Bánki Donát, korának legnagyobb gépészmérnöke, a Budapesti Királyi József Műegyetem nemzetközi hírű professzora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Csonka Jánossal együtt, a magyarországi motorgyártás megteremtője. Együttműködésük különösen a Műegyetem tanműhelyében volt sikeres, ezt közös szabadalmaik bizonyítják. Nevét 1879-ben változtatta meg Löwingerről, szülőfaluja iránti tiszteletből Bánkira.

1859. június 6-án Bakonybánk községben született Bánki Donát, korának legnagyobb gépészmérnöke, a Budapesti Királyi József Műegyetem nemzetközi hírű professzora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Édesapja Bánki Ignác körorvos, családjával – Donát fia 8-9 éves kora körül – a Veszprém megyei Lovászpatona nagyközségbe költözött, ahol gyógyító munkája mellett sok időt szentelt gyermekei oktatására. Bánki Donát részben még a középiskolai tananyagot is a családi házban sajátította el, de középfokú tanulmányait végül Budapesten fejezte be. Ezt követően a Műegyetem Gépészmérnöki Karára iratkozott be, ahol tanulmányait 1880/81-ben fejezte be. Már negyedéves korában megnyerte első pályázatát a gázmotorokról szóló tanulmányával.

Az iparosodó hazai környezetben kezdte – felsőfokú tanulmányai befejeztével – mérnöki tevékenységét. Az első évben a Magyar Királyi Államvasúti Gépgyárban dolgozott, majd 17 éven át (két év műegyetemi konstruktőri munkásságot is beleértve) tevékenykedett a Ganz és Társa Vasöntöde- és Gépgyárban, kezdetben konstruktőrként, majd osztályvezetőként, s végezetül 8 évet főmérnökként. Életpályájának ezen időszakában gépszerkesztőként közreműködött a budapesti gabonaelevátor, a Mechwart-eke megtervezésében, jelentős szabadalmi tevékenységet folytatott a gázmotorok és a belsőégésű motorok terén. Ezen időszakra esik a közvélemény előtt talán legismertebb találmánya, a Bánki-Csonka féle karburátor szabadalmaztatása.

1899-ben kinevezték a Budapesti József Műegyetem II. Gépszerkezettani (Gépelemek és Emelőgépek) Tanszékére professzornak, majd 1900-ban átvette az abból kivált III. Gépszerkezettani (Hidraulika és Hidrogépek) Tanszék vezetését. 1901-ben jelent meg a „Gyakorlati hydraulika és hydrogépek” című jegyzete I.-II. kötete, melyet előadásai alapján Misángyi Vilmos és Hoffmann Miklós adott ki.

1902-ben készült el új gondolatát megvalósító elsőkerék-hajtású gépkocsija, mellyel az akkor általánosan elterjedt hátsókerék-hajtás problémáit kívánta kiküszöbölni. Az általa tervezett és a Ganz-gyárban elkészült automobilnál a motort, a sebességváltót és a differenciálművet egy tömbbe építette fel, s az első kerékpár tengelyére helyezte.

Az 1908-as USA-beli tanulmányútját követően a repülés iránt érdeklődik. Ahogy a „Repülogépek gépi kormányzása” című, a Magyar Aeroszövetség hivatalos lapja 1913 számában kiemeli: „A légi utazás biztos csak akkor lehet, ha gépi berendezéssel tudjuk kormányozni…” Ennek kifejlesztése érdekében hidraulikus szervomotorból álló stabilizátort szerkesztett és szabadalmaztatott 1909-ben.

A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta, s 1912. december 16-án tartotta „Folyadékok mozgása hajlított csatornákban” című székfoglalóját. 1916-ban jelent meg „Energiaátalakulások folyadékokban” című könyve, mely a tervezők alapvető kézikönyvévé vált. A művet a Mérnökegylet Cserháti-díjjal és Egyesületi Aranyéremmel jutalmazta. A könyv 1922-ben a berlini Springer kiadónál németül is megjelent.

A századfordulót követően jelentős érdeklődés irányult a vízi energia hasznosítása irányába, a kis és közepes esésű patakok és folyók energiájának hasznosítására. Bánki egyszerű és olcsó turbinát szerkesztett, melyet 1917-ben ismertetett kéziratként „Neue Wasserturbine” címmel, majd 1918- ban a Molnárok Lapjában mutatta be magyar nyelven.

Bánki Donát alkotásai közül mértékében is kiemelkedő a Vaskapu-vízerőmű terve.

Bánki Donát jelentős gépszerkesztői munkássága, szabadalmi tevékenysége mellett magas hivatástudattal látta el oktatói tevékenységét. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy hallgatói felkészülését előadási jegyzetekkel segítse.

Professzori tevékenysége során a mérnökképzésben bevezette a laboratóriumi képzést.

Bánki Donát munkásságát, alkotásait áttekintve az utókor csodálattal adózik tevékenységének. 1922. augusztus 1-én alkotó ereje teljében elhunyt tudós 136 hazai és külföldi publikációt hagyott hátra az utókor számára. Pályafutását példaképül állíthatjuk minden mérnök, az alkotó műszaki értelmiség elé.

A Magyar Szabadalmi Hivatalban lajstromba vett találmányai:

Automatikus csőgyújtás gáz- és petróleummotoroknál 1896. 04. 25.

Nagy kompressziós explóziós motorok keverékének hevítése korai gyújtások megakadályozására 1898. 04. 04.

Újítás hajtógéppel egyesített szivattyúkon 1901. 07. 20.

Vízbefecskendező berendezés kétütemű explóziós motorok számára 1906. 06. 11.

Hydrokompresszor 1909. 03. 27.

Segédkerékkel dolgozó nyersolajmotor 1909. 02. 24.

Automatikus stabilizáló készülék repülőgépeken és léghajókon 1909. 11. 05.

Forgóeke 1910. 07. 28.

Nyersolajmotor 1910. 04. 15.

Hidraulikus és pneumatikus nyomórudak statikai szerkezeteknél és berendezéseknél 1921. 10. 04.

Forrás: Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar és Magyar Szabadalmi Hivatal

Comments are closed.