadott reformjavaslatai mögött. A diplomata a San Franciscó-i „Nagyobb szabadságok” jelszó jegyében el szeretné érni, hogy 2006-ra vámmentesen juthassanak be a világ piacaira a legszegényebb országok árui, s 2015-re a fejlettek nemzeti össztermékük 0,7 százalékát fordítsák fejlesztési segélyre. A főtitkár (joggal) sürgeti, hogy 2012-n túlra is terjesszék ki a légkörszennyezést korlátozó kiotói egyezményt. A cunami tükrében egymilliárd dolláros alapot állítana fel a természeti katasztrófák áldozatainak megsegítésére, és egyezményt igényel a nemzetközi terrorizmus megfékezésére.

A világszervezet ülésterme

A gyenge teljesítményű genfi Emberi Jogi Bizottságot a közgyűlési többség által választott Emberi Jogi Tanács váltaná fel.

Mindezekből lehet valami, ám a kulcskérdésben, a BT átalakításában, merevek a frontok. Annan javaslatát, hogy vitatott esetekben (lásd Irak) mindenfajta fegyveres fellépést a BT előzetes egyetértése nélkül tiltsanak el, Washington nem fogja elfogadni. A BT régen vitatott bővítése szintén kényes ügy. Az egyik javaslat szerint 6 új állandó tag (Németország, Japán, Brazília és India mellett két afrikai ország került szóba), és 4 további, kétévente cserélődő állammal 15-ről 25 tagúra nőne a testület. Mások 20 nem állandó tagot választanának. Ámde Kína, Japán, Olasz- és Németország; Pakisztán és egy sor más mohamedán ország India BT-tagságát ellenzi. Washington támogatja Tokiót, de nem kíván hasonló gesztust tenni a hamarosan lelépő német kancellárnak. Még akkor sem, ha az új BT-tagok meghagynák a vétójogot az eredeti Ötöknek.

Azaz: a szeptemberi ENSZ-csúcstalálkozón aligha születnek történelmi reformok. Nem valószínű, hogy az iraki és az EU-válság légkörében kedvező fordulatoktól, inkább talán csak üres szónoklatoktól lesz ismét két hétig hangos a szép ülésterem.